Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedő bércek által képzett medencében, vad erdők árnyában terül egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek kerülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot.
Ezalatt fenn a havasi hegytetőn megszólal a méla pásztorkürt elragadó hangja, a lélek gyönyörtől áradoz e fájdalmas édes zenétől, melynek ugyanoly csodás hatása van, mint a harangszónak; míg ez istent imádni hív, amaz hazát imádni készt, hogy arccal borulsz a földre, és sírsz és nem bírsz megválni attól.
Ha e hangokat hallád, csak akkor érted, miért szereti (...) a székely oly igen a földet, amelyen született!?
Körül roppant fenyők emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot
Jókai Mór az Útleírásokban festi le ekképpen Szent Anna tavát.
Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban kedd asszonya napja. A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne. – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban. – Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.
Szűz Mária édesanyjáról, Annáról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájának és tiszteletének forrása az apokrif Jakab előevangéliuma.
Az Anna-kultusz egyetemességére jellemző, hogy a hét napjai közül a kedd hosszú évszázadokon át az ő tiszteletét szolgálta – írja Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.
Az Anna-kultusz a középkor végén vált általánossá. Először a hónap első keddjét, majd az ünnepét megelőző kilenc keddet szentelték neki.
A Teleki-kódex szerint – a kódex valószínűleg három marosvásárhelyi klarissza apáca és Sepsiszentgyörgyi Ferenc fráter ferences szerzetes műve, 1525-től 1531-ig készült – Szent Emerencia asszony terőbe esék és szülé az ő első leányát keddön, melyet neveze Annának. Szent Anna a hétnek neminemű keddin szüle. Egészségbe szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szíz Máriát. Mária keddön választaték Istennek szülőanyjává és keddön szabadula meg a testnek tömlöcéből.
A Szent Annának szentelt kedd még a XIX-XX. századfordulóján is dologtiltó nap volt. A néphit szerint
Keddasszony mitikus elődje megbüntette azokat az asszonyokat, akik az ő napját, a keddet nem tartották tiszteletben. Ugyanakkor Szent Anna meg is segíti a benne bizakodó, gyermekáldásért, könnyű szülésért könyörgő asszonynépet.
Kedves Olvasóm! Ez alkalommal az egyetemes természettudomány néhány jelentős eredményének megszületése körül tennénk meg heti sétánkat.
A lélek gyönyörtől áradoz e fájdalmas édes zenétől
Az első modern pszichiáter, aki kijelentette, hogy az emberi elme „természeténél fogva vallásos”, és megpróbálta azt mélységeiben megvizsgálni, 144 éve született. Az álomanalízis legismertebb úttörője. Kijelentette, hogy a művészet alkalmazható a félelem és a szorongás enyhítésére, gyógyítására. Leghíresebb művei az 1938-ban megjelent Pszichológia és vallás és az 1962-ben napvilágot látott Emlékek, álmok, gondolatok voltak. 1875. július 26-án született a svájci Carl Gustav Jung, az analitikus lélektan megteremtője.
Egészen más történet a szintén svájci, szintén elmegyógyászAuguste-Henri Forelé. Jelentős eredményeket ért el az agykutatásában. Leírta az V. agyideget, a háromosztatú ideget, 1885-ben ő fedezte fel a VIII. agyideget, a hallóideget. A hipotalamusz egyik, általa pontosan leírt részét őutána Campus Forelinek nevezik. Sokat publikált az alkoholizmus káros hatásairól. A nemi kérdésről írt, nagy vihart kiváltott könyve alapján a szexológia megalapítójának tekinthetjük. De eugenikai (fajegészségtani) megállapításai szerencsétlen visszhangot kaptak. Javallta, hogy az örökletes betegségek továbbadásának megakadályozása végett a szellemi fogyatékosok genetikai anyagát nem lenne jó továbbadni. Ezt a gondolatot használta fel Hitler fajelmélete a sterilizálás igazolására. Forel politikai nézeteit ugyan a náci Németország nem fogadta el – művei a Harmadik Birodalomban a tiltott könyvek listáján voltak –, de az 1931. július 27-én elhunyt idegsebész hírnevét hírhedtté a gondolatait kihasználó és félremagyarázó politika tette.
Második történetünk még messzebb visz a múltba. Az angol fizikus-vegyésznek legendásan éles látása öröklött színtévesztéssel párosult. Ritka eset, ha a kutató saját betegségét elemezve jut megdönthetetlen igazságok birtokába. Ez történt az első meteorológusok egyikével, a kémiai atomelmélet első képviselőjével is. Ő fogalmazta meg a többszörös súlyviszonyok törvényét. Róla nevezték el az atomi tömegegységet. Fontos eredménye a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó törvénye. S jelentős kutatásokat végzett betegsége, a színvakság és színtévesztés területén. A vörös és zöld színek összetévesztését ma is róla nevezik daltonizmusnak. John Dalton angol fizikus-kémikust már 175 éve, 1844. július 27. óta nem zavarja színtévesztése.
A geológia viszonylagos és abszolút kormeghatározást alkalmaz a kövületek időrendi megjelenésének meghatározására. De ha meg akarjuk érteni a földi élet időbeli és térbeli fejlődését, elengedhetetlen a kőzetek és kövületek abszolút kormeghatározása. Az 1870. július 27-én született Bertram Borden
Boltwood amerikai fizikus, kémikus ennek megoldását hagyta örökségül a természettudománynak. Radioaktivitással, radioaktív bomlási sorok felderítésével foglalkozott. Alátámasztotta, hogy a rádium az urán bomlásterméke. 1907-ben felfedezte az ióniumot, a tórium természetes radioaktív izotópját. (Bár akkor még nem ismerték az izotópokat, munkája segítette a felfedezésüket.) S kimutatta, hogy a régi kőzetek több ólmot tartalmaznak, mint ha az ólom csak az évek során halmozódott volna fel bennük. Ez a megállapítás vezetett – az ólom/urán arány mérése alapján – a kőzetek radioaktív kormeghatározásához.
Mai utolsó történetünk két konjugált kettős kötésű maggal rendelkező makromolekuláról szól. Ha ma belepillantunk egy líceumi biológia-tankönyvbe, könnyen nyomára bukkanhatunk e vegyületikreknek. Velük is támasztjuk alá a földi élet alapvető egységes szervezettségét: a növényi és az állati létforma elektronáramlási modelljét. E szoros kapcsolatot a hemoglobin hemje és a klorofill között az 1881. július 27-én született Hans Fischer német biokémikus állapította meg. Elő is állította a szintétikus hemint, és majdnem teljesen elvégezte a klorofill szintézisét is. E kutatásaiért 1930-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
105 éve, 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, és ezzel elkezdődött az I. világháború... Ezt se feledjük.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
