A párbeszéd az egyetlen út

Szijjártó Péter és Kelemen Hunor sajtótájékoztatója

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére a székely vértanúk postaréti vesztőhelyén tartott marosvásárhelyi ünnepséget megelőzően Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke sajtótájékoztatót tartott a Pro Economica Alapítvány székhelyén, a Köpeczi–Teleki- házban, ahol számba vették a helyi magyar közösséget foglalkoztató kérdéseket. 

Nincs ok a Fidesz kizárására 

– A jövő héten az Európai Néppártban (EPP) heves vita fog lezajlani a Fideszről, az RMDSZ álláspontja az, hogy a Fideszt nem kell kizárni. Senkinek semmi oka nincs erre. Szükségünk van egymásra. Az EPP-nek szüksége van a Fideszre, az egyik legsikeresebb pártot nem lehet kizárni – mondta Kelemen Hunor a magyar kormányzó pártot ért vádakról. – Nem lehet ököllel rendet teremteni, a választási kampányban ez a megosztás az ellenfeleinket, a szocialistákat segíti. 

Azt mondtam az EPP elnökének, hogy úgy viselkedünk, mint aki nem tudja, mi az érdekünk. A mi érdekünk az, hogy az EU-ban a reformokat, azok irányát a nagy kereszténydemokrata család diktálja. Miközben mi veszekszünk, a szocialisták bontják a pezsgőt, legalábbis már hűtik, hogy megünnepeljék, hogy a néppárt a választási kampányban szétveri magát. Ma az a jó megoldás, ha nem lesz szavazás március 20-án. A vitákat a családon belül majd a májusi választások után kell lerendeznünk. Ahhoz, hogy megnyerjük a választást Európában, mindenkinek kell a szavazata. Kell az erdélyi magyarok szavazata is. Utána majd vitázunk. 

Közös siker 

– A magyar–román kétoldalú kapcsolatok szempontjából Marosvásárhely ideális helyszín – hangsúlyozta Szijjártó Péter –, mert Marosvásárhely megmutatja azt, hogy a kölcsönös tisztelet alapján lehet olyan eredményeket elérni a kétoldalú együttműködésben, amelyek elérése korábban reménytelennek tűnt. Egy, másfél évvel ezelőtt senki egy lyukas garast nem adott volna azért, hogy a bezárásra ítélt magyar katolikus iskola újraindul. Ma pedig több száz diákkal, tanáraikkal és szüleikkel együtt azt ünnepeltük, hogy egy pragmatikus, egymást és a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó megállapodás született. Ez a fejlemény biztatást kell adjon arra, hogy érdemes dolgozni a kétoldalú kapcsolatok javításán, amely kapcsolatok még számos kihívással küzdenek. De amennyire inkorrekt lenne eltagadni a számos kihívás létezését, legalább annyira inkorrekt lenne eltagadni, hogy vannak előrelépések. Mi ezeket az előrelépéseket tekintjük biztatásnak arra nézvést, hogy újabb előrelépések történjenek. Azt gondolom, ha Marosvásárhelyen sikerült az alap- és középfokú oktatásban megállapodást elérni, akkor miért ne sikerülhetne a felsőfokú oktatásban is? Mi ezért folytattunk ma megbeszélést Kelemen Hunorral és a MOGYE magyar vezetőivel. Őszintén remélem, el tudunk jutni oda, hogy a Romániában hatályos törvényeknek megfelelő állapot érvényesül majd itt, Marosvásárhelyen is, és létrejöhet az egyetemen a magyar kar. Mint ahogy létrejöhetett az angol is. Ez lehetne egy ujabb közös sikerünk. Mint ahogy én a magyar kormány és a román kormány közös sikerének tartom a katolikus líceum újraindítását. 

Remélem, hogy a román–magyar kapcsolatokban meglévő feszültségek, kihívásokkal teli ügyek vonatkozásában is előre tudunk menni. A párbeszéd híve vagyok, mert amit eddig elértünk, azt párbeszéddel értük el. Párbeszéd híján semmit sem fogunk elérni. Ennek a szellemében fogok hétfőn Brüsszelben beszélni Teodor Meleşcanu külügyminiszter úrral, hogy áttekintsük, hogyan lehet a MOGYE ügyében előrelépni. 

Gazdaságfejlesztés Erdélyben 

Azt is közös, magyar–román sikernek tekintem, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztési programmal eddig 520 itteni vállalkozást tudtunk támogatni a Mezőségen, és 490, már beadott kistérségi pályázatot bírálunk el. Sikernek tekintem, hogy a tavaly év végén ki tudtunk írni nagy értékű gazdaságfejlesztési pályázatot is, ahol a feldolgozóüzemek, termelőkapacitások fejlesztését támogathatjuk. 25 milliárd forintot irányoztunk elő erre az idei esztendőben. Ez jó Romániának is és Magyarországnak is. Az adófizetés itt történik, ezért a román gazdaságot is erősítik, meg a magyar nemzeti közösség erősödését is segítik ezek a támogatások. Mi úgy tekintünk az itteni magyar nemzeti közösségre, mint egy összekötő kapocsra a két ország között, és reméljük, hogy ez a szemlélet előbb-utóbb Bukarestben is felülkerekedik. 

A miniszter kiemelte, hogy milyen fontos szerepe volt a román költségvetés elfogadásakor az RMDSZ-nek abban, hogy az M4-es magyar és az A3-as román autópálya összeköttetéséhez az eddigieknél több pénzforrást biztosítson a román költségvetés. Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter kiemelte a Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasút tervét, hogy a magyar költségvetés már előirányozta a megvalósíthatósági tanulmányra szánt összeget.