Románia az az európai uniós ország, ahol a legtöbb fiatal nem tanul,és nem is dolgozik. Az Eurostat adatai szerint országunkban a 15 és 29 év közötti fiatalok 19,8%-ának nem volt foglalkozása 2022-ben. Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak (11,7%).
A munkanélküli fiatalok listáján a 2. helyen Olaszország (19%), a 3. helyen Görögország áll (15,4%). Az ellenkező póluson a legtöbb fiatal Hollandiában és Svédországban dolgozik, vagy valamilyen oktatási formában tanul. Ha megnézzük, hogyan alakultak a dolgok e tekintetben 2012–2022 között, látjuk, hogy sok országban jelentősen csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak.
Daniel David, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora szerint Romániában „még mindig él a mítosz, hogy túl sok az egyetemi hallgató”. Holott a felsőoktatásban végzettek száma a teljes lakossághoz viszonyítva nagyon kicsi.
„Egy modern technológiai világban ez kockázatot jelent. A főiskola után olyan szintű kulturáltság, növekedés kellene következzen, amely segíti a fiatalokat, hogy toleránsabbak legyenek, jobban tájékozódjanak a világban, tudjanak pályát választani” – mondta a rektor.
Általános jelenség Romániában: a fiatalok ahelyett, hogy a vendéglátóiparban dolgoznának, vagy más munkát vállalnának, inkább nem dolgoznak. Egyik napról a másikra milliomosok és vállalkozók akarnak lenni, persze tanulás nélkül. Ez a generáció a funkcionális analfabétáké.
Felmérések igazolják, hogy európai uniós összevetésben a romániai fiatalok körében a legmagasabb a nélkülözők aránya. A 26 tagállam közül 11-ben – Luxemburg, Lengyelország, Svédország, Ciprus, Csehország, Hollandia, Horvátország, Szlovénia, Finnország, Ausztria és Észtország – 3 százalék alatti volt a súlyos anyagi és szociális deprivációban élő fiatalok aránya. A legnagyobb hányadot Romániában (23,1%), Bulgáriában (18,7%) és Görögországban (14,2%) jegyezték. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a 2021-ben az Európai Unióban élő 15–29 éves fiatalok mintegy 25,3 százaléka, azaz 17,8 millió személy volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Ez az arány Romániában volt a legnagyobb, 36,1 százalék, és Csehországban a legkisebb, 10,6 százalék.
Emlékeztetünk, hogy az éppen leköszönő államelnök a Művelt Románia projekttel nyerte el első mandátumát. Akkor az oktatás helyzetét és a szegénységben élők nagy arányát a szocikra kente. Közben telt-múlt az idő, mint a mesében, és öt év semmittevés után újabb mandátumért indult. A kampányban újra „bedobta” az említett szlogent. Ám a tízéves mandátum végén ott áll a „művelt Románia”, ahol a part szakad.
A fiatal „semmittevés bajnokai” tanultak az ország első „bajnokától”, és azt gondolják, ha nem csinálnak semmit, akár államelnökök is lehetnek. Egyébként ezt sugallta nekik a hajóskapitányból lett államfő is. Ezek után a jelenleg fungáló elnök gondolt egy merészet, és elhatározta, hogy ő lesz a NATO főtitkára. Persze kevés eséllyel, de egy ideig feszegette a lehetetlent, sőt egy-két támogatója is akadt. Akik a minap hátat fordítottak neki, és ellenfele mögé sorakoztak fel. A hoppon maradt elnök – miután más választása nem maradt – a múlt héten bejelentette, visszalép a NATO-főtitkári versenyből.
Tanulság: a semmittevés nem igazán jó „névjegy” sem jövőépítésre, sem egy nagyon fontos és sok munkával járó tisztségre.
