Akadályok a hulladékgazdálkodásban

A szemét útja

A hulladékgazdálkodás komplex, többszereplős iparág. Ha egy-két szereplő rosszul teljesít, a végeredmény csapnivaló lesz. Több mint három évtizede várjuk a színvonalat, azt, hogy Marosvásárhely szép tiszta város legyen, olyan, ahol nem ömlik a szemét az utcára, ahol portalanítják az utcákat és a járdát, ahol gondozottak a zöldövezetek, virágosak a parkok, s ahol kellemes környezetben lehet élni. Ez az elvárás egyelőre nem teljesült, a város egyre szemetesebb, annak ellenére, hogy a megyei integrált hulladékgazdálkodási infrastruktúra megépítésével az európai felzárkózásra, a hulladék szelektív gyűjtésére kaptunk ígéretet, több ízben is. Folyamatosan lakossági panaszáradattal szembesülünk, és valamiféle tehetetlenség folytán mégsem lehet megoldani a szemétügyet, mintha valaki szántszándékkal fékezné a dolgokat. 

Eddig egy osztrák érdekeltségű cég volt a szolgáltató Marosvásárhelyen és a környező településeken, de vele szerződést bontott a hulladékgazdálkodás menedzsmentjével megbízott Ecolect Közösségi Társulás. Az utcai takarítást március 16-tól a Sylevy Cleaning végzi.

A szelektív hulladékgyűjtés évekkel ezelőtt teljes gőzzel kellett volna beinduljon, de még mindig csak gyermekcipőben jár. Arra voltunk kíváncsiak, milyen utat tesz meg a kukába kerülő hulladék, ha jó eséllyel felkerül a szemeteskocsira, és mi a magyarázata annak, hogy a szelektív hulladékgyűjtést nem sikerül az elvárt módon kivitelezni. 

Két helyszínre látogattunk el, előbb a maroskeresztúri telephelyre, majd a szentpáli mechanikai és biológiai kezelőállomásra és a lerakóba, hogy a helyszínen tájékozódjunk. A maroskeresztúri telephelyre Máté János, az ADI Ecolect megbízott szakembere kísért el. 

A szelektíven gyűjtött hulladék, továbbá a zöld-, azaz a „tiszta” szerves hulladék az egész megyéből a maroskeresztúri telephelyre kerül. A szászrégeni, balavásári, dicsőszentmártoni, mezőrücsi válogató-átrakó állomások csak mint átrakóállomások szerepelnek az integrált hulladékgazdálkodási rendszerben. A maroskeresztúri szelektív hulladékot válogató állomás szolgálja ki az egész megyét. Azt is tudni kell, hogy Maroskeresztúron a válogatóállomás mellett egy átrakó- és egy komposztáló- is üzemel.

A tervezett 28 000 tonna szelektív hulladékmennyiségnek még 10 százaléka sem került a válogatóba 

– Az integrált hulladékgazdálkodás több tényezőtől függ: a lakosságtól, az önkormányzatoktól, a szolgáltatóktól, az ADI Ecolecttől és a megyei tanácstól. Mindenki kellene tudja a ráosztott szerepet, el kellene végezze a feladatát, és akkor nyilvánvaló, hogy olajozottabban működne minden. Sajnos minden szereplőnek bőven van mit igazítania, „sepregetnie” a háza táján. Nyilvánvaló, a legeslegfontosabb az első láncszem, a gyűjtés és a szállítás, azaz a szolgáltatóké volna, akik azon túlmenően, hogy ellátják ezt a feladatot, tudatosító kampányokkal kellene felvilágosítsák a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Az integrált hulladékgazdálkodási rendszernek Maroskeresztúr az a pontja, ahol pénz térülhet meg, mert a szelektíven kiválogatott hulladékot értékesítik, és miután a szolgáltató levonja a költségeit, az esetlegesen megmaradó összeg visszakerülhetne a rendszerbe. A csomagolóanyagokra bizonyos feltételek mellett az OIREP-től (környezeti felelősség-átvállalási szervezet a csomagolóanyagok terén) külön pénzeket lehet visszaigényelni, amelyek szintén visszakerülhetnek a rendszerbe. Nagyon jó lenne, ha a szelektív válogatóba maximális hulladékmennyiség kerülne! Ennek egyenes hatása lenne a szemétdíjakra, mert ha a rendszerbe pénzt tudunk visszaforgatni, minimalizálni tudnánk a díjak növekedését, vagy szinten tudnánk tartani azokat. Tehát a lakosság érdeke is, hogy teljes hatásfokkal működjön a rendszer, és maximális mennyiségű szelektív és zöldhulladék kerüljön ide. 

A maroskeresztúri válogatóállomás kapacitása évi 28 000 tonna, de tavaly mindössze kb. 2500 tonna hulladék érkezett ide, tehát nagyon messze tartunk attól, amit elterveztek – mondta Máté János, a maroskeresztúri válogató-, átrakó- és komposztálóállomás Ecolect által megbízott felügyelője.

Évekig egy gramm szelektív hulladék sem került a válogatóállomásra 

Felvetettük a tömbházlakók panaszát, miszerint nem adottak a feltételek a szelektív hulladékgyűjtésre, nincsenek megfelelő konténerek, gyűjtőpontok, holott szívesen gyűjtenék szelektíven a hulladékot. Marosvásárhelyen jelenleg csak a magánházaknál, elvétve a lakónegyedekben léteznek szelektív kukák, de azokba is vegyesen öntik be a szemetet, mondván, hogy nincs értelme szelektíven gyűjteni, mert jön a szemeteskocsi, és a munkások mindent egybeöntenek. 

– Biztos van ebben igazság. Viszont, ha meghallgatod a másik felet is, a szolgáltatót, ő azt mondja, hogy sok esetben úgy tűnik, szelektíven gyűjtötték a hulladékot, de amikor kiürítik, kiderül, hogy mindent beledobtak, nem szelektív a gyűjtés. Nyilvánvalóan a szolgáltatót ellenőrizzük, hogy úgy végezze a feladatát, ahogy elő van írva. Jó, hogy a magánházaknál kezdett működni a szelektív gyűjtés. Addig, amíg tavaly novemberben a Brantner el nem kezdett szolgáltatni a 2-es zónában, a maroskeresztúri válogatóállomásra ebből a zónából gyakorlatilag egy gramm szelektív hulladék sem került – mondta a felügyelő. Hogy mi lett azzal a szelektíven gyűjtött hulladékkal, amit az előző szolgáltatók gyűjtöttek be, erre nem tudtak válaszolni. Az ő hatáskörük csak arra az időszakra terjed ki, amióta az ADI Ecolect kötött szerződést a 2-es zóna szolgáltatójával. Előtte minden önkormányzatnak önálló szerződése volt a hulladékbegyűjtő szolgáltatókkal. A törvény értelmében kötelességük volt a hulladék útját követni, nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok kellene tudják, hová került a hulladék – mondta a felügyelő. 

A válogató megépítésekor sántított a koncepció

Maroskeresztúron több típusú hulladékot válogatnak: üveget, alumíniumot, más típusú fémet, különböző típusú műanyagokat, a pillepalackot színek szerint, a különböző sűrűségű polietilént, fóliát, papírt és kartont. A hulladék szalagon halad, s frakciónként kerülnek a bokszokba. A kiválogatott egynemű hulladékot préselik és bálázzák. Ezeket a bálákat értékesítik. 

– Több típusú hulladékot is lehetne válogatni, de amikor megtervezték a válogatót, nem gondoltak arra, hogy szélesebb lesz a hulladékskála annál, amit válogatni lehet. Véleményem szerint nem volt elég jó a koncepció. A rendszert át kell gondolni, olyan befektetést kellene eszközölni, ami megengedi több frakció kiválogatását. Két válogatóvonal készült: egy a műanyagnak és egy a papírnak, négy-négy tárolóboksszal, de ez nem elegendő – mondta a szakember.

Évente 35-40 000 ezer újrahasznosítható hulladékot kellene termeljen a megye

– Maros megye hulladékgazdálkodását hét régióra osztották, mindeniknek van egy szolgáltatója. A szolgáltatónak a szerződések értelmében kötelezettsége két hulladékösszetétel- (kompozíció-) elemzést készíteni évente. Ebből megtudjuk, milyen a szemét összetétele, s kiszámítható, mennyi benne az újrahasznosítható anyag. A törvény értelmében, ha nincs kompozícióelemzés, akkor a keletkező hulladékmennyiség 33 százalékát tekintjük újrahasznosítható anyagnak. Durván számolva, ha Maros megyében 120-130 ezer tonna hulladék keletkezik évente, akkor 35-40 ezer tonna újrahasznosítható hulladékot kellene nyernünk. Ehhez képest a szelektív hulladékgyűjtés csak most kezd beindulni, főleg amióta az újrahasznosítható hulladékot vidéken is házról házra járva gyűjtik. Minden zónából hoznak, de pillanatnyilag még nagyon keveset. A nagyáruházaknak/cégeknek, a háztartásinak megfelelő hulladékot kivéve, lehetőségük van begyűjtő és újrahasznosító cégekkel szerződést kötni, ezek a hulladékok nem kerülnek be az integrált rendszerbe – mondta Máté János. 

A kérdésünkre, hogy szakemberként hogyan látja, miként lehetne felgyorsítani a szelektív hulladékgyűjtést, elmondta: 

 – A szolgáltatóknak sok tudatosító kampányt kellene végezniük. Ha a lakosságban tudatosítjuk azt, hogy ha szelektíven gyűjtik a hulladékot, minimálisan nőnének, esetleg stagnálhatnának a szemétdíjak, sőt akár csökkenhetnének is, ez már hatalmas előrelépés volna. A szolgáltatókat keményen kellene ellenőrizni, hogy ne mulasszák el a szelektív gyűjtést.

– De hogyan gyűjtsön a lakosság szelektíven, ha a konténereket még ki sem helyezte a szolgáltató? – kérdeztük ismételten.

– A lakónegyedenkénti gyűjtőpontokon – amely az önkormányzathoz tartozó infrastruktúra – az önkormányzat kukái mellé saját kukáit kell kihelyezze a szolgáltató. De a 2-es régióban a szerződés körül nézeteltérések voltak, szerződésbontás következett be, gyakorlatilag egy átmeneti periódusban vagyunk, aminek személy szerint nem örülök. Sokkal jobban örültem volna, ha tiszta lapokkal, végre mindenki végezhetné a munkáját – mondta Máté János, hozzátéve, hogy az ideiglenes állapot valamikor április elején zárulhatna le. 

A válogatóállomás 13 alkalmazottól vált meg 

Az Iridex által üzemeltetett maroskeresztúri átrakó-, válogató- és komposztálóállomáson februárban még 54 alkalmazott dolgozott, de mivel a vártnál kevesebb hulladékmennyiség érkezett, 13 alkalmazottól meg kellett válni – mondta Molnár Róbert, a telephely vezetője. 

Az alkalmazottak nagy része kézi munkát végez, szalagon érkezik a szelektív hulladék, ezt kell szétválogatni. Tulajdonképpen az egész hulladékot át kell fésülni. Sokszor rothadó, nagyon bűzös szerves anyagok is vannak a szelektív hulladék között, ez nagyon nehezíti a munkafolyamatot – mondta a telepvezető.

A Marosvásárhely és Nyárádszereda környéki települések vegyes háztartási hulladéka is Maroskeresztúrra, az átrakóállomásra kerül, ahonnan a szentpáli mechanikai-biológiai kezelőállomásra viszik, majd végül a kezelt hulladékot a lerakóba szállítják. A szemétnek ezt az állomását egy következő lapszámban járjuk körül.