A rendszeres szűrővizsgálat életeket ment

A fiúkra is kiterjesztik a HPV elleni védőoltást

Románia Európai viszonylatban köztudottan rosszul áll mind a méhnyakrák előfordulási aránya, mind pedig a betegség okozta elhalálozás a tekintetében. Országunkban évente több mint háromezer új esetet fedeznek fel, és több mint 1700 nő veszti életét méhnyakrák miatt. Ezek többsége elkerülhető lenne, ha a nők, már fiatal korukban is, rendszeresen járnának szűrővizsgálatra. 

Előrelépést hozhat ezen a téren, hogy immár a fiúkra is kiterjesztették a méhnyakrákot okozó humánpapilloma-vírus elleni ingyenes védőoltást biztosító programot, amelyben eddig csak a lányok részesültek. A 11 és 18 év közötti lányok mellett így december 1-től a 18 év alatti fiúk is ingyenesen férhetnek hozzá a HPV elleni védőoltáshoz, valamint a 19 és 45 év közötti nők 50 százalékos ártámogatásban részesülnek, amennyiben beadatják a vakcinát. A betegségről, a rendszeres szűrővizsgálat, valamint a védőoltás jelentőségéről dr. Ladányi Emmánuel szülész-nőgyógyász rezidens orvossal, a Pontis egészségügyi szervezet elnökével beszélgettünk.

– A szakorvosok gyakran hangoztatják, hogy nagyon sok nő (főként a vidéken élők) csak akkor jut el nőgyógyászhoz, amikor szül, illetve vannak olyan negyvenes-ötvenes éveikben járó asszonyok, akik még nem voltak ilyen vizsgálaton. Mely életkortól kezdődően és milyen gyakorisággal kellene eljárniuk a hölgyeknek méhnyakrákszűrésre azért, hogy úgymond biztonságban érezhessék magukat?

– Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedését, amelynek okozója az esetek 99%-ában, gyakorlatilag szinte kizárólag a HPV (humánpapilloma-vírus). A HPV-nek több mint 200 törzse ismert, amelyek között vannak fokozott onkogenitásúak, amelyek gyakran okoznak rákos megbetegedéseket, de ismertek kevésbé onkogének és olyan törzsek is, amelyek ritkán járnak tünetekkel járó betegséggel. A vírus terjedését illetően, a tévhittel ellentétben, nem csak szexuális úton terjedő kórokozóról van szó, ugyanis bőrön vagy más nyálkahártyán keresztül is terjedhet. Globális adatok szerint az emberek 80%-a találkozik vele, esetleg hordoz valamilyen HPV-törzset, viszont a legtöbben tünetmentesek és nem betegségek, ugyanis egy egészséges szervezet sikeresen felveszi a harcot a kórokozóval, és nem alakul ki megbetegedés, viszont egy hosszabb immunhiányos állapot vagy gyengébb szervezet esetén a vírus megbetegedést okozhat. Vannak bizonyos tényezők, amelyek bizonyítottan megnövelik a méhnyakrák kialakulásának esélyét, ilyen például a dohányzás, a korán elkezdett szexuális élet, a gyakori partnercsere, a sok szülés vagy akár a hosszan tartó fogamzásgátló-szedés. Általános viszonylatban tekintve, a HPV-t tartjuk felelősnek a méhnyakrákos megbetegedések 99%-áért, az ánuszrák 83%-áért, a szájüregi és garatrák 72%-áért, a hüvelyrák 70%-áért és a szeméremtestrák 43%-áért. Ezeknél sokkal kevesebb szó esik a HPV által a férfiaknál okozott betegségekről, viszont megjegyzendő, hogy ez felelős a péniszrák 50%-áért. Országunkban jellemző a korán elkezdett szexuális élet, viszont a hiányos egészségkultúra, az elégtelen betegedukáció és tudatosság, illetve a szűrővizsgálatok gyakori mellőzése felelős a méhnyakrákos megbetegedés és elhalálozás magas mutatóiért, kifejezetten a súlyos, előrehaladott állapotokért. A szűrővizsgálatok fontossága abban áll, hogy a rákos állapot előtti fázisban fedezzük fel a folyamatot, és akár gyógyszeres kezeléssel, akár egyszerűbb műtéti beavatkozással megszüntessük a kóros állapotot. A méhnyakrákot illetően két fő szűrővizsgálatot különböztetünk meg, az egyik a citológiai vizsgálat, ismertebb nevén Babeş–Papanicolau-vizsgálat, amikor egy kenet segítségével, mikroszkópos vizsgálat során keressük a kóros sejteket, a másik pedig a HPV-genotipizálás, amikor a szervezetben jelen levő HPV-törzseket keressük DNS-azonosítás által. Minden 21 és 29 év közötti nőnek javasolt háromévente a Babeş–Papanicolau-vizsgálat, 30 és 64 év között háromévente vagy ötévente a Babeş–Papanicolau-vizsgálat és a HPV-genotipizálás. 65 év fölött abba lehet hagyni a szűrővizsgálatot, amennyiben az utolsó három eredmény negatív volt.

– Vannak-e tünetei a méhnyakráknak, amelyek esetén felmerül a betegség gyanúja? Ezek a kezdeti fázisokban is jelentkeznek, vagy csak a betegség előrehaladottabb szakaszában?

– A méhnyakrák viszonylag alattomos és lassan kialakuló betegség, több év is eltelhet egy egészséges immunrendszerű nőnél a rák megjelenéséig, az elváltozás kezdeti állapotától akár évek is eltelhetnek az első tünet jelentkezéséig. Ezért azok a nők, akik nem vesznek részt rendszeresen szűrővizsgálaton, sokszor a betegség előrehaladott fázisában jelentkeznek szakorvosi vizsgálatra, amikor már tüneteket tapasztalnak. Általában pecsételő vérzés, szexuális kapcsolat közben jelentkező fájdalom, alhasi fájdalom, láb- és térdfájdalom jellemzi a betegséget, súlyosabb állapotban pedig bűzös hüvelyi folyás, erős vérzés, gyors fogyás is előfordul.

– Mi történik abban az esetben, ha még a kezdeti fázisban sikerül kiszűrni a betegséget? Ekkor még elérhető olyan kezelés, amelynek köszönhetően teljes gyógyulás várható?

– Minél kezdetibb fázisban ismerik fel és kezelik a betegséget, annál jobb a prognózis. A szöveti elváltozások típusa és súlyossága határozza meg a kezelést, a gyanús elváltozások akár gyógyszeresen is kezelhetők, míg a már kialakult neopláziát, a kezdeti rákos állapotot kisebb vagy nagyobb sebészeti beavatkozással el lehet távolítani. Amennyiben sikeresen eltávolítják az érintett részt, és a méhnyakon csak egészséges, ép szövet maradt, akkor gyakorlatilag teljes gyógyulásról beszélünk.

– Amennyiben későn fedezik fel a betegséget, milyenek az esélyek a gyógyulásra?

– Amennyiben előrehaladottabb fázisban kerül felfedezésre a betegség, a terápiás megoldás komplexebb, ugyanis a kiterjedtség, esetleg az átterjedtség fokától függően végzendő el a megfelelően radikális sebészeti beavatkozás, amit esetenként kemoterápia, sugárterápia kísérhet. Bizonyos, sebészeti kezelésre nem javallott esetekben a célzott sugárterápia jó eredményekkel szolgálhat. Az előrehaladott esetek kezelési sikere és a túlélési mutatók nyilvánvalóan elmaradnak a kezdeti stádiumban felismert és megfelelően kezelt esetekétől.

– Romániában évekkel ezelőtt kudarcba fulladt a méhnyakrák elleni oltási kampány, a szülők körében a mai napig rendkívül megosztó téma az oltás kérdése, nagyon sokan bizalmatlanok, ódzkodnak attól, hogy beadassák kislányaiknak a védőoltást. Tudtommal vannak pl. skandináv országok, ahol kiválóan működik az oltási kampány, és ennek köszönhetően jelentősen sikerült visszaszorítani a méhnyakrák okozta elhalálozások számát. Melyek az oltás előnyei, akik megkapják, életre szóló védelemre tesznek szert?

– Romániában a HPV évente több mint 3300 új méhnyakrákos esetet okoz, és több mint 500 egyéb szervi rákot. Nemcsak skandináv országok, hanem már több európai ország is sikeresen bevezette a nemzeti oltásprogramjába a HPV elleni védőoltást, sőt az Amerikai Egyesült Államokban a sikeres oltáskampánynak köszönhetően a tanulmányok több mint 85%-os csökkenést mutattak a kamaszok HPV-fertőzöttségében, ami a legonkogénebb törzseket illeti. Ausztrália, példát mutatva a méhnyakrák elleni harcban, azt nyilatkozta, hogy világelsőként 2036-ra ritka betegségnek fog számítani a méhnyakrák, a megfelelő átoltottságnak és optimális szűrésnek, illetve kezelésnek köszönhetően. A leggyakoribb tévhitekkel ellentétben a védőoltás nem okoz aktív megbetegedést, ugyanis nem fertőzőképes vírust tartalmaz, hanem immunválaszt előidéző vírusrészecskéket, aminek köszönhetően aktív betegség nélkül alakulhat ki egy olyan védelmi rendszer a szervezetben, ami egy valódi fertőzés esetén kellőképpen reagál. Továbbá nem okoz meddőséget, vakságot, rákot vagy egyéb betegséget, és csökkent immunállapotot sem. A védőoltás maximális védettséget nyújt, amennyiben a szexuális élet megkezdése előtt, preferábilisan 9 és 15 év között van beadva, viszont ez akár 45 éves korig is megtörténhet, és életre szóló védettséget biztosít azon törzsek ellen, amelyeket tartalmaz az oltás. A megfelelő védettség és a kívánt átoltottság elérése érdekében nemcsak a lányokat bátorítjuk a védőoltásra, hanem a fiúkat is. Mindamellett, hogy a fiúknál védelmet okoz a HPV okozta száj- és garatrák, ánuszrák és péniszrák ellen, közvetett módon a partnert is védi azáltal, hogy nincs a szervezetben átadható vírus. Országunkban a 11 és 18 év közötti fiatalok számára a családorvosokon keresztül ingyenesen biztosított a védőoltás, 15 év alatt két dózisú oltásséma alkalmazandó, afölött három. Azon személyek, akik a legonkogénebb törzsek elleni életre szóló védelmet megszerezték az oltás által, a méhnyakrák kialakulásának prevenciója terén sikeresen teljesítettek.

– Vannak-e komolyabb kockázatai ennek a védőoltásnak?

– A jelenleg piacon levő, 9 onkogén törzs ellen védelmet nyújtó oltást az EMA és FDA nemzetközi szervezetek évekig vizsgálták, és kockázatmentesnek nyilvánították. Jó tolerabilitást írtak le, és a hosszú távú kockázatok hiányát bizonyították. Mindezeket együttvéve gyakorlatilag a méhnyakrák mint a harmadik legtöbb áldozatot szedő betegség oltással megelőzhető, ezért bátorítjuk a szülőket arra, hogy gyerekeiknek tegyék lehetővé az életre szóló védettséget, a felnőtteknek pedig felhívjuk a figyelmét a saját egészségük megőrzésének fontosságára.