Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Világszerte egyre növekszik a médiára nehezedő politikai nyomás, miközben a fél világon választások lesznek idén – hívta fel a figyelmet a minap, a sajtószabadság világnapján a Riporterek Határok Nélkül (RHN) szervezet, amely idén is közzétette éves sajtószabadság-jelentését.
A jelentés szerint továbbra is Norvégiában a legkedvezőbb a média helyzete, míg az utolsó, 180. helyet Eritrea foglalja el.
Románia négy helyet javított 2023-hoz képest, így az idei jelentésben a 49. a listán. Az RHN szerint „Romániában sokszínű és viszonylag pluralista a médiatér, ami termékeny talajt biztosít a közérdekű tényfeltáró anyagok számára. Azonban a médiafinanszírozás átláthatóságának hiánya – különösen az állami finanszírozásoké –, valamint a piaci nehézségek aláássák a tájékoztatás megbízhatóságát és a médiába vetett bizalmat”.
A felmérés szerint, bár Románia a tavalyhoz képest javított, az igazságszolgáltatás egyre inkább arra próbálja kényszeríteni a médiát, hogy felfedje forrásait. Megnőtt a visszaélésszerű perek (SLAPP) száma, miközben a bírósági ítéletek nem mindig felelnek meg a sajtószabadság normáinak.
A piac szerteágazó, de széttöredezett, számos olyan televíziós csatornával, amelyek fenntarthatósága törékeny. A szerkesztői döntéseket gyakran a tulajdonosok érdekeinek rendelik alá, ami a médiát propagandaeszközzé teszi. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy Romániában a média nem teljesen független, és beavatkozási kísérletektől szenved, különösen a közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezése és a Nemzeti Audiovizuális Tanács tekintetében. A politikai pártok átláthatatlan médiafinanszírozásért cserébe kedvező médiaszereplést kaphatnak. A populista politikusok agresszív politikai diskurzust folytatnak az újságírókkal.
A Riporterek Határok Nélkül (RHN) pénteken közzétett 2024-es sajtószabadság-indexében az EU-tagországok rangsorában a harmadik legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csupán Máltát és Görögországot előzi meg.
Az RHN éves sajtószabadság-indexe szerint a világon a sajtószabadság elleni politikai támadások – beleértve az újságírók őrizetbe vételét, a független médiumok elnyomását és a dezinformáció széles körű terjesztését – jelentősen fokozódtak az elmúlt évben.
A sajtószabadság-indexben a világ 180 országát vették górcső alá. Sajtószabadság tekintetében a legnagyobb visszaesés a tálibok vezetése alatt álló Afganisztánban tapasztalható – 178. hely, 26 helyet csúszott vissza, illetve Togóban – 113. hely, 43 helyet csúszott vissza, és Ecuadorban – 110. hely, 30 helyet csúszott vissza. Viszont javult a helyzet Chilében – 52. hely, 31 helyet javított, és Brazíliában – 82. hely, 10 helyet javított.
Idei jelentésében a szervezet kiemeli: „a nemzetközi közösségből hiányzik a politikai akarat az újságírók védelmére vonatkozó elvek végrehajtására” Gázában. Több mint 100 palesztin újságírót ölt meg az izraeli hadsereg, közülük legalább 22-t munkavégzés közben.
Az RHN szerint „aggasztóan csökken” a média függetlenségének támogatása és tiszteletben tartása, miközben 2024-ben világszerte választásokat szerveznek. A világ országainak több mint háromnegyedében a politikai szereplők állandó résztvevői a propaganda- vagy dezinformációs kampányoknak. Ez a részvétel 31 országban „szisztematikus”.