Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Vannak, akiknek alig van anyajegyük, míg másoknak szinte minden testrészén több ilyen képződmény látható. Szerencsére ezek többsége teljesen ártalmatlan bőrjelenség, amelyeket nem szükséges eltávolítani, viszont az óvatosság nem árt: érdemes rendszeresen megvizsgáltatni őket, illetve, amennyiben elváltozást észlelünk, azonnal szakorvoshoz fordulni. Ha indokolt az eltávolítás, mindenképpen a sebészeti beavatkozás, a kimetszés a helyes eljárás, ugyanis csak ez esetben van lehetőség a szövettani vizsgálatra – mutatott rá dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szakorvos.
– Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy fokozottan oda kell figyelni egy anyajegyre?
– Gyanúsnak számít egy anyajegy, ha a következő ötből egy vagy több tulajdonság jellemző rá (ABCDE szabály): aszimmetrikus, a szélei elmosódnak, többféle színárnyalat figyelhető meg benne, átmérője 6 milliméternél nagyobb, és változik, például aktívan növekszik. Ezek utalhatnak egy esetleges rosszindulatú elváltozásra, ezért ilyen jeleknél ajánlott minél hamarabb bőrgyógyászhoz fordulni.
Továbbá intő jel lehet, ha egy anyajegy viszket, fáj, vérzik, vagy ha egy azelőtt lapos anyajegy domborúvá válik. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen volt, és hogy az eredeti állapotához képest változik-e az anyajegy.
– Milyen esetekben kell eltávolítani?
– Anyajegyet akkor szükséges eltávolítani, ha a dermatoszkópos vizsgálat során egyértelmű malignitás jeleit vagy nagy valószínűséggel malignitásra utaló jeleket állapít meg a szakorvos. Vagyis előfordul, hogy az adott elváltozás egyértelműen rosszindulatú, és az is, hogy idővel rosszindulatúvá válhat. Ez utóbbi például az ún. atípusos, vagyis szabálytalan anyajegyeknél fordulhat elő. Amit feltétlenül hangsúlyozni szeretnék, az az, hogy a sebészi eltávolítás következtében semmiképpen nem indul majd el egy rosszindulatú folyamat, akkor sem, ha egy egyébként ártalmatlan, jóindulatú anyajegyet távolítanak el, de egy malignus vagy potenciálisan malignus anyajegy sem fog szóródni, illetve negatív módon reagálni az eltávolítás miatt. A betegek egy részének ugyanis téves meggyőződése, hogy ha kimetszenek egy anyajegyet, akkor annak hatványozottan negatív következményei lehetnek. Pedig ennek inkább az ellenkezője igaz, vagyis egy rosszindulatú anyajegy eltávolítása életet menthet.
Megfontolandó a krónikus irritációnak, sérüléseknek kitett anyajegyek megelőző céllal történő eltávolítása. Ezekkel ugyanis előfordulhat, bár nem törvényszerű, hogy idővel malignusan átalakulnak a rendszeres ruha általi dörzsölődés vagy egyéb mechanikai irritációk, sérülések (például borotválás, epilálás miatt).
– A szakemberek szerint a kimetszés az egyetlen helyes mód az anyajegyek eltávolítására. Miért?
– Ha anyajegyről van szó, akkor a sebészi kimetszés a helyes megoldás az eltávolításra, mert csak így lehet kontrolláltan eltávolítani, a kimetszést követően sor kerül szövettani vizsgálatra is, amely pontos választ ad a diagnózist illetően, az anyajegy természetét illetően, és arra is rávilágít, hogy teljes egészében el lett-e távolítva. Ezek mind nagyon fontos és szükséges információk. Maga a kimetszés rövid ideig tartó beavatkozás, amely nem fájdalmas, mivel helyi érzéstelenítésben végzik, és rendszerint ambulánsan, vagyis nem igényel kórházi beutalást.
– Vannak, akik, hogy elkerüljék a sebészeti beavatkozást, más eljárásokkal, pl. fagyasztással, égetéssel vagy lézeres eltávolítással próbálkoznak. Milyen esetekben ajánlják ezeket? Mennyire számítanak veszélyes beavatkozásoknak?
– Itt fontos kitérni arra, hogy a köznyelv mindenféle bőrkinövést anyajegynek nevez, még azokat is, amelyek dermatológiailag nem minősülnek anyajegynek. A bőrgyógyászatban, illetve szövettanilag az ún. névuszok értendők anyajegynek. Ezek szövettanilag ún. névusz sejtekből állnak, és többféle típusukat különítjük el. Nem minősülnek anyajegynek (névusznak) a bőrfibrómák (általában felnőttkori, lógó, lassan növekvő, barnás vagy bőrszínű növedékek nyakon, hónaljban, ágyéki tájékon, hason stb.), a szeborreás szemölcsök (lassan növő, barnás vagy sárgás, száraz, néha hámló növedékek), angiómák, angiokeratómák (apró, piros vagy lilás, kidomborodó, göbcseszerű bőrelváltozások). Ezek mind nagyon gyakori bőrelváltozások, de szerencsésebb, ha nem nevezzük anyajegynek őket. Malignus átalakulás lehetősége esetükben nem áll fenn, ezek ártalmatlan elváltozások. Ami a kezelésüket illeti, a keratózisok, bőrfibrómák, angiómák általában nem igényelnek kimetszést, hanem könnyen, gyorsan eltávolíthatóak fizikai módszerekkel, mint a krioterápia (fagyasztás), az elektro- vagy radiokauterezés, lézeres eltávolítás.
Viszont ha anyajegyről (névuszról) beszélünk, akkor ezek a fizikai módszerek nem helyesek, kerülendők, mivel – ellentétben a sebészi eltávolítással – ezeket követően nincs lehetőség a szövettani vizsgálatra, amely szükséges az anyajegyekkel kapcsolatos pontos diagnózis felállításához. Ugyanakkor azt is szeretném kiemelni, hogy a zavaró bőrkinövések, szemölcsök kezelését bőrgyógyászra kell bízni, akárcsak annak a megállapítását, hogy az adott kinövés valódi anyajegy-e vagy sem.
– Hogyan történik az égetés, valamint a fagyasztás?
– Amikor a köznyelvben azt mondják, hogy egy bőrnövedéket leégetett az orvos, akkor nagy eséllyel elektrokauterrel végzett beavatkozás történt. Ennek során lehetővé válik az elváltozások roncsolása vagy vágása, pontos munka végezhető, hatékony vérzéscsillapítással, illetve gyors gyógyulással. A kauterezés időtartama függ a kezelendő felület nagyságától, az elváltozások számától, elhelyezkedésétől. Kiterjedtebb, hosszabb beavatkozás esetén szükséges lehet a helyi érzéstelenítés. Elektrokauterezésen kívül a módszer kivitelezhető radiokauterrel is, viszont ez kevésbé elterjedt, csakúgy, mint a lézeres szövetroncsolás.
A fagyasztás (krioterápia) manapság folyékony nitrogénnel történik, amely átvette a korábbi fagyasztásos módszerek, pl. a szénsavhó helyét. Rendszerint a kezelendő területre fújással (spraytechnika) történik a kezelés. Így célzottan, gyorsan, pontosan és könnyen kivitelezhető, rövid ideig tart, és minimális fájdalommal jár.
Az adott elváltozás kezelésére legalkalmasabb módszer kiválasztása a bőrgyógyászra hárul, figyelembe véve a kezelendő probléma természetét, kiterjedését, elhelyezkedését és természetesen a páciens igényeit. Újra kiemelném, hogy a kauterezés és a fagyasztás nem helyes módszerek, ha valódi anyajegyekről beszélünk.
– Gyakori, hogy például a nyaki részen elhelyezkedő, picike, egészen világos barna, vagy szinte átlátszó, kiálló kinövések folyamatosan akadnak bele a ruhába, és emiatt sérülnek. Veszélyes-e ez, ajánlott-e emiatt az eltávolításuk?
– Amennyiben ezek a kis kinövések dermatológiai, illetve dermatoszkópos vizsgálattal bőrfib- rómának bizonyulnak, akkor gyakori sérülésük nem emeli a rosszindulatú átalakulás kockázatát, viszont járhat olyan kellemetlenségekkel, mint a vérzés, gyulladás, helyi fertőzés kialakulása, ezért szóba jöhet az eltávolításuk. A kezelést illetően semmiképpen ne próbálkozzanak hagyományos otthoni módszerekkel, ugyanis ezek rendszerint nem vezetnek sikerre, ráadásul okozhatnak kisebb-nagyobb komplikációkat, kellemetlenségeket, ezért ajánlott bőrgyógyászhoz menni.
– Nyár van, a strandolások, tengerparti üdülések időszaka. Napozáskor ajánlott-e elfedni az anyajegyeinket?
– A fényvédők, ha rendszeresen és az előírásoknak megfelelően használjuk, védik az anyajegyeket is. Figyelembe kell venni, hogy a kémiai fényvédőket 20 perccel azelőtt kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk. Az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) fényvédő szükséges a védettséghez. Napon való tartózkodáskor kétóránként újra fel kell kenni a fényvédő készítményt, illetve közvetlenül úszás, fürdés, törülközés után, erős izzadás esetén szintén gyakrabban. A jó fényvédő vízálló és véd mind az UVB- (SPF – az ún. fényvédő faktort jelöli), mind az UVA-sugárzással (PPD-faktort jelöli) szemben. Hosszas vagy intenzív UV-expozíció esetén minimum SPF 30-as fényvédőt válasszunk. Gyerekeknél mindenképpen 50+ SPF jelzésű, lehetőleg gyerekek számára kifejlesztett készítményt válasszunk, de hat hónaposnál kisebb gyerekeket egyáltalán nem ajánlott napoztatni. A nagyobbakat is óvjuk a tűző naptól, inkább tartózkodjanak árnyékban. Az UV-sugárzás (napsütés, szolárium) károsítja a bőrt, gyorsítja a bőr öregedését, és vezető tényező a különböző bőrrákok kialakulásában. Kutatások igazolják, hogy éle-tünk folyamán az UV-sugárzás káros hatása összeadódik, és hosszú távon nyilvánul meg. Ezért is lényeges, hogy megelőzzük a napártalmat.