A találkozás, a személyes kapcsolat élménye

Sikeres EME OGYSZ tudományos ülésszak

Két év késéssel – április 7–9. között zajlott Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának a XXX. tudományos ülésszaka, nagyon gazdag programmal. Mintha a járványhelyzet miatt kiesett két évet szerették volna pótolni, a 12 szekcióban 123 dolgozat hangzott el a konferencián, amelyhez a megelőző két napon érdekes előrendezvények társultak. A tudományos tanácskozás nyitóünnepségét a Grand Szálló előadótermében tartották. A rendezvényre közel 500-an jelentkeztek be, köztük 286 általános orvos, 152 fogorvos és 43 gyógyszerész. 

– A tudományos ülésszaknak kiemelkedő szerepe van a szakosztály életében, egyrészt a tudományos ismeretek anyanyelven való átadása, másrészt a találkozás, a kollégákkal való személyes kapcsolat lehetősége miatt, ami az elmúlt két év során nagyon hiányzott – hangsúlyozta nyitóbeszédében prof. dr. Sipos Emese, a szervezőbizottság elnöke, a szakosztály titkára. Az adatokon túl elmondta, hogy három plenáris előadást, valamint a továbbképzést tartó határon túli előadók az idén Magyarországról érkeztek. 

Prof. dr. Szilágyi Tibor, a szakosztály elnöke Puskás György professzornak a 30 évvel ezelőtt elhangzott nyitóbeszédéből idézett, amelyben nagyon szépen megfogalmazta az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály szerepét, amely azóta is ugyanazokért a célokért tevékenykedik. Az eltelt 30 év nagyon sok küzdelemmel teli, de viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott világban zajlott, azonban az utóbbi két év sok mindent gyökeresen megváltoztatott. Amikor az emberiség azt hitte, hogy a fertőző betegségeket legyőzte, és a 21. század Európájában háború már nem lehetséges, akkor szembesülnünk kell, hogy igenis mindkettő megtörténhet. A negatív következmények ellenére a kétéves elzártság a kommunikációs technológia olyan fejlődését hozta, hogy a világ távoli vidékein zajló kongresszusokon való online részvétel is természetessé vált. Ennek ellenére továbbra is nagyon fontos a személyes találkozás, a visszajelzés és a tantermi előadás. Az új technológia és a személyes kapcsolatok egyensúlyba kell hogy kerüljenek egymással – hangsúlyozta az elnök.

Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik legdinamikusabb szakosztálya. Tevékenységének sajátossága és érdeme, hogy a magyar orvos- és gyógyszerészképzés háttérintézményeként működve évtizedeken át igyekezett az ellehetetlenített magyar nyelvű szakképzést segíteni, fenntartani, megszólítani, közreműködésre serkenteni a romániai aktív orvos- és gyógyszerésztársadalmat, felzárkóztatnia az ifjú pályatársakat – hangzott el dr. Bitay Enikő, az EME elnökének beszédében.

A rendezvényt köszöntötte Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke.

Az idei tudományos ülésszakra jelent meg a szakosztály legfrissebb kötete, címe: 30 év anyanyelven az egészségtudományok szolgálatában 1990–2020. A kötet, ahogy a címe is jelzi, az elmúlt három évtized magyar nyelvű orvos- és gyógyszerésztudományi tevékenységének a tükre. A hasznos és érdekes kötet megírása során szerzett tapasztalatokról a három szerkesztő: prof. dr. Szilágyi Tibor, prof. dr. Gyéresi Árpád és prof dr. Egyed Imre egyetemi tanárok számoltak be. Elmondták, hogy komoly élményt jelentett számukra az adott kor hangulatát, a szakosztályi beszámolókat megíró elnökök egyéniségét felfedezni, hiszen, akinek múltja és cselekvő jelene van, annak jövője is lesz – emelte ki Gyéresi professzor. Beszámolt arról is, hogy közel száz fénykép illusztrálja a könyvet, amelyben megtalálható a 30 év összes programfüzete.

„A kötet által nemcsak a szakosztály teljesítményei, eredményei köszönnek vissza, hanem mindazok az elődeink, szakosztályi vezetők, rendezvényszervezők, folyóirat-szerkesztők, akiknek a hozzájárulása nélkül nem lehetett volna fenntartani, folyamatosan működtetni ezt a szakosztályt. Ugyanakkor jövőbeni irányt mutató, optimizmust sugárzó, tevékenységre serkentő fontos dokumentum ez a kötet, hogy követőkre leljen mindaz a szándék, amit eddig a szakosztály képviselt, megvalósított és önzetlenül továbbad” –méltatta a kiadványt dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke. 

A nyitóünnepségen átadták a 2022. évi Lencsés György – Ars Medica díjat dr. Noszál Béla emeritus professzornak, aki 1994–2012 között a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Kémiai Intézetének igazgatói tisztségét látta el. Ezalatt világszínvonalú gyógyszerkémiai, bioanalitikai kutatóegységet alakított ki, melynek keretében a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar munkatársai is lehetőséget kaptak néhány hetes együttműködésen alapuló kutatómunkára. Négyszer választották meg a Gyógyszerészeti Kar dékánjának, vezetésével a kar a magyar egészségügyi felsőoktatás legmagasabban értékelt egysége lett. Bázisán alakították ki Hőgyes–Schöpf–Mérei Gyógyszerkutatási Centrumot. 

Noszál professzor négy alkalommal volt meghívott plenáris előadója az EME OGYSZ tudományos ülésszakainak, előadóként részt vett a doktoranduszok tudományos konferenciáján. Intézetében folyamatosan lehetőséget biztosított erdélyi szakembereknek (hallgatók, egyetemi oktatók, doktoranduszok) színvonalas kutatások kivitelezésére… 2013-ban létrehozta az azóta is gyümölcsözően működő, félévente meghirdetett pályázati rendszert az EME OGY, valamint a Richter Gedeon Gyógyszergyár anyagi támogatásával, erdélyi magyar kutatók, kutatócsoportok számára a budapesti kollégákkal végzett közös munkára – hangzott el dr. Gyéresi Árpád professzor méltató beszédében. 

A nyitóünnepséget Koszika és zenekarának fellépése zárta. 

Április 9-én, pénteken tartották a négy plenáris előadást a Kultúrpalota nagytermében. 

A fájdalomcsillapítás gyógyszeres kezelési lehetőségeiről és új gyógyszerfejlesztési stratégiájáról prof. dr. Helyes Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének egyetemi tanára tartott előadást. 

Dr. Volom András fogszakorvos az éjszakai fogcsikorgatás, az alvási apnoé és a reflux közötti összefüggéseket mutatta be, valamint a száj körüli izmok diszfunkciójának általános orvosi vonatkozásait.

Dr. Nagy Zsombor Kristóf, a Budapesti Műszaki Egyetem docense a jövő gyógyszergyártásáról és innovatív biológiai gyógyszerekről beszélt a hallgatóságnak. 

Betegségeink jó hányadát önmagunk okozzuk azzal, ahogyan élünk – hangzott el dr. Puskás Attila érgyógyász főorvos Életmód-medicina: Tényeken alapuló prevenció és terápia című előadásában. 

Ezt megelőzően április 7-én reggeltől ideggyógyászati továbbképző előadásokat tartottak.

Délután az antibiotikum-rezisztencia és antibiotikum-felhasználás a mindennapokban témakörrel zajlottak a továbbképző előadások, majd fogorvostudományi workshopra is sor került. 

Csütörtök déltől valamennyi szekcióban megkezdődött a tudományos dolgozatok bemutatása, ami péntek estig folyatódott az ideggyógyászat, gyógyszerésztudomány, kísérletes orvostudomány, kardiológia, ortopédia témakörökben. Dr. László Ilona és dr. Zuh Sándor-György Csonttörések gyermekkorban című kötetét dr. Kraft Zsolt mutatta be. Ugyancsak péntek délután mutatták be a posztereket, amelyek változatos témakört öleltek fel. 

Április 9-én, szombaton a gyermekgyógyászat, belgyógyászat, endokrinológia, labordiagnosztika, közegészségtan, orvos- és gyógyszerésztörténelem, patológia, sebészet, szemészet, nőgyógyászat, urológia és intenzív terápia témakörökben hangzottak el a tudományos dolgozatok. 

Szombaton délelőtt megtartották a Keresztény Orvosok Szövetségének évi közgyűlését, majd a Grand Szálló nagytermében zárult a konferencia, amelyen közel félezren vettek részt. 

A rendezvényt megelőzően, április 6-án a Studium HUB közösségi központban tartották nagy érdeklődés, népes részvétel mellett a pályakezdő orvosok és gyógyszerészek fórumát. 

Tubák Nimród, a szervezők egyike érdeklődésünkre elmondta, hogy szakorvosokat, rezidens orvosokat célzott meg a rendezvény. 

– A tulajdonképpeni célunk az volt, hogy a tudományos ülésszakon elhangzó sok szakmai előadáson kívül szervezzünk egy alternatív programot, ami fiatalos, és arról szól például, hogy van-e az orvosnak szüksége önreklámozásra, hol érdemes pályát kezdeni, egy állami vagy egy magánintézményben-e; melyek az előnyök és a hátrányok. Továbbá arról is, hogy egy esetleges feljelentés esetén hogyan jár el az Orvosi Kamara, milyen egy malpraxis-bizottság, miben védett az orvos és miben nem. Előadás hangzott el a digitalizáció szerepéről és lehetőségeiről az egészségügyben.

Az idén a gyógyszerészek számára is nyitott volt a rendezvény, hasonlóan érdekes programokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel a pályakezdő gyógyszerészek lehetőségeiről, amelyekre különböző területekről kaptak meghívást az előadók (gyárigazgatók, kutatók, magánvállalkozó gyógyszertár-tulajdonos). Célunk az volt, hogy a kezdő gyógyszerész számára bemutassuk az elhelyezkedési lehetőségeket, arra biztatva őket, hogy ne csak a terjeszkedő gyógyszerláncok patikáiban vállalkozzanak a kiszolgáló szerepére, ami a szak iránti érdeklődést is csökkentette. 

A fogorvosokról sem feledkeztünk meg, dr. Márton Csongor a magánvállalkozó fogorvos lehetőségeiről számolt be. Ma már szinte minden fogorvos magánvállalkozó, az állami intézményekben minimális a fogorvosok elhelyezkedési lehetősége. Magánvállalkozóként viszont céget kell alapítani, ami sok utánajárással és anyagi ráfordítással jár. Dr. Mártha Krisztina vezetésével az egyre népszerűbb fogorvosrezidens-képzés előnyeit és hátrányait vitatták meg, amely során a fogorvostudomány különböző szakágaiban mélyülhetnek el a képzésben részt vevők – számolt be a programról Tubák Nimród.