Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A szimbólumokat az emberiség már ősidők óta használja gyógyítás céljából. A természeti népeknél a sámánok, az öreg bölcsek ösztönösen tudták, hogy egyes természetes anyagokat a megfelelő sorrendben alkalmazva az arányok betartásával, geometriai formák, színek használatával hogyan tegyenek szert a világegyetemből származó információkra a beteg gyógyulása érdekében.
Az Ötz-völgyi-Alpokból érdekes lelet a 7000 éves, gleccserbe fagyott ember, akinek a bőrét számtalan helyen vonal- és keresztrajzolatok borítják. Az innsbrucki kutatócsoport bebizonyította, hogy ezek gyógyító szimbólumok voltak. Hasonló jeleket találtak az egyiptomi és mexikói piramisok múmiáin is.
Mik lehetnek ezek az ősi szimbólumok, amelyek legalább tízezer éve ismertek a világ minden táján?
A „szimbólum” szó görög eredetű, és összedobást jelent. Jung szerint a szó értelme: őslenyomat, ősminta. Egyszerű megfogalmazásban az ember lelki és szellemi világát alakító, létező és ható, de megnyilvánulásaiban csak részlegesen megismerhető és alkalmazható sajátosságok, melyek beíródtak az emberek tudatába, s mindenki számára adottak, de eltérő módon érvényesülnek. Ezek a geometriai formák nemcsak az energiákat keltik életre, hanem igen gyakran tükrözik az etnikai és vallási közösségek eszmerendszerét és ismertetőjegyeit is. Ilyenek a kör, a csillag, a háromszög, a Dávid-csillag, a piramis, a kereszt stb.
A tudósok állítják, hogy ezek a formák és jelek a tudatalatti síkján, a rezonancia törvényének megfelelően, az ember morfogenetikus formamezőiben tárolt archetipikus adatokat szólítják meg. Mai tudá-sunk szerint ezeknek az ábráknak a kozmikus információn túl spirituális, érzelmi és energetikai megnyilvánulásaik vannak, amelyek hatnak az emberre. Erich Körbler bécsi mérnök és rezonanciakutató megállapította, hogy bizonyos vonalkombinációk és geometriai formák megváltoztatják az információk áramlását. Egyik budapesti előadásában így fejtette ki: „Ezt úgy kell elképzelni, hogy a sejtek zárlatosak lesznek (betegség), s ha megszüntetem a bajt, az információ ismét áramlani kezd. A fájdalom nem más, mint sejtszintű zárlat, s ha a megfelelő jellel jó irányba tereljük az energiaáramlást, akkor helyreáll a sejtek közötti kommunikáció.” Az általa kifejlesztett új homeopátiás módszert már számtalan kórházban alkalmazzák külföldön.
A bőrünk mint érzékszerv a plakknak nevezett antennarendszerként működik. Azért esik jól a masszázs, a bedörzsölések és sikeres a vízgyógyászat, mert a testfelszín nem más, mint egy érzékelő, rezgő, a világegyetemre nyíló ablak, mágikus tükör, amely minden eseményt nyilvántart, tárol, majd továbbít. Ebben a kozmikus kommunikációs rendszerben a lényegesen fontos információkat elektromágneses rezgésként hordozzák, melyek hangokká, színekké, formákká sűrűsödnek össze. Eközben a szervezet rendszerében a pozitív impulzusok harmonizáló, építő és erősítő hatással vannak a testi funkciókra. A negatív rezgések ezzel szemben károsító és gyengítő hatásúak, egyensúlyhiányhoz, betegséghez vezetnek. A pozitív gondolkodás automatikusan emeli az egyén energiaszintjét, míg a negatív gondolatok az emberi szervezet energiavesztését eredményezik. A beteggé tevő negatív információkat azonban helyesbíteni lehet bizonyos szimbólumokkal, színekkel, hangokkal, geometriai alakzatokkal. Így képes ez az ősi-modern gyógyászat „az élő rendszer biorezonanciáját” kiegyenlíteni. Világegyetemünk alapjában véve korlátlanul rendelkezésünkre álló életenergiából áll. Ezt Keleten a „teremtés lélegzetének” hívják. Ellát minket életerővel, de csak akkor, ha az egyén is akarja, s énjét csendben megnyitja a világmindenség előtt. Vallásos ember ezt úgy érzékeli, hogy „Isten szeretete”.
Ez a hatalmas energia erőteljesen reagál gondolataink fajtáira, formáira. A jó gondolatok magukhoz vonzzák ezt az erőt, míg a negatív minőség taszítja. Az életünket a minket körülvevő színek is befolyásolják. Valamennyi sejtünk tartalmaz fényt, melynek rezgése az ibolyántúli tartományba esik. Ezek a színek bizonyos információkat közölnek, és hatással vannak a hangulatra, az érzelmekre, a lélekre, a vegetatív idegrendszerre, az éteri energiákra, a gondolatokra és az értelemre. Minden vonalnak és színnek megvan a jelentése. A szivárvány jelképe például az egész emberi szervezetet felfrissíti. A fény az emberi szervezet valamennyi ciklusát, ritmusát szabályozza, és gyógyító energiákat szabadít fel. A fénnyel, a színekkel, a bőrünkre rajzolt jelekkel, a kristályok energiájával képesek vagyunk önmagunkat gyógyítani. A szimbólumokkal ellátott ruhadarabok, párnák, kendők, pólók jelei hatnak ránk. Az ősi szimbólumokkal történő gyógyítás egy élő, fejlődő rendszer, mely harmóniát teremt ott, ahol szükség van rá.