A szólásszabadság nem jogosít fel a gyűlöletre

• 2026-07-15 14:00:00

• Sófalvi Szidónia

Sokan még mindig azt hiszik, hogy a demokráciában mindent szabad kimondani vagy leírni, ám a szólásszabadságnak komoly törvényi korlátai vannak. Romániában a gyűlöletbeszéd nem csupán morális vagy etikai kérdés, hanem konkrét bűncselekmény, ami ellen a hatóságok is egyre határozottabban lépnek fel. De hol húzódik a pontos határ a véleménynyilvánítás és a jogszabálysértés között, és mi a teendőnk, ha az online térben agresszióval, uszítással találkozunk? Minderről Molnár Zsolt ombudsmanhelyettest kérdeztük, aki pontos képet adott a szabályozásról és a gyakorlatban működő megoldásokról.

A rendszerváltás és a kommunizmus bukása után Romániában érthető módon uralkodott el egy olyan eufórikus optimizmus, amely azt sugallta, hogy mostantól végre teljesen szabad a szó, és bárki, bárhol, bármit kijelenthet. Ez a felszabadultságérzés azonban az elmúlt évtizedekben – különösen a közösségi média térnyerésével – sok esetben átcsapott a felelősség teljes hiányába. Molnár Zsolt hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság valójában sosem volt abszolút jog. A törvényalkotók kezdettől fogva meghúzták azokat a határokat, amelyek az egyéni szabadságot összeegyeztetik a közösség és a többi állampolgár védelmével. Az utóbbi másfél-két évben a hazai online térben is felerősödtek a negatív tendenciák, hiszen politikusok, közszereplők és átlagemberek bejegyzései alatt egyaránt mindennapossá vált az uszítás; a kommentszekciók mérgező hangulatáról nem is beszélve.

Börtönbüntetést is vonhat maga után

Románia jogrendszere egyértelműen szabályozza a kérdést, így ha valaki nemzeti, faji, vallási vagy egyéb védett tulajdonság alapján uszít, gyűlöletet kelt vagy diszkriminatív kijelentéseket tesz, azzal átlépi a büntetőjog határát. A szakértő kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd terjesztése bűnvádi eljárást vonhat maga után, és a törvényi szabályozás értelmében – a cselekmény súlyosságától függően – akár börtönbüntetéssel is sújtható. A szigorodó hatósági és bírósági gyakorlatra a közelmúltból is láthatunk konkrét példákat, hiszen nemrégiben egy ismert manele-énekes ellen született elmarasztaló bírósági ítélet egy nyíltan nőgyűlölő, a nők elleni erőszakra uszító daláért. Ugyanígy az intézményi kontroll is működésbe lépett már politikai szinten is, amikor az Országos Audiovizuális Tanács a közelmúltban kötelezett egy közösségimédia-platformot arra, hogy távolítsa el egy ismert politikus gyűlöletkeltő videóját. Molnár Zsolt éppen ezért tudatosan nem nevezte meg a politikust és a tartalom pontos részleteit, elkerülve azt, hogy akaratlanul is teret biztosítsunk a gyűlöletkeltő propagandának.

Mi a teendő, ha csődöt mond az algoritmus?

A felhasználók részéről a leggyakoribb reflex az, hogy a sértő vagy uszító tartalmat magán a platformon jelentik, legyen szó a Facebookról, az Instagramról vagy a TikTokról. Sokan azonban gyorsan csalódnak, hiszen az automatizált algoritmusok gyakran nem ismerik fel a kontextust vagy a nyelvspecifikus árnyalatokat, és olyan értesítést küldenek vissza, miszerint a tartalom nem sérti a közösségi alapelveket. Molnár Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy pontosan ezekben a helyzetekben nem szabad feladni, hanem meg kell tenni a következő lépést. Ha a tech-óriások belső rendszere csődöt mond, a hazai állami és szakmai intézményekhez kell fordulni. Amennyiben a jogsértő tartalom videós vagy hangzó formában jelent meg, az Országos Audiovizuális Tanácshoz tehetünk panaszt. A különböző társadalmi csoportok elleni uszítás és a kirekesztő megnyilvánulások esetén az Országos Diszkriminációellenes Tanács az illetékes szerv. Ha pedig a gyűlöletbeszéd közvetlen fenyegetést, bűncselekményre való felhívást tartalmaz, közvetlenül a rendőrséghez kell fordulni, hiszen a rendvédelmi szervek ebben az esetben kötelesek eljárást indítani.

A hatékonyabb és egyszerűbb fellépés érdekében a román kormány a közeljövőben egy új online felületet indít el stoprasism.ro címen, amelynek célja, hogy központosítsa és leegyszerűsítse a lakossági bejelentéseket. A szakértő elmondta, hogy az oldalon működő rendszer a beérkező adatok súlyossága és jellege alapján automatikusan elemzi a panaszt, majd azonnal továbbítja a megfelelő, intézkedésre jogosult állami szervnek, így a polgároknak nem kell maguknak kinyomozniuk, pontosan kihez tartozik az ügy. Végezetül Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy a gyűlöletbeszéd visszaszorítása nem a cenzúráról, hanem a méltóságteljes és biztonságos társadalmi párbeszéd megőrzéséről szól. Az online tér nem egy törvényen kívüli világ, a billentyűzet mögött elkövetett tetteknek és leírt szavaknak ugyanúgy valós, hús-vér következményei vannak, mint a való életben, állampolgárként pedig a mi felelősségünk is, hogy ne maradjunk néma szemtanúi az uszításnak.