2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A hídláb porhavas jegén

egy habfehér sirályraj kikötött.

Magános varjú áll köztük középen,

figyelő fejjel, némán, feketén.

Nem így álltál az emberek között:

idegen arccal, furcsán és sötéten?


A fák hajában kigyúlnak a varjak




Így bizony. Az advent felé bóklászó időben Áprily Lajos kérdezi ezt leghűségesebb barátjától,  Reményik Sándortól: Varjú a hóban.

Mert hiszen Reményik megírta volt kegyetlenül szép elbocsátó versében, az Eredj, ha tudsz!-ban, hogy ő a varjú:


Eredj, ha tudsz…

Eredj, ha gondolod,

Hogy valahol, bárhol a nagy világon

Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,

Eredj…

Szállj, mint a fecske, délnek,

Vagy északnak, mint a viharmadár,

Magasából a mérhetetlen égnek

Kémleld a pontot,

Hol fészekrakó vágyaid kibontod.

Eredj, ha tudsz.


(…) Eredj, ha azt hiszed,

Hogy odakünn a világban nem ácsol

A lelkedből, ez érző, élő fából

Az emlékezés új kereszteket.


A lelked csillapuló viharának

Észrevétlen ezer új hangja támad,

Süvít, sikolt,

S az emlékezés keresztfáira

Téged feszít a honvágy és a bánat.

Eredj, ha nem hiszed.


Hajdanában Mikes se hitte ezt,

Ki rab hazában élni nem tudott

De vállán égett az örök kereszt

S egy csillag Zágon felé mutatott.

Ha esténként a csillagok

Fürödni a Márvány-tengerbe jártak,

Meglátogatták az itthoni árnyak,

Szelíd emlékek: eszeveszett hordák,

A szívét kitépték.

S hegyeken, tengereken túlra hordták…

Eredj, ha tudsz.


(…) Menj őserdőkön, tengereken túlra

Ajánlani fel két munkás kezed.

Menj hát, ha teheted.


Itthon maradok én!

Károgva és sötéten,

Mint téli varjú száraz jegenyén (…)


Leszek őrlő szú az idegen fában,

Leszek az alj a felhajtott kupában,

Az idegen vérben leszek a méreg,

Miazma, láz, lappangó rút féreg,

De itthon maradok!


Akarok lenni a halálharang,

Mely temet bár: halló fülekbe eseng

És lázít: visszavenni a mienk!

Akarok lenni a gyújtózsinór,

A kanóc része, lángralobbant vér,

Mely titkon kúszik tíz-száz évekig

Hamuban, éjben.

Míg a keservek lőporához ér

És akkor…!!


Még nem tudom:

Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,

De addig, varjú a száraz jegenyén:

Én itthon maradok.


Az első adventi gyertya 2021




Advent előtti időben gyűjtögettem egybe egyet-mást az erdélyi természettudomány történetéből. Erre a gyalogútra hívlak ma, kedves Olvasóm.

110 évvel ezelőtt, 1911. december 27-én született Teleki Géza geográfus-geológus, Teleki Pál miniszterelnök fia. A bécsi egyetemen doktorált 1930-ban. 1938-ban egy ideig ifj. Lóczy Lajossal Trákiában kutatott kőolajat. A magyar tektonikai iskola nagy ígérete 1940-től 1944-ig a Kolozsvárra visszatelepült Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanszék- vezető tanára volt. 1944-ben Moszkvában, 1945-ben Párizsban tárgyalt a békeszerződésről, erdélyi képviselőkkel javaslatot dolgozott ki Közép-Európa területi problémáinak megoldására. 1944–45-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1948-ig a műegyetem földtani tanszékén tanár. 1948-ban a koncepciós perek elől kivándorolt az USA-ba. 1950-től a Virginiai Egyetemen, 1955-től a washingtoni George Washington Egyetemen a geológia tanára, 1956–1959 között az Észak-amerikai Sarkkutató Intézet tudományos kutatója. Számos tanulmány szerzője. 

 Kolozsváron ifj. Xántus János az ő tanszékén doktorált ama négy év alatt. Harminckilenc éve, 1982. december 27-én lépett örök Természet kalendáriumának kies mezejére az erdélyi magyar tudományos élet kimagasló egyénisége. Az I. Ferdinánd Király Tudományegyetem  természetrajzi karának hallgatója volt; Emil Racoviță és Alexandru Borza  előadásait hallgatta. Szakdolgozatát az erdélyi Mezőség tavairól írta, de a doktorátust, ugyane témából, már csak a négy év alatt szerezhette meg. Az Országos Természetvédelmi Bizottság tudományos titkára volt, majd a kolozsvári egyetemen lett tanársegéd. A második világháború után csupán középiskolai tanárként folytatta pályafutását. Ezernél több szakcikk, kilenc tudományos ismeretterjesztő kötet őrzi a nevét, a Kolozsvári Rádióban közel másfél ezernyi előadása hangzott el. Az 1950-es évek elején ő készítette a Retyezát-hegységről az első román  természetfilmet, ami 1953-ban a római dokumentumfilm-fesztivál ezüstérmese lett. Alakja kolozsvári írók műveiben is tovább él. Dáné Tibor A Tau Ceti hívójele regényének csillagász tanáraként, Méhes György a   Tatárok a tengeren és Micsoda társaság című regényeiben természettudós kutatóként örökítette meg alakját. S ez általam írt sorozat – mind a 490 darabja – is főhajtás egyben a Tanár Úr emléke előtt.

Mindkettejüknek tanártársa volt az 1901. november 28-án született meteorológus, klimatológus Simor Ferenc. 1923-tól Pécsett tanított az egyetem Földrajzi Intézetének külső munkatársaként. Magyarország búza-, rozs-, kukorica- és burgonyatermesztése és az időjárás közötti összefüggéseket kutatta. 1940-ben a pécsi egyetem földrajzmagántanára volt, majd rövid ideig Kolozsvárott tanított az egyetemen. Itt látott napvilágot Erdély éghajlatát és mezőgazdaságát tárgyaló két tanulmánya. 1951-ben visszakényszerült a Mecsek alá…

 A Nagyenyeden 1906-ban született Novák István gyógyszerész már a Szegedre átköltöztetett egyetemen végezte tanulmányait 1926-tól, 1930-ban már gyógyszerészdoktor. A szegedi egyetem gyógyszerészeti intézetében dolgozott. 1944-ben a Kolozsvárra  visszaköltözött Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem  gyógyszerészeti intézetében és gyógyszertárában dolgozott, a vesztes háború miatt azonban hamarosan visszatért Budapestre, majd 1945-ben Szegedre. A Gyógyszerésztudományi Kar dékánjaként vonult nyugdíjba 1967-ben. Szegeden temették 1978. november 28-án.

November 28. idén advent első vasárnapja. Az egyházi év az adventi idővel kezdődik, a karácsony előtti 4. vasárnappal. Advent első vasárnapján terítjük meg az úrasztalát. Az egész adventi idő Krisztus jövetelére figyelmeztet (advenio = jövök, eljövök; adventus = megérkezés, Krisztus érkezése).

Az adventi koszorú négy gyertyája int minket. Az első arra, hogy Krisztus az, akinek eljöveteléről jövendöltek az ószövetségi próféták. A második arra, hogy Krisztus valóban eljött, megérkezett karácsonykor. A harmadik azt mondja, hogy ő az, akit a mindenkori jelenben naponta várni kell. A negyedik arról szól, hogy Krisztus az, aki a maga idejében eljön ítélni eleveneket és holtakat.

Próbáljuk mi is e hitben átlépni december kapuját.

A latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: „tizedik”. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében teljen el. Az emberek a családi tűzhely köré húzódva élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit. Reményem, hogy kívánságom teljesül.

December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg a rómaiak köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a „jó istennő”) tiszteletére. Bona Dea, másik nevén Fauna, a földistennő egyik megnyilvánulása. A befogadó, visszafogadó anyaföldé.


Fehér szüzek hada sorfalat áll

ezüstös hímű rónán végesvégig,

még nem láthatják a királyt, de már

elpirul mind a füle tövéig.


Egy pillanat és a tűzkoronás fej

előbukik az égbolt peremén,

a fák hajában kigyúlnak a varjak,

a varjak: a sok fekete diadém.


Vak dörrenés riad most valahol,

búgva söpör a dúlt róna felett:

imbolygó lángú fáklyák már a fák,

füstjük a kavargó varjusereg.


A telet átvészelő varjak a hűség diadémjai. Képes Géza A téli fasor királyvárása című versének képével búcsúzom ma tőled, kedves Olvasóm.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021-ben, advent kezdete előtt három nappal

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató