2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A nő: tetőtől talpig élet.

A férfi: nagyképű kísértet.


Így kezdi Weöres Sándor A nő című versét. S aztán megmagyarázza:


A nőé: mind, mely élő és halott,

úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;

a férfié; minderről egy csomó

kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.

A férfi – akár bölcs, vagy csizmavarga –

a világot dolgokká széthabarja

s míg zúg körötte az egy-örök áram,

címkék között jár, mint egy patikában.

Hiába száll be földet és eget,

mindég semmiségen át üget,

mert hol egység van, részeket teremt,

és névvel illeti a végtelent.

Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,

alkot s rombol, de igazán nem él

s csak akkor él – vagy tán csak élni látszik –

ha nők szeméből rá élet sugárzik.

A nő: mindennel pajtás, elven

csak az aprózó észnek idegen.

(…)Alakja, bőre hívást énekel,

minden hajlása életet lehel,

mint menny a záport, bőven osztogatva;

(…)Valóság, eszme, álom és mese

úgy fér hozzá, ha az ő köntöse;

mindent, mit párja bölcsességbe ránt,

ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.

A világot, mely észnek idegenség,

bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;

és végső, királynői díszruhája

a meztelenség.


Soraim tavasz kezdetén, nőnapon íródnak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.


Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál – írom ide Márai Sándor Füveskönyvéből e sorokat –, És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet.

Tavasz virága. Tisztaság virága. A köszönet virága



Hóvirággal toldom meg magam e köszönetet. Egykor a jeddi erdő szélén szedtem. Édesanyámnak. Aztán a Németkalap alatt. Egy lánynak. Aztán Gyermely határában. Feleségemnek. Ma már csak fényképezem. Védett növényé vált. Egykor ez volt a tavasz virága. Csokrokba szedtük. Ma csak szemünkkel simogatjuk őket.

Tavasz virága. Tisztaság virága. A köszönet virága.

Március első dekádjának végén járunk. Mostanra sorra megválasztották – a természet világának Linné szerinti hármas osztata hagyományait követve – az év növényeit, állatait és ásványait, kőzeteit Magyarországon. Ez alól csak az év emlőse és az év hüllője vagy kétéltűje képez kivételt. Ezeket nem választják, hanem zoológus kutatók jelölik ki. Év emlőse minden évben van, de az év hüllőjét és az év kétéltűjét évente váltakozva jelölik ki. Mindahányuk, egy kivétellel, nem a csonka Magyarország, hanem a határok nélküli Kárpát-medence lakója. Kedves Olvasóm, ma ebbe a világba kalauzollak Téged.

2011 óta választják meg az év vadvirágát. Idén a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a szavazatok 47%-ával utasította maga mögé a tündérfátyolt és a macskaherét. A zergevirág nemzetség fajai – nevükhöz méltóan – valóban sziklaszirtek, hasadékok, száraz, nyílt tölgyes erdőszegélyek növényei. De kerti dísznövényként is találkozhatunk velük. Növényünk a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén lelhető fel. Áprilisban már előjönnek a magyar zergevirág jellegzetes tőlevelei, majd hamarosan nagy, sárga virágai is megjelennek. Május végére elvirágzik.

Az Országos Erdészeti Egyesület idén immár hatodik alkalommal szavaztatta meg az év fáját. Az idei győztes a sajmeggy (Cerasus mahaleb) lett. Törökmeggynek is nevezik. Fájából régen pipaszár készült. Nagyapám törökmeggy helyett spanyolmeggyéből készített magának cigarettatartó törtnyelű szipkákat. Ehető, kissé kesernyés, borsszem nagyságú, fényes fekete termése a madarak kedvelt eledele, fűszerként használt mandulaízű magja és a fa kérge gyulladáscsökkentő, nyugtató, értágító hatású kumarint tartalmaz. Alacsony, 10 méteres fa vagy cserje, koronája laza, terebélyes, ágai és gallyai kissé lehajlók. Kérge sötétbarna, érdes, repedezett. Illatos virágai kicsik, fehérek, öttagúak. Európa középhegységeiben gyakori. Száraz, meleg tölgyesek, tisztások, útszélek fája.

Az év gyógynövénye és az év gyümölcse szavazásról hír még nem érkezett. Mikor megtudom, azonnal írok róluk is.

Ebben az évben is sor került az év gombája megválasztására. A döntőbe bejutott három faj közül a nyertes a bronzos vargánya (Boletus aereus) lett. Tölggyel és bükkel alkot gyökérkapcsolatot. Nevét a sötétbarna kalapon lévő bronzszínű foltokról kapta. A vargányákra jellemzően húsa fehér, és ennek színe nem is változik. Kiváló ízű csemegegomba.

A Magyar Rovartani Társaság döntése alapján három rovarfaj – a másik kettő a kis Apolló-lepke és a magyar tarsza voltak – közül lehetett választani az év rovara szavazáson. A legtöbb jelölést kapott faj, és így a 2019. év rovara a havasi cincér (Rosalia alpina). Még Linné nevezte el 1758-ban. Az imágó testhossza 2–4 cm. A hím csápja majdnem kétszer hosszabb a testénél, a nőstény csápja alig hosszabb. Kültakarójának alapszíne fekete, de mindenütt nagyon sűrűn álló, igen rövid szőrök fedik, amelyek az alap felületét szinte teljesen eltakarják. A szőrök kékesszürkék. A csápízek végének fekete szőrei bojtba tömörülnek, a csáp tarkának látszik. A lábak szintén kékesszürkén szőrösek. A mozdulatlan bogár beleolvad a bükkfák kérgének hasonló színezetébe. A krémfehér színű, 4 cm-es lárvák a kéreg alatt élnek, a felszínen nincs nyomuk. A havasi cincér Európa déli részén a Kaukázusig és az Urálig él. Jégkorszaki menedéke (refugiuma) Görögország északi részének hegyvidékein lehetett, a felmelegedés után onnan terjedt észak felé. 

Leginkább hegyvidéki bükkösökben él, 300-2000 m tengerszint feletti magasságban. Az alpesi, havas tájhoz nincs köze. Kerüli a zárt erdőket, fejlődéséhez részben napsütötte, szabadon álló elhalt fák kellenek. A kifejlett bogarak nálunk július első felében jelennek meg. A hímek territóriumvédők. Mozdulatlanul ülnek, csak a csápjuk szondázza a levegőt. Ha hím vetélytárs közeledik, nekirontanak, és igyekeznek eltávolítani a területükről, még az embert is megpróbálják elűzni. Ha a hím egy nőstény egyed feromonjait érzékeli, követi, és párosodni próbál vele. A nőstény a tojócsöve érzékszerveivel választja ki a peterakásra alkalmas helyet. A tojócső akár 4 cm mélyre is behatolhat a fába, a petéket egyenként rakja le. A kifejlett havasi cincérek élettartama 10-20 nap. Az imágók nem táplálkoznak, s így nem foghatók – a nagy hőscincérrel ellentétben –  csalétekként bort vagy gyümölcsöt tartalmazó csapdákkal. Számos európai országban védett. Fennmaradására a jövőben az egyik legnagyobb veszélyeztető tényező a bükkös állományok visszaszorulása lesz. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája a havasi cincért a sebezhető kategóriába sorolja. Látványos, jól felismerhető állat, ezért igen alkalmas „zászlóshajófajnak”. A Duna–Ipoly Nemzeti Park címerállata. Magyarország és Románia is kiadott havasi cincért ábrázoló bélyeget.

Az év vízi makrogerinctelen állatát először választották meg az idén. Az első helyezett a kecskerák (Pontastacus leptodactylus) lett. A PTE TTK Hidrobiológiai Tanszéke által meghirdetett szavazáson a további két jelölt a fekete bödöncsiga és a változékony csibor volt. A kecskerák természetvédelmi oltalom alatt áll. Egykoron mindhárom őshonos faj, a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák a jelenleginél jóval nagyobb elterjedésű volt. Még foglalkozásnév is volt a rákász! Azonban a folyószabályozások, a vízterek elszennyeződése, a rákpestis és az inváziós fajok terjedése miatt állományuk jelentősen lecsökkent.

A gerincesekről egy hét múlva folytatom.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, március 8-án.

Hóvirágok – valahol – bárhol – a Kárpát-medencében


Közlemény 13 órával korábban

A gázár emelésének előjele 13 órával korábban

Erről jut eszembe 13 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 13 órával korábban

Hírek 13 órával korábban

Széltündér, libbenő 13 órával korábban

Három a feszt! 13 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató