– Így köszönti a kikeletet Áprily Lajos Március II. című versével. Érdekes, hogy bár ez a vers 1908-ban született, a szemérmes költő sokáig nem közölte, így kapta a végső megszámláltatáson a II. jelzetet. Hogy összehasonlítva a másik áprilys Márciussal (A nap tüze látod…), melyik kinek tetszik jobban – nem tisztem eldönteni.
Ekkor az ifjú, zöldelő vetésből
Pacsirta szállt a fényes ég felé.
Dalolt, dalolt. S amint emelkedett,
Szemmel követtem versenytársamat.
És nem lehettem féltékeny reá:
Úgy éreztem, szivemből száll a dal,
Hálát rebegni a kelő tavasznak,
Amely az alvó nagy természetet
Sziven csókolta s új életre hívta.
És megcsókolta fáradt lelkemet,
Hogy érezzem parányiságomat,
És rügyben, szellőben, sugárban
Rajongva újra megcsodálhatom
Az istenség örök, dicső hatalmát.
– De talán valóságláttatásban e második előzi a sláger elsőt. Íme a befejezés:
Az út mellett szántóvető paraszt
Hajtotta, verte fáradt ökreit
S vadúl káromkodott.
Ezt a gondolatsort viszi tovább egy több mint száz évre rá keletkezett szöveg:
Olyan az életünk, mint ez a kép:
a varázshó elolvad s a szemét
felszínre ér; még fagyos föld felett
ringatják céltalanul a szelek,
majd enged a talaj, ömlik a sár.
Olyan az életünk, mint ez a táj.
Pőreségét semmi sem rejti el,
se lomb, se fű, se hófehér lepel.
Csakhogy a csupasz tájkép átmenet:
győzni fog a zöld a szürkék felett,
rügy pattan, gólya, fecske hazatér,
csírák kardjait élezi a szél,
ezer csillagszívű kicsi virág
nektárjától szédül meg a világ,
hogy tavaszból kirobbanjon a nyár.
– idézem Gál Éva Emesét. A zord februárvéget váltó kora március nyomasztó, olvadó szennyeséből is az életigenlés lüktet. A Kép című verse a Fonák szivárvány című, válogatott verseit rejtő, Gyergyószentmiklóson 2014-ben megjelent kötetben található.
Csakhogy az utolsó sor visszadöbben a kifakult, kopár valóságra.
Csak a mi életünk marad kopár.
Ejnye! Tavasz jön, hinni kell, hogy újrakezdődik minden varázs.
Nincs hétköznapibb csoda a napnál. Nincs bujtogatóbb, mondhatnám, szellemibb élmény az első tavaszi napsütésnél. A föld rögtön megérzi: taraja, bőre megpirkad. – Márciusi nap ez! Veszem kölcsön a szót Csóri Sándortól. – A fák rögtön megérzik: alig hallhatóan ropognak. A madarak pedig, felejtve a tél cenzori szigorát, pillanatok alatt olyan szabad és jó közszellemet teremtenek a levegőben, érvelnek, buzognak, feleselnek, hogy aki hallja, megirigyli őket.
Boglárkalepkék – azúrkék tündérek
Közeledik március 10-e, a beporzók napja.
A Föld egészén aggasztóan pusztul a rovarvilág, amit most már az énekesmadarak számának csökkenése is jelez. A rovarok eltűnése számos természeti folyamatot károsan befolyásol. A mai élővilág számára és a mi számunkra is a rovarok egyik legfontosabb tevékenysége a virágos növények beporzása. A jelenlegi földi növényvilág túlnyomó többsége rászorul a rovarokra, és ebben benne van a termesztett növényeink háromnegyede, az ételként, fűszerként, italként, gyógynövényként fogyasztott növények egyharmada. Elsősorban méhek (a házi méh mellett több száz vadon élő méhfaj), de lepkék, legyek, bogarak, darazsak, poloskák és más rovarok is részt vesznek a beporzásban.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett Év beporzói 2024 szavazáson 1141-en vettek részt. A február 25-én lezárult szavazás alkalmával nem egyetlen fajra, hanem egy állatcsoportra kívánták felhívni a figyelmet, és ezáltal a beporzó rovarok fontos munkájára, illetve a megóvásukra. Idén a valódi nappali lepkék három kisebb csoportja közül lehetett választani. A közönségszavazáson a boglárkalepkék végeztek az első helyen a szavazatok 52,4%-ával, a pillangók (37,9%) és a fehérlepkék (9,7%) előtt.
A lepkék pödörnyelvük segítségével – melyet általában a laprugóhoz hasonlóan feltekerve, „pödörve” tartanak, és csak a táplálkozáskor nyújtanak ki – olyan virágok nektárjához is hozzáférnek, melyekhez más beporzó rovarok nem. Vannak köztük válogatósak, és vannak, amelyek többféle vagy sok növényfaj virágját látogatják. Ugyanez érvényes a hernyóikra is, csak ők a zöld leveleket, hajtásokat fogyasztják.
A lepkék jóval régebben röpködtek már a szárazföldek növényei fölött, sokféleségük azonban akkor ugrott meg, amikor durván 50-100 millió éve kialakult a virágos növények magas diverzitása. A fajok számát tekintve az egyik legnagyobb rovarrendben a már felismert (leírt) fajok száma mintegy 160-180 ezer, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden tizedik ismert élőlényfaj a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozik.
A boglárkalepke-félék családja (Lycaenidae) mintegy 6000 ismert, zömmel a trópusokon élő fajával a második legnagyobb lepkecsalád. A sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálható boglárkalepke-félék nagyjából a dinók kihalásával egy időben jelentek meg a Földön.
A Kárpát-medencében körülbelül félszáz fajuk él.
Testhosszuk nem haladja meg az 50 mm-t, szárnyaik fesztávolsága eléri a 90 mm-t. Szárnyaik élénk színűek, sok faj esetében csillogó, irizáló fényűek.
A boglárkafajok zöme lárvakorában (amikor még rágó szájszervük van) növényevő, azonban vannak ragadozók is. Kifejlett rovarként, imágóként, pödörnyelvükkel nektárt szívnak, mindenütt ott látjuk őket a virágokon.
A különböző pödörnyelv-hosszúságú boglárkalepkék különböző virágokat látogatnak, ez arra mutat, hogy a látogatott virágok beporzásában hatékonyabbak, mintha mindenféle virágot látogatnának.
A boglárkalepke-félék családjában több alcsaládot különítettek el. Hazánkban jellemzők a valódi boglárkák (Polyommatinae) – a beszédes név a szárny fonákján lévő elszórt (poly = sok, ommatidium = pontszem) szemfoltocskákra utal; a tűzlepkék (Lycaeninae) – a magyar név a szárnyak színének gyakran narancsvörös voltára mutat; és a csücsköslepkék (Theclinae) – a hátsó szárny hátulsó szegélyének csücskös, olykor cakkos alakjáról – több faja.
A fajok mintegy fele valamilyen kapcsolatban él hangyákkal (myrmecophylia). Ezek képesek megtévesztő illatanyagot kibocsátani. Vannak fajok, amelyek hernyói mély hangon, avagy rezgéssel képesek hangyákkal kommunikálni, sőt van, amelyiknek a ciripelőszerve nagyon hasonló felépítésű a gazdahangyákéhoz, feltehetően „a hang mögé is rejtőznek”. Ezeknek eredményeképpen a hangyák nem bántják őket még a bolyban sem, ahová egyenesen ők cipelhetik be a hernyókat. Az éjszaka a tápnövényen táplálkozó hernyó mézharmatot, cukros váladékot termel, ezzel „hálálja” meg a hangyák őrző szerepét. Vannak fajok, amelyek hernyóját a hangyák a visszaöklendezett táplálékukkal látják el. (Vannak ragadozó hernyók is, amelyek a korai, tápnövényen eltöltött lárvastádium után a bolyban hangyalárvák elfogyasztásával tartják fenn magukat.)
Igen sok szárazföldi életközösségben a hangyák a domináns ízeltlábúak, egyedszámban is és biomasszában is, így aztán alapvetően befolyásolják, szabályozhatják az életközösségeket, olykor még az élőhelyet is. A boglárkalepke–hangya kapcsolat legtöbbször hasznos a hangyák számára is.
A Kárpát-medencei fajok többsége kék színéről ismerhető fel.
Egyik maradandó emlékem 1974-ből, amikor gyalog egymagam jártam végig a Hargita gerincét. Egy forrás öntözte tisztásra érve varázsütésre több száz égszínkék boglárkalepke libbent a magasba. Megzavartam őket a késő délelőtti pihenőjükben, amikor a nedves talajról vettek volna vizet magukhoz. Aztán leültem, s megvártam, míg ez az azúrkék tündérkefelhő újra megtelepedett a nedves talajon, fűszálon, még éppen izzadó bőrömre is szállt belőlük néhány.
Néhány fajnak már a neve is kék: az ezüstkék boglárka, az égszínkék boglárka, a tintakék boglárka és a palakék ékesboglárka mind ide sorolható. Leggyakrabban a hímek szárnyának a felszíne kék, a nőstényeké barna. Kivételek persze vannak, például a szerecsenboglárkák, a tűzlepkék esetében és a csücsköslepkék nagy részénél egyik ivar egyedei sem kék színűek.
A boglárka név azonban nem csak egy lepkecsalád neve, hanem egy kétszikű növénycsalád is büszkén viseli ezt a nevet. Nem egy képviselőjük tavaszhírnök: réti boglárka, vízi boglárka, salátaboglárka. Őket azonban a hóvirág s a hunyorok, ibolyák mellett a kökörcsinek is megelőzik.
Érdekesség, hogy a kökörcsin kéket jelent a török nyelvben, s ebben maga a kökörcsin nem virágnév, hanem madár.
Én azonban ezzel a kökörcsincsodával kívánok minden nőnek sok boldogságot és szeretetet e nap alkalmából.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
