Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Igen nagyon meglepődhetsz, kedves Olvasóm! Hogyan kerül A természet kalendáriumába a magyar szépirodalom egyik legszebb szerelmes verse, Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? költeménye? Indokát nem is a tél vagy az ősz felemlegetése adja –
– Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
–, hanem a két következő sor:
lehet-e némán téát inni véled
rubin-téát és sárga páragőzt?
Rubin-tea, rubinszínű tea. A szerelem és szenvedély drágaköve a rubin. A 40. házassági évfordulón (rubinlakodalom) szokás rubin ékszerrel megpecsételni az együtt töltött éveket. Élénkvörös színével, mélypiros csillogásával azonnal magára vonzza a tekintetet. Nevét a latin ruber szóból kapta, ami vöröset jelent. A legnemesebb drágakövek között tartják számon: a gyémánt, a smaragd, a zafír és a rubin érdemelték ki ezt a rangot, az angol szaknyelvben minden más drágakövet „féldrágakőnek” titulálnak.
Maradjunk a zafírnál és a rubinnál, melyek ugyanazon ásvány, a korund változatai.
2024-ben az év ásványa a korund. Tulajdonképpen Al2O3 (alumínium-oxid), amit különböző fémionok szennyeznek. A Mohs-keménységi skálán a második legkeményebb ásvány (9.); az első helyen a gyémánt (10.) áll. Csak a gyémánt tudja megkarcolni, tehát nem sérülékeny drágakő. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmazható szép és tartós ékszerek készítéséhez, de számos ipari alkalmazása is ismert. Trigonális kristályszerkezettel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a kristályfejlődési főtengely a melléktengelyekkel derékszöget zár be, de a melléktengelyek egymáshoz képest nem derékszögűek. Ebből adódik, hogy sok tengely-, lap- és tükörszimmetriával rendelkezik. A tengelyek alkotta síkokon megtörhet a fény, s ez adja a korundok különleges csillogását. A korund különböző színekben pompázhat.
A gyönyörű pirosban, vörösben pompázó rubin színét a króm adja, mely jellemzően enyhén rózsás, pirosas-vöröses fényű követ eredményez, ami lehet sötétebb vagy világosabb. A legnemesebbnek a „galambvérvörös” színű rubint tartják, ami egy igazán mélyvörös árnyalatú kő, enyhe lilás fénnyel, ez manapság igen ritka. Ugyancsak ritkaságnak számítanak a szabad szemmel látható zárványoktól mentes kövek. A rubinok esetében egyébként teljesen elfogadottak az apró belső rutilzárványok, amik sok esetben még javíthatnak is a kő színén, azzal, hogy kellő mértékben fokozzák annak ragyogását. A rubinok emellett gyakran fluoreszkálnak, ami tovább tudja növelni a színük intenzitását, ezáltal – a gyémántokkal ellentétben – itt ez nem értékcsökkentő tényező. A legelső rubinok Burmából (mai neve Mianmar) származtak. A legszebb rubinokat Thaiföld, Srí Lanka, Tanzánia, Vietnám, Kambodzsa, Pakisztán, Kína, India, Afganisztán, Ausztrália, Brazília, Kenya, Madagaszkár, Kolumbia adja a világnak. Európában Macedóniában vannak a legfontosabb lelőhelyek.
A zafírt a hűség, a bölcsesség és a nyugalom köveként emlegetik. A zafír szó egyes feltételezések szerint szanszkrit eredetű, mások szerint a görög sappherios szóból származik. Jelentése „kék kő”, és e nevet nagyon sokáig más kék ásványokra is használták. De különböző színe lehet. A kék a legismertebb, ennek színét a vas és a titán adja. A zafír színei továbbá lehetnek: ibolya, rózsaszín (mangán szennyezi), narancs (neve padparadsa) és zöld (a benne levő magnézium miatt). Színtelen változata pedig a leukozafír. Általában átlátszó, de lehet félig átlátszó vagy átlátszatlan is. A tisztább, átlátszó változatok különleges ékszerek és dísztárgyak alkotására használhatók. A nagy zafírlelőhelyek többnyire megegyeznek a rubinéval, de Nepál és Madagaszkár is gazdag zafír lelőhelyekben.
A korundot nagy keménysége miatt régóta használják smirglipapír és egyéb csiszolóanyagok készítéséhez. A „svájci órák” pontosságának záloga is az, hogy az óraszerkezet tengelyein apró zafír- és főleg rubin-köveket használnak. A kicsinységük miatt drágakőnek nem alkalmazható tiszta köveket szilárdtestlézerek „lelkeként” használják.
S hogy a rubin mellé odakerüljön hű társa, a zafír, hadd idézzem itt Dsida Jenő A szerelem énekéből A menyasszony dalát:
(...) Teste: zafír s elefántcsont,
domború csontfaragás,
két márványoszlop a láb
s arany oszlop-alapzat alább,
hogy rajtok biztosan állna.
Szálas termete: cédrus,
magasba-szökő, sima pálma.
– A költő így vallott 1934-ben: Salamon király „Énekek éneké”-ből vettem ezt a részletet. De csak félig a bibliáé ez a vers: félig az enyém. Keveredése a költésnek, utánköltésnek és műfordításnak. –
(...) ily ékes az én szeretőm,
akit szavaim tovaűztek.
Ilyen ő, ilyen ő, ilyen ő,
lányok, jeruzsálemi szüzek.
Mindezek után térjünk vissza természettudomány-történeti évfordulóinkhoz!
206 évvel ezelőtt, 1818. február 25-én született a Tisza-szabályozás egyik első, meghatározó egyénisége, Képessy József. Publikációira figyelt fel Széchenyi István, és ő kérte fel a Tisza-szabályozás munkálataiban való részvételre. A vízügyeken kívül sok más hasznos tevékenységet is folytatott: faiskolát létesített, búzafajtát nemesített, amellyel az 1867-es párizsi kiállításon díjat nyert. 1866-tól irányította a teljes bánsági határőrvidék vízmunkálatait. 1867-ben jelent meg A magyar Alföld hidrográfiája – vízműszaki nézetek és javallatok a vízöntözés érdekében című, máig aktuális gondolatokat, javaslatokat tartalmazó tanulmánya. Nagy érdeme, hogy a Béga és a Temes folyókat mellékfolyóikkal együtt egységes vízrendszerként kezelte, egységes terveket dolgozott ki a területre. A Bánságban van az egyetlen, kishajók által használható csatorna – a Béga-csatorna az egész Kárpát-medencében. Képessyt Temesváron érte a halál 1876-ban.
100 évvel ezelőtt, 1924. február 25-én született Grastyán Endre idegfiziológus. Különösen jelentősek a játék élettani és lélektani hátterével foglalkozó kutatásai. Az Akadémia levelező tagjaként A játék neurobiológiája címmel tartotta székfoglaló előadását.
„A játékot – írja Grastyán – olyan funkcióként definiálhatjuk, amelyben az organizmus egy kívánt természetes vagy kreált cél elérése elé saját maga állít akadályokat, és ezzel az intenzív örömérzés indukciójának tetszés szerint reprodukálható feltételeit teremti meg.”
Azért is érdekes ez a gondolatmenet, mert benne nemcsak a gyermek játékáról van szó, hanem általában az organizmuséról, ami emberi vagy állati lényre egyaránt kiterjeszthető – írja a kolozsvári Korunk 2001. októberi számában megjelent A játék szerepe az ember (és az állat) életében című esszéjében Szász Judit.
151 évvel ezelőtt, 1873. február 26-án született Kolozsvárt a szikes talajok kutatója, Sigmond Elek. 1905-ben a Természettudományi Társulat megbízására megírta Mezőgazdasági chemia című könyvét. Tudományos kutatásainak középpontjában a szikes talajok képződése és termékennyé tétele állt (A hazai szikesek és megjavítási módjaik). Talajvizsgálatai folyamán a vegyi, fizikai és biológiai tulajdonságokra támaszkodva alkotta meg dinamikus talajrendszerét, amelybe minden talajfajtát be lehetett sorolni. Ez élete fő műve (Általános talajtan). Tevékenységét külföldön is ismerték és elismerték.
158 évvel ezelőtt, 1866. február 28-án született Jenei Jankó Sándor erdőmérnök, az első magyar nyelvű fotogrammetriai munka szerzője. 1906-tól a selmecbányai főiskola erdészeti földméréstani tanszékén volt tanár. A XIX–XX. század fordulójának időszaka a földi és légi fotogrammetria kifejlődésének hőskora volt. Az első világháború idején a hadvezetés is felfigyelt a gyors tájékoztatást nyújtó lehetőségre, ezért felszólították e tárgykör kézikönyvének elkészítésére. 1918-ban megérte, hogy iskolája, a selmecbányai főiskola átköltözött Sopronba, 1923-ban az elcsatolt Felvidéken érte a halál.
Február 28-án – 1843-ban – született Dapsy László természettudós is. 1864-ben ösztöndíjjal Edinburghbe utazott. Itt és Londonban vált a darwinizmus lelkes hívévé. 1866-ban hazatért, a budapesti református gimnáziumban tanított, majd 1867-től a pesti református főiskolánál elfoglalta a természetrajzi tanszéket. 1870-ben a természettudományi társulatban ő indítványozta a könyvkiadó-vállalatot, és kidolgozta annak tervét. Dapsy szerkesztette a Magyar Föld című közgazdasági napilapot. És ő fordította le elsőként Darwin művét, A fajok eredetét.
Visszatérve a korundhoz, a magyar költészetben Tóth Árpád Őszi szántásában találkozik két változata: a galambvérvörös rubin és a hűséges zafír:
Még hull a nyári fények zafír, rubin, agát
Esője, szinte zeng, de már borús e zengés,
Selyembevont bokákkal borzong már a merengés,
S fájó cimpákkal szívja az elmúlás szagát.
Fura kép ez, első világháborús, 1917-ből. És figyelmeztető... De felcsillan a megbékélés tavasza is:
(...) Ó, így talán a jobb: mindig új, szent vetések
Zöld sarjadását várni a vak ugar alól,
Míg majd igaz Tavasz pacsirtahangja szól(...).
Várva az idei tavasz pacsirtahangját, így hóolvadás idején, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2014. február 23-án, 581 évvel Mátyás király születése után
Páll Lajos – Hóolvadás Székelyföldön, 1993