313 éve, 1706. január 15-én született Franklin Benjamin amerikai elnök és természettudós, a villámhárító feltalálója. A tehetséges fizikus a bifokális szemüveglencse és a rugalmas katéter feltalálója is. Ő vezette be a pozitív és negatív töltés elnevezést, és ő fedezte fel a töltésmegmaradás törvényét. 1750-ben publikálta javaslatát egy kísérletre, mely igazolná, hogy a villám elektromosság. Egy papírsárkány feleresztését javasolta olyan viharban, amelyben várhatóan villámlani fog. 1752. június 15-én hajtotta végre híres sárkányos kísérletét Philadelphiában, s jutott el a villámhárító feltalálásához. Észrevette, hogy a hegyes végű vezetők képesek csendesen levezetni a kisülést. Úgy vélte, hogy egy ilyen alkalmatosság megvédi a házakat a villámoktól. Magyarországon már 1777-ben felszerelték az első villámhárítót a budai tudományegyetem épületére. Franklin fedezte fel a hűtés egyik alapelvét is egy nagyon meleg napon tett megfigyelésével: szellőben, nedves ruhában hűvösebb maradt a bőre, mint szárazban. Hűtés párologtatással című levelében megállapította, látható a lehetőség, hogy egy embert halálra fagyasszunk egy meleg nyári napon. Minden évben a fagyasztóipar Franklin-érmet ad ki ennek a megfigyelésnek a tiszteletére. A nyári időszámítás bevezetését is ő javasolta először, még 1784-ben. Hazájában nevéhez fűződik az első kölcsönkönyvtár megalapítása.
Január közepe. Van, kinek már sok e bús-borongós idő. Napfényesebb tájakra vágyódunk. Jómagam Abbáziára gondolok. De jó tenne egy azúr-parti séta is. Netán valamely sziget a görög szigettengerben, mondjuk Korfu. Netán Új-Kaledónia, Zöld-foki szigetek. Vagy éppen Hawaii.
Tiszta Hawaii – mondjuk, a meggyökerezett szólás valóságtartalmát már nem is firtatva. Valami olyan helyet jelöl – felszínes, általánosító vélemény –, amely olyan, mint maga a paradicsom. Álmok, szabadság, egyszerűség, béke és nyugalom. Az állandó boldogság szigete.
Ott sosincs tél. A szikár meteorológiai adatokhoz ragaszkodva, 2019. január 11-én enyhén párafelhős idő mellett 28 C-fokos átlaghő várható Honoluluban.
Eredetileg Sandwich-szigetek volt a neve. James Cook keresztelte így el az angol Admiralitás első lordjáról, amikor 241 éve, 1778. január 18-án először megpillantotta a szigetek központi csoportját.
De létezik egy másik Sandwich-szigetek is. A szigeteket eleinte azért nevezték „déli” Sandwich-szigeteknek, nehogy összetévesszék az „északiakkal”. A Déli-Sandwich-szigetek nyolc déli szigetét szintén Cook fedezte fel 1775-ben, az északi hármat pedig Fabian Gottlieb von Bellingshausen 1819-ben. Az Egyesült Királyság tengerentúli területe a Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között; néhány Antarktisz körüli szigettel együtt ma is a Falkland-szigeteki brit gyarmatterület. Ott most nyár van. A januári átlaghő +5 C-fok.
A világ legnagyobb tengerészeti felfedezője időben még két évvel távolabb, 246 éve, 1773. január 17-én lépte át elsőként a Déli-sarkkör képzeletbeli vonalát. Ott ezen a héten, a sarkvidéki nyárban, az Amundsen–Scott déli-sarki megfigyelőállomáson, -25 C-fokos hőmérsékleti maximumot mértek.
Másfél éve tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén. A képet, amelyen egy apró, a fakúszfélék családjába tartozó énekesmadár teteme látható, egy penészfoltokkal és pingvinürülékkel borított papírhalom alatt találták meg annak a két kunyhónak az egyikében, amelyeket norvég felfedezők építettek 1899-ben az Adare-foknál, később pedig Scotték használtak az útjuk során. Az Antarktisz leg-öregebb épületében tavaly felfedezett festményről úgy vélik, hogy Edward Wilson brit tudós munkája, aki a tragikusan végződött 1912-es déli-sarki expedíción vesztette életét. Az alkotás szinte tökéletes állapotban maradt fenn, egy csomó papírlap közé szorulva. Teljes sötétségben és hidegben töltötte az elmúlt több mint 100 évet, ami ideális környezet a fényre kifejezetten érzékeny vízfestmények számára. A fakúszfélék az északi féltekén élnek. A képet Wilson akkor festhette, amikor a tuberkulózist legyőzve lábadozott Európában. A képet és az Adare-foknál talált csaknem 1500 egyéb tárgyat a helyreállításukat követően visszaszállítják a kunyhókba, amelyek az Antarktisz különlegesen védett területének részét képezik.
Robert Falcon Scott 1912 januárjában érte el a Déli-sarkot, egy hónappal elmaradva Roald Amundsentől, aki elsőként hódította meg azt. Scott négy társával együtt a jégmezőn vesztette életét.
„A becsvágy nem csupán messzebb hajt annál, ameddig mások eljutottak, hanem egészen addig, ameddig az ember csak eljuthat” – írta naplójában Cook. Megszívlelendő gondolat egy olyan embertől, aki őmaga is efféle becsvágy áldozata lett. Egy évvel a Hawaii-szigetek felfedezése után, 1779. február 14-én, a szigeteken élő bennszülöttekkel vívott összecsapásban vesztette életét.
1778-ban, elhagyva a szigeteket, kelet felé utazott, feltérképezte Kanada és Alaszka csendes-óceáni partvidékét, eljutott a Bering-szoroshoz, ám az Északnyugati-átjáró helyett csak jéggel borított tengert talált. Hónapok múltán visszafordult, és 1779. január 17-én ismét partra szállt Hawaii szigetén. Nem várt rokonszenvvel fogadták. Valószínű, hogy Lono istenük reinkarnációját látták benne a bennszülöttek. A hajósok teljes mértékig kihasználták a helyzetükből fakadó előnyöket.
Az expedíció továbbindult ugyan, de egy viharban a Resolution hajónak vitorlája törött, s kénytelen volt visszatérni Hawaii szigetére. Lono ünnepe azonban már véget ért, s a bennszülöttek nem jó szívvel szembesültek a valósággal, hogy csodás körülmények között érkezett és távozott istenük újra visszatért, mi több, önkényesen túszul akarja ejteni királyukat, mert a bennszülöttek elkötötték a hajó egyik csónakját. A túszejtés tragikusra sikeredett. A bennszülöttekkel vívott kisebb összecsapás során azonban Cookot, négy matrózával együtt, lemészárolták. Az őslakosok Cookot később istennek kijáró végső tiszteletadásban részesítették, ma is különleges tisztelet övezi a szigeteken, ahol földi maradványai egy részét mindmáig nagy gonddal őrzik.
Sandwich-szigetek, Hawaii. Jómagam egy szendvics s némi meleg ital társaságában indulok a havas erdő felé. Könnyen szállítható, ezért tipikus étel munkahelyen, piknikeken és kirándulásokon. Akaratlan névadója John Montagu, Sandwich grófja. Kártya iránti szenvedélye miatt vonult be a gasztronómia történetébe. Az 1768-ban keletkezett legenda: nem akart felállni az asztaltól, amely mellett kártyázott. Azért, hogy egyen valamit, arra utasította szolgáit, hogy tegyenek neki egy szelet húst két szelet kenyér közé. Őlordsága életrajzában bizonygatni próbálta, hogy bokros állami teendői miatt találta fel a „bélelt kenyeret”. Reménytelenül. Élete alkonyán tett még egy kísérletet, hogy hírnevét átértékeltesse az utókorral. Ezért is támogatta James Cook felfedezőútjait. A kapitány névadással hálálta meg a mecénás nagylelkűségét. De lám, a földi paradicsom, Hawaii helyett néhány lakatlan sziget őrzi csupán nevét. No meg a szendvics.
Jómagam, elfogadva egy sóhajtásnyi időre Áprily Lajos noszogatását, indulok a havas erdő ezer csodáját újra felfedezni.
Így január közepén, vízkereszt után, farsang kezdetén.
S emlékezünk véres farsangokról – 1794-ből vagy 1849-ből...
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
