A konferencia végén dr. Szabó Mónika belgyógyász, diabetológus főorvostól, a Szent Balázs Alapítvány és a szervezőbizottság elnökétől kérdeztem, hogy érzése szerint a rendezvény elérte-e a célját?
– A konferencia témaválasztása kihívás volt, az is akart lenni, és sokan a résztvevők, szervezők, előadók közül a tanácskozás végére úgy érezték, hogy nem volt könnyű jelen lenni, előadóként pedig szembesülniük kellett a saját hibáikkal, tévedéseikkel. Ha ez mégoly nehéz is volt, szükséges az önreflexió, hogy meglássuk a hibalehetőségeket azon a szakterületen, ahol dolgozunk, hogy orvosként hol véthetünk. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy a konferencia egyik célja – szembesíteni e téren kit-kit önmagával – biztosan megvalósult. És történt ez úgy, hogy közben nem mutogatott ujjal kifelé, nem hozott fel negatív példákat, orvosi tévedéseket a más praxisából, hanem az előadók a saját botlásaikra hivatkoztak. Nagyon fontosnak érzem, hogy a hibákról való beszédben ne a vádaskodás kerüljön előtérbe.
Végkicsengésében, de egyes előadások végén is gyakran ott éreztük a megoldásokat vagy azokat a tényezőket, amelyek esetleg minimalizálhatják orvosi hibáinkat. Az előadók a szaktudást, az új tudásra, a másra valnyitottságot hangsúlyozták, a kommunikáció jelentőségét a betegekkel és az orvoskollégákkal. A pácienssel való kapcsolatteremtés, a megfelelő beszélgetés, tájékoztatás mind olyan tényezők, amelyek egyrészt a tévedéseket, hibákat védhetik ki, másrészt akár a jogi következményeit is egy valós vagy vélt tévedésnek.
– Tévedés, hiba vagy szakmai vétség, végül is melyik a megfelelő megnevezés?
– Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna megfogalmazása értelmében tévedés az, amikor az egész folyamat, az eltervezett út nem helyes, hiba pedig az, ha menet közben valahol elbotlunk, valamit vétünk. Abban reménykedem: ha hibáink lesznek is, olyan orvosi tévedéseink nem, mint egy súlyos félrediagnosztizálás, a beteg alapvetően helytelen megközelítése.
Hiszem azt, hogy a konferencia nyomot hagyott a résztvevőkben. Ha nem is tudtunk mindent megjegyezni az elhangzott információkból, ezek a nyomok hasznos tevékenységek elindítói lehetnek.
– A rendezvény mondanivalójával elsősorban a rezidenseket, a kezdő orvosokat akarták megszólítani, akik szép számban, a termet megtöltve voltak jelen...
– Mi mindig a fiatal közönséghez próbálunk szólni, jórészt ők azok, akik inkább bemozdíthatók. A konferenciát viszont minden csatornán reklámoztuk, megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az egyetem honlapján is.
– Nagy megvalósításnak érzem, hogy a fiatalokat, akik látható érdeklődéssel hallgatták az előadásokat, lekötötték az elhangzottak, és nem fogytak el a rendezvény végére sem, pedig nem volt könnyű szellemi teljesítmény kitartani.
– Az idős orvos, aki nem jön el, már nem alakítható, rá valószínűleg már nem gyakorol hatást egy ilyen esemény, de a fiatalok számára, akik a szakmájuk kezdetén vannak, és most alakítják ki orvosi attitűdjüket, gondolkodásukat, fontos.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
