2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szitál az elvirágzott hó,

kezedet fogni volna jó,

öledbe hajtani fejem,

a csődleltárt felejtenem.

Az elbitangolt holnapot,

csöpp napfényt kolduló vakot,

a gyász rongyát toronyhegyen,

az amen-szót, hogy úgy legyen.


Télutó. Tíz éve, száz éve, ezer éve szitál e tájra havunk. Akár mint az európai hírű borász szépíró Csávossy György Télutó című versében. 1989-ben írta volt.


Szitál az elvirágzott hó,

kezedet fogni volna jó,

az üdvösség kis, meztelen

mécslánggal égő szerelem.


Télutón, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas. Iskolanévadó polihisztor. Matematikusi érdemei közismertek. A végszerű téregyenlőség fogalmának megalapozója, a geometria fejlődési irányának meghatározója. De egyben fizikus, filozófus, zenetudós, erdész, gyümölcskertész, borász, műszaki alkotó. (Oláh Anna fedte fel gyógyászati és gyógyszerészeti tevékenységét is. Az általa feltalált Dániel-kályhák Magyarország-szerte nagy népszerűségnek örvendtek – jómagam a betléri Andrássy-kastélyban is találkoztam ilyennel.) Nem utolsósorban tanár.

„Különösen ritka a többek között egy személyben mélyebb mathesisi és költészi szellemet egyesülve látni; e részben is, mint sok egyébben, elég csodálkozásomra, alig van párja atyámnak” – írja róla fia, Bolyai János.

No, igen, hiszen 1832-ben – Döbrentei Gábor ajánlása alapján – a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, de nem a matematikai, hanem a természettudományi osztályban. A levelező tagság alapjául az 1830-ban megjelent magyar nyelvű Arithmetica eleje című könyve szolgált, Weszely Tibor szerint szépirodalmi munkássága nagyban hozzájárult megválasztásához. Ennek folyományaként írta meg 1834-ben akadémiai „szűzbeszédét”, a Marosszéki lakodalmi szertartások című néprajzi tanulmányát.

„Szeretik, mert múlató, időt tölt, megnyer, tud bánni, szolgál, de szertelenül” – idézi Benkő Samu a Bolyai János vallomásaiban fiát, a legnagyobb magyar matematikust, az Appendix szerzőjét.

Február zúdít vastagon havat a tájra


Télutón, 1893. február 9-én látta meg a napvilágot Nagyszalontán Bittera Gyula is, a magyar illóolajgyártás és gyógynövénytermesztés külföldön is elismert szakembere. Bár egyetemi évei alatt az Ornitológiai Központban Herman Ottó munkatársaként szakcikkeket írt madártani és barlangászati szakfolyóiratokba, doktori oklevelének megszerzése után érdeklődése mindinkább a kémia és a növénytan felé fordult. 1919-ben Kaposvárott illóolaj- és vegyészeti gyárat létesített. Öt évvel később Budapesten létrehozta önálló illóolajgyárát. Nevéhez fűződik a híres tihanyi levendulás létesítése a francia levendula meghonosításával. A harmincas évek elején a paprikamalmokban keletkező, addig értéktelennek tartott őrlési hulladékok gyógyszerészeti hasznosítását dolgozta ki. Paprikakivonata keresett cikk volt, napjainkban is eredményesen használják reumás bántalmak enyhítésére. 1949-től a Növényolajipari Kutatóintézet, végül a Gyógynövénykutató Intézet munkatársa lett. Főképpen a borsmenta, a francia levendula, a muskotályzsálya, az angyalgyökér és a lestyán nemesítésével és agrotechnikai kérdéseivel foglalkozott.

Zimankós idők. Télutó. Vagy éppen az újra támadó Tél tábornok. Mint a télutón, 1890. február 10-én született Nobel-díjas orosz író, a Doktor Zsivágó szerzőjének, Boris Paszternaknak Rab Zsuzsa fordította Téli éjszaka című versében:


Förgeteg zúdít vastagon

havat a tájra.

Lobog, lobog az asztalon

a gyertya lángja.


Hópiheraj, mint láng körül

nyáron a lepke,

kerengve az ablakomra gyűl

fehér seregbe.


És borul tőle ablakom

zúzos virágba.

Lobog, lobog az asztalon

a gyertya lángja.


Remegő árnyék imbolyog

a mennyezetre.

Keresztbefont lábak, karok

sorsok – keresztbe.


És két cipő egymásután

koppan a földre.

És végigcsordul a ruhán

a gyertya könnye.


És zuhan a világ vakon

havas homályba.

Lobog, lobog az asztalon

a gyertya lángja.


Néha betör egy szélroham,

feléje nyargal,

s a láng szárnyat bont boldogan,

akár egy angyal.


Február zúdít vastagon

havat a tájra.

Lobog, lobog az asztalon

a gyertya lángja.


Télutón, 1898. február 11-én született az atomreaktor egyik megalkotója, Szilárd Leó is. Einstein, Planck, Schrödinger hatására kezdett a fizikával foglalkozni. 1929-ben Berlinben írta meg érdekes dolgozatát Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására címmel. Ebben tisztázta az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését, ami a későbbiekben az informatika és az agykutatás kiindulópontja lett. 1933-ban Angliában Rutherford keltette fel érdeklődését a radioaktivitás és az atomenergia felszabadításának lehetősége iránt. A harmincas évek derekán az Egyesült Államokba kényszerült. Az urán maghasadásával kapcsolatos kísérleteit New Yorkban, a Columbia egyetemen kezdte. Enrico Fermi és Párizsban Joliot-Curie ellenőrző kísérleteket végeztek, s igazolták Szilárd Leó eredményeit, sejtéseit. Értesülve a németek atombomba-kísérleteiről, Einsteinnel és Wigner Jenővel együtt Roosevelt elnökhöz fordultak, és meggyőzték az atombomba-kutatás szükségességéről – ebből alakult a Manhattan-terv, amelyben a reaktortervezés Fermi és Szilárd, a kémiai problémák megoldása Wigner, a matematikai számítások elvégzése Neumann János feladata volt. 1944-ben Szilárd és Teller Ede megpróbáltak fellépni az atombomba bevetése ellen – sikertelenül… Szilárd Leó a hidegháború időszakában is minden energiáját latba vetve harcolt a nukleáris fegyverkezési verseny ellen. A II. világháború után Szilárd Leó biológiával kezdett foglalkozni; őt tekintik a biofizika atyjának. Érdeklődése kiterjedt a radiobiológia, a molekuláris biológia, az enzimszabályozás és a mikrobiológia területére. A Chicagói Egyetem biofizika professzora, amikor szervezetét megtámadta a rák, maga tervezte meg radiológiai kezelését: elsőként a világon a radioterápiát.

Télutón, 1800. február 13-án született az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel, is. 1837-től a kolozsvári unitárius kollégium filozófiatanára volt, lelkesen szolgálta a ’48–49-es szabadságharc ügyét. Annak leverése után el kellett tűnnie, hát juhásznak állt. 1860-ban az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatójává választották. 1872-ben az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem „elemi mathesis” tanszékének élére nevezték ki, de művelte a botanikát, a mennyiségtant, a nyelvtudományt – szanszkrit nyelvet is tanított –, a logikát és a közgazdaságtant.

Télutón, 1842. február 13-án született Ponori Thewrewk Aurél orvos, antropológus is, a magyar történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) és honfoglaló őseink első nemzetközileg elismert antropológiai kutatója. Bécsben orvosnak tanult. 1869-től a Kolozsvári Orvossebészeti Akadémián az elméleti orvostan tanára, majd az intézmény egyetemmé alakulása után, ugyanott 1872-81 között az élettan tanára volt. A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója, a darwinizmus korai híve fiatalkorától fogva életcélul tűzte ki az új tudomány művelését – egy véletlen epizódnak köszönhetően. Az 1878-as párizsi világkiállításon megütközve látta, hogy Moritz Benedikt „igazi magyar típus” felirattal bűnözőkoponyákat küldött az embertani tárlatra. Amikor Paul Pierre Brocánál, a tárlat igazgatójánál tiltakozott a méltánytalanság miatt, a francia antropológus azt válaszolta: ha ennyire foglalkoztatja a kérdés, derítse fel az autentikus magyar jellemzőket. Török megfogadta a tanácsot. 1881-től, a Budapesti Egyetem embertani tanszékét vezetve, „nemzeti programot” valósított meg: a magyar lakosság teljes körű antropológiai vizsgálatát, a valódi magyar faj középtípusának meghatározását.

Télutó ideje? – Kiváló magyar tudósok születésének ideje.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, Aranka napján

Szitál az elvirágzott hó

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató