Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Azon morfondírozott a kormányfő, hogy megengedik a vendéglátóhelyek beltéri helyiségeinek újranyitását, ha a vírus is úgy gondolja. Márpedig a vírus úgy fogja gondolni. Mivel elkezdtek kevesebbet tesztelni, így logikusan rögtön kevesebb lett a bejelentett fertőzés is, lehet ám a számokkal játszani. És lehet a dologban szerepe annak is, hogy a vendéglátósok tiltakozásokat helyeztek kilátásba a múlt héten. Őket érinti leginkább a víruskrízis gazdasági oldala, amely már számokban is kezd jól látszani.
Mint ismert, a karanténidők elején, márciustól a kormány átvállalta a leállított cégek alkalmazottai bérköltségének háromnegyedét, és adókötelezettségeket engedett el. Két hónap után viszont ezeknek a kedvezményeknek egy része megszűnt, miközben egyéb gazdasági támogató intézkedésekkel a kormány adós maradt. Inkább egy tízéves gazdaságfejlesztési ábrándot költöttek a hagyományszerűen lehívni sosem tudott uniós alapokra.
Ennek a botcsinálta gazdaságtámogatási filozófiának az egyenes következménye a csődbe ment cégek számának alakulásán követhető le. Ha összevetjük az adatokat a tavalyiakkal, akkor áprilisban 85, májusban 55 százalékkal volt kisebb a csődöt jelentő cégek száma a múlt évinél. Ez az említett kedvezmények hatása. Május felétől megszűntek a kedvezmények, így júniusra már megtriplázódott a fizetésképtelenséget jelentő cégek száma az egy hóval korábbihoz képest, és a tavalyi helyzethez viszonyítva is jelentős volt ennek a szomorú adatnak az emelkedése. Júliusban még tovább romlott a helyzet és a trend, ekkor már a múlt évi azonos hónaphoz képest 55 százalékkal több cég ajtajára került lakat. Egyes becslések szerint egy év alatt 150 ezer vállalkozás mehet csődbe az országban, és ennek fényében teljesen hihetőnek tűnik az a vendéglátóipari elemzés is, amely szerint a hotelek fele zárhat be az idén. Arra sem sok az esély, hogy a szeptembertől való újranyitás megmentse őket, hiszen a nyári vakáció lejárta a nyaralási szezonnak is harangozni szokott, már ha a vírushelyzet láttán sokaknak lett volna egyáltalán kedve és pénze hosszabban nyaralni. És a vendéglátóipar nem az egyetlen ágazat, amelyik bajban van, a kereskedők sem viszik sokkal jobban, és ahogy közeleg az ősz meg a tél, egyre több olyan szektorban lesz baj, ahol a bevételek főleg a nyári szezonban termelődnek. Most kezd látszani, hogy a karanténidőkben nyújtott támogatás mellé kiegészítő intézkedésekkel is kellett volna segíteni a gazdaságot. Még most sem lenne késő, csak ész és pénz kellene hozzá, de ebben a jobb sorsra érdemes országban egyikből sincs túlkínálat.