2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nyári kánikulából kikecmeregve, buborékfúvó záporok hűvösében foganhatott Szabó Lőrinc Nájlon és celofán pikareszkje.


A nők, mintha folyékony üveget

terítettek volna magukra, szinte

húzzák a szemet tündérköpenyükre:

ruhában is majdnem meztelenek;

s mialatt a nyári eső pereg

s harmatszikrákkal tündöklik az este,

a város: mintha glóriát viselne

mind, oly szép, oly tudatos, úgy lebeg,

oly kihívó… minthogyha glóriát

az egész testén… Vízalatti álom

imbolyog, mikor egy-egy pászma fény

átsüt árnyukon… Költő és diák

ámul rajtuk, nájlonon, celofánon,

és höhő! – röhög a henteslegény.


Lírai pikareszk ez, lazára fűzött, be sem fejezett gondolatkalandokat villant. Kié az ámulat, s kié a vad kacaj, mi több, röhögés? Mindenkié, bárkié ebben a ragyogó nyárban.

De ma néhány tudománytörténeti csemegét kínálok útravalónak.

Július 9-én, 1856-ban halt meg Lorenzo Romano Amedeo Carlo Avogadro. A molekuláris fizika egyik megalapozója a Szárd-Piemonti Királyság fővárosában született és halt meg, bár közben Torino 1792-től 1814-ig francia megszállás alatt volt. Nem véletlen tehát, hogy legfontosabb publikációját, amelyben az azóta róla elnevezett törvényt mint hipotézist megfogalmazta, 1811-ben, Napóleon uralma idején, franciául jelentette meg. Négykötetes egyetemi tankönyve, a Fisica dei corpi ponderabili... 1841-ben jelent meg, és valószínűleg Jedlik Ányos könyvtárába is eljutott, aki saját egyetemi tankönyvének a Súlyos testek természettana címet adta 1850-ben. Ma már a nemzetközi fizikai szakirodalomban Avogadro-számnak nevezik a mólnyi mennyiségű anyagban lévő anyagi egységek számát.

Július 9-én, 1845-ben született Charles Darwin második fia, George Howard Darwin csillagász. A Cambridge-i Egyetem csillagászatprofesszora elsőként dolgozott ki kozmológiai elméletet a matematikai fizika módszereire alapozva. Az árapályerőkről is jelentős művet alkotott. A Hold keletkezésére vonatkozó elméletét, mely szerint a Hold valamikor a Föld része volt, és abból szakadt ki a Nap vonzása következtében, ma már nem fogadják el, mert ellentmond a Nap–Föld–Hold-rendszer számos adatának.

Nyár közepe. A Poklos-patak s a Sárvári-patak enyhet adó völgyecskéinek hajnalban még párát pipáló levegőjében fecskecsapat táncol. Néhány tucat néha fel-felficsergő fiatalság. A kicsik röptetésén túl már a biztos repülést gyakorolják, s a pontos helyzetfelmérést. Néha arasznyira is megközelítik az e légi akrobatikát bámulót.

Az előbb idézett versében szinte – különben sokszor – pajzán Szabó Lőrinctől ma másodszorra egy szinte gyerekvers képét hoztam: Ficseri-füsti.


Fecske, te ficseri, füsti fecske,

futár az egek meg a konyha között,

ki a tárt ajtón ki-beszökve-repesve

szemünket a tiszta azúrba kötöd,

mi csalt ide, tavalyi

tanyádra, ficseri,

villafarkú, dalröpke vándor,

a nagy vizek és hegyek felett

Magyarországra Afrikából:

micsoda hűség, mily szeretet?


„Mit, mit?” – csicseregsz, ha kérdelek: – „Itt, itt!” 

csivogod, ha kereslek, s már tovatűnsz.

„Mit vitt?” – a társad kérdi: de – „Csitt, csitt!”

inted le, ahogy megint berepülsz.

Nem értelek, isteni

vendég, te ficseri,

csak nézem, hogy körözöl elegánsan

s csupaszáj-fiaidnak enni hogy adsz:

áldás lakik a fehérfalu házban,

ficseri-füsti, ahol te laksz.


Pedig gyötrődsz, te, vidámszavú fecske,

te szép, te citeraénekű:

mint lelket a bűn, fészked nyüve-szennye

folyton emészt, a rüh, bolha, tetű.

„Csitt, csitt!” – keserű

szavad is gyönyörű:

ha csak villansz, önzőn felejtem

nyomorod, nyílgyors, légi vadász,

s – „Vigy, vigy!” – hintázom a végtelenben

kék szárnyadon, elragadtatás.


Mert ott aztán te vagy úr, ti vagytok

urak az arany gömb alatt,

szédűltök, ahogy föl-, ahogy lecsaptok

(világnagy csókban a gondolat):

ég hangos halai,

fecsegtek, ficseri:

a mindenség öröme tolong a

táncotokban, az életetek –

nem is figyeltek rá, hogy a konyha

álmát a mennybe kötitek.


Fecske, te, ficseri, füsti fecske,

három-négy éve láttalak,

s most újra jössz, elegánsan evezve:

unokád? a fiad? férjed? te magad?

Bárki vagy, Dalteli,

jó látni, hallani,

hogy itt vagytok, áldó igézet,

nyarunkat telezengeni

hű fiai a szenvedésnek,

barátaim, – és győztesei!

Dante Gabriel Rosetti – Monna Pomona, 1864


No de merüljünk még jobban bele az időbe.

363 évvel ezelőtt, július 10-én, 1658-ban született Bolognában Luigi Ferdinand Marsigli hadmérnök, térképész, természetkutató. A gróf rendszeres főiskolai oktatásban nem részesült, de a kor legjelesebb tudósai (Cassini, Malphigi, Montanari) tanították. Fiatalon eljutott Isztambulba, az oszmán hódítók kiűzésére szervezett hadseregbe lépett. Tatár rabságba esett, kiszabadulva részt vett Buda 1686. évi visszafoglalásában, a Corvinák megmaradt kódexeit igyekezett menteni. Közben tanulmányozta Magyarország történelmi emlékeit, föld- és vízrajzi sajátságait, bányászatát, élővilágát. 1691-ben a londoni Királyi Társaság tagjává választotta. 1692-től megkezdte Magyarország térképészeti felmérését. Csillagászati helymeghatározásokra alapítva, munkatársával, Johann Christoph Müllerrel elkészítették a Kárpát-medence első pontos térképét. Európa keleti részén elsőként végzett rendszeres meteorológiai méréseket, majd igen alaposan felmérte a Duna vízrajzát. A korszerű tengertan megalapozója. Miután 1703-ban kizárták a Habsburg-hadseregből, bejárta Nyugat-Európát, tengertani megfigyeléseket végzett, majd megalapította a bolognai csillagvizsgálót. Magyarország újkori felfedezőjének emlékét a bolognai Marsigli-intézet őrzi.

170 évvel ezelőtt, 1851. július 10-én halt meg Louis Jacques Mande Daguerre francia festő. Megalkotta a kép idő- és térbeli változását érzékeltetni képes diorámát. 1829-ben tízéves partnerségi megállapodást kötött Niépce-szel, aki 1833-ban váratlanul meghalt, így egyedül folytatta a munkát. 1837-re sikerült kidolgoznia az első, gyakorlatban is használható fotográfiai eljárást, amelyet magáról nevezett el. Találmányát 1839-ben mutatták be a Francia Tudományos Akadémián. A dagerrotípia szinte hónapok alatt meghódította a világot. A Petőfi Sándorról készült egyetlen valós kép is dagerrotípia. Találmánya nem sokkal élte túl, az ekkor már legalább olyan jó minőségű, és sokszorosítható képet szolgáltató Talbot-módszer teljesen kiszorította. Örök emlékként neve szerepel ama 72 francia tudós között, akiket méltónak találtak arra, hogy ott díszledjenek az Eiffel-torony tartópillérein.

Előbbieknél kevesebb s megkopottabb megbecsülés az erdélyi polihisztoré, Gyarmathi Sámuelé, aki 270 éve, 1751. július 15-én született Kolozsvárt. Szülővárosában, Nagyenyeden és Bécsben tanult, 1782-ben avatták orvosdoktorrá. Egész életében a magyar nyelvészet, a természettudományok s azok gyakorlati alkalmazása álltak érdeklődése középpontjában. 1784-ben – alig fél évvel a Montgolfier fivérek léggömbkísérlete után – Pozsonyban léggömböt készített és bocsátott fel. Sikeres kísérletét hamarosan megismételte. Barátjával, Andrád Sámuellel gyalogosan tett tanulmányutat Németországban, ahol a kor jó néhány neves tudósával ismerkedett meg. Göttingában írta fő művét, az Affinitast; ebben a modern összehasonlító nyelvtudomány alapelveit fektette le. A német Kampe két érdekes könyvét fordította le, illetve dolgozta át gyermekek számára: Amerikának feltalálásáról (1793), illetve Ifjabbik Robinzon (1794) címmel. Jeles minerológus volt. A nagyenyedi főiskola számára 425 darabos kőzetgyűjteményt vásárolt 1797-ben. Ez az anyag képezi ma is a Nagyenyedi Természetrajzi Múzeum ásványtárának alapját. 1800–1810 között a zilahi református kollégiumban tanított, innen vonult nyugalomba. Kéziratban maradt naplójegyzeteiből egy rendkívül szerény ember képe köszön ránk.

Nyár közepe. Levendulás fölött illatözönt fényez a leáldozó nap. Rózsa szirma bársonyul, nyári alma édesedik. A gyümölcskertek királynője, Pomona pihenőt tart az aszály sújtotta tájon.


Öregszik a gyümölcs a fán,

öregszik a gyümölcs a fűben,

akárcsak a halál után.

A víkendházak alkonyulnak.

Az évszak is helyet cserél,

egymással észak és a dél,

26 ezer év alatt.


Mély csillagászati igazságokat rejt Nemes Nagy Ágnes Dalszövege. A tavaszpont az ekliptika mentén évente mintegy 50,26’’-cel nyugati irányban tolódik el; ennek megfelelően egy teljes körüljárás ideje kb. 25.786 év. A Föld tengelyének eme mozgása a precesszió. E jelenség ismert volt már az ókorban is. A csillagászat atyja, az ógörög 

Hipparkhosz használta először, amikor megfigyelte, és korábbi számításokkal összevetve dokumentálta a csillagok lassú, kelet felé haladó látszólagos mozgását.


26 ezer év után

öregszik a gyümölcs a fán

és hallani a júliusi kertben

hulló gyümölcsök egyenetlen,

extraszisztólés dobbanásait.


Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021-ben, közel fertály évezreddel Avogadro születése után

Levendulás fölött illatözönt fényez a leáldozó nap

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató