A természet kalendáriuma (DII.)

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádog-eresz már,

elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,

buggyan a lé, a csatorna felé fordul, csereg, árad.

Illan a könnyű derű, belereszket az égi magasság

s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra.

 József Attila derűs terűjével érkezem meg ma hozzád, kedves Olvasóm. Az örök Flórához szólnak ez örök Hexaméterek.

 A hónap átlaghőmérséklete már jócskán emelkedik. Hosszabbodnak a nappalok, s a napsugarak beesési szöge nagyobb, megnövekszik a sugárzási energiahozam. De Kelet-Európában éppen ezen idő tájt lesz a legnagyobb különbség a hőmérsékleti értékek körül, ezek aztán gyors időjárás-változásokat eredményeznek. A Kárpát-medencét gyakorta leülepedő ködtenger borítja, melyet néha meglebbent, ritkán kiseper egy-egy erőteljesebb hidegfront.

Alig várjuk már a tavaszt:

Nem fagyott-e ki a vetés?

Akkor nem lesz olyan hideg,

Akkor nem lesz olyan setét. -

Vigasztalja meg jó nyárral

Isten a magyar nemzetét!

 A magyar irodalom legédesebb ajkú mesélőjének, a 197 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született Jókai Mórnak a Nagy a hideg című verse utolsó strófájában megfogalmazott vágy bizony már túlmutat az egyszerű időjárásfohászon.

 Maradjunk mi azonban most csupán az égi jelenségek birodalmában. 19-én lép a Nap a Halak jegyébe. Két egymással szemben úszó hal, melyeket szájuknál fogva vékony fonál köt össze, nehogy elszakadjanak egymástól. Itt fejeződik be, s kezdődik újra a zodiákus 12 jegye. Ha e fonál elszakadna, megszűnne az élet örök körforgása is, melynek legősibb eleme a víz. Mert mindenek eredete az Okeánosz volt – így a legenda –, mely az idők kezdete óta a föld peremén egy önmagába visszatérő, magát mindig újjászülő körön áramlik örökkön örökké. Belőle származik a folyó, a tenger és azok minden fajtája.

 A tenger Poszeidón tulajdona, s ő hordozza magában a feltámadás ígéretét. Ez a kezdet előtti végtelenség. Poszeidón feladata a nagy tavaszi robbanás előkészítése. A hatalmas, mohó tengeristen kicsit melankolikus násza nyomán születik meg Théophané gyermekeként az Aranygyapjas Kos, a Tavasz ígérete. A mindenütt otthon levő, s mégis mindenütt idegen Tavaszé.

 Február 19-én emlékezzünk meg az egykor – 1906-ban – Vajdahunyadon született őslénytankutatóról, Bogsch Lászlóról. 1929-től a budapesti tudományegyetem tanára. A miocén puhatestű fauna s a sztratigráfia világhírű kutatója volt. 1974-től 1986 februárjában bekövetkezett haláláig a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke volt.

 Száz éve, 1922. február 21-én költözött madarai égi birodalmába Chernel István ornitológus. Mentorával, Herman Ottóval a magyar madarászat első nagy korszakának nemzetközileg elismert alakjai voltak. 1899-ben jelent meg fő műve, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre – 22 év gyűjtőmunka gyümölcse. A máig élő hagyomány, a madarak és fák napjának egyik megálmodója 1916-tól volt vezetője az ornitológiai központnak, 1918-ban állította össze a Nomenclator Avium regni Hungariae-t. 1897-ben jelentette meg az első síhasználati és sízéssel kapcsolatos magyar szakkönyvet, A lábszánkózás kézikönyvét.

 Február 24. Kövércsütörtök. A húshagyóvasárnapot megelőző csütörtök, a farsang utolsó csütörtöki napja. Valamiképp minden archaikus tájunkon (Székelyföld, Moldva, Szeged, Göcsej) számontartják. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: „Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje”, vagyis könnyelmű, mának élő ember utána nélkülözni kénytelen. Szintén ő örökítette meg, hogy „Nincsen ám minden nap zabálócsütörtök”. Az olaszoknál giovedi grasso e nap neve. A szászoknál Fastenpfingsten (nagyböjt pünkösdje) volt az elnevezése.

440 évvel ezelőtt, 1582. február 24-én adta ki XIII. Gergely ama pápai bullát, amely a majdnem négy és fél évszázaddal ezelőtt bevezetett Gergely-naptár rendszerét írta elő.

 Az első két szava alapján Inter Gravissimas néven örök életűvé lett bulla rendeleteiben három területtel foglalkozott.

 1. Az első: a szökőévek számát csökkentette 400 évenként hárommal. Azaz a 100-zal osztható évek csak akkor legyenek szökőévek, ha 400-zal is oszthatók. Így az 1700, 1800, 1900-as év nem volt szökőév, eltérően a Juliánus-naptártól. Az 1600 és a 2000 év szökőév maradt.

 2. 10 dátumnap kihagyásával, mely 1582. október 4-én, csütörtökön következett be, a következő nap október 15-e, péntek volt. Ezzel helyreigazította a tavaszpontnak az első niceai zsinat által tévesen megszabott változó dátumát. Az addig összegyűlt eltéréseket így helyreállította oly módon, hogy a tavaszpont március 21-re essen, de megtartotta a napok heti sorrendjét. Erre azért volt szükség, hogy ne csorbuljon a hitélet szempontjából fontos heti napsorrend.

 3. Rendelkezett a húsvéti mozgó ünnepnap kiszámításának rendjéről.

 A naptárreform szükségességét már évszázadok-

kal bevezetése előtt felismerték. Johannes de Sacrobosco skolasztikus szerzetes és csillagász 1235-ben megjelent De anni ratione munkájában már jelezte, hogy a probléma megoldásra szorul, hiszen már tíz nappal vannak elmaradva a csillagos égen matematikai pontossággal ismétlődő eseményektől. Mégis több mint három évszázad kellett, hogy az elgondolást tett kövesse. 

 Johannes Regiomontanust, azaz Királyhegyi Jánost, a pozsonyi egyetem világhírű matematikusát, Mátyás király királyi csillagászát 1475-ben IV. Sixtus kérte fel az új naptár megszerkesztésére, aki a pápai kérésre Rómába utazott. Sajnos egy évvel később meghalt, valószínűleg megmérgezték. Így viszont elszállt az utolsó lehetőség, hogy a naptárreformot akkor hajtsák végre, amikor még az egységes, a katolikus egyház fennhatósága alatt lévő, nyugati keresztény világban lehetséges lett volna.

 A naptárreformot tudományos alapossággal készítették elő a Vatikánban. De maga a pápai rendelet a változtatás szükségességének magyarázatát nem tartalmazta. Ezért a már 1577-ben elkészült tervezet bevezetése, minden alapossága ellenére, nem történt zökkenésmentesen. A katolikus országok elfogadták és végrehajtották a rendelkezéseket. A hiányosságot aránylag hamar sikerült orvosolni. Christopher Clavius 1603-ban megjelent Romani calendarii a gregorio XIII. P. M. restituti explicatio című munkájában adta meg a tudományos indoklást. A kor tudományos világa teljes mértékben elfogadta azt, maga Johannes Kepler is, aki konok református volt, és ezért háromszor kellett az életét a nulláról kezdenie. Ám amikor kiállt a bulla tudományos megalapozottsága mellett, a református körökben kezdték ferde szemmel nézni – a reformáció abban az időben gyanakodással fogadott minden pápai dekrétumot, függetlenül annak tudományos s észszerű voltától.

 Ezért aztán évszázadok teltek el, mire a naptárreform általánosan elfogadottá vált a nyugati világban.

 Magyarországon egy évvel később vezették be a naptárreformot. II. Rudolf 1583. szeptember 4-én kiadott rendelete alapján október 4. után október 15-ét írtak. Az első reformkalendárium még abban az évben meg is jelent Nagyszombatban. Végül az 1587-es pozsonyi országgyűlés szentesítette azt Magyarországra vonatkozóan.

 Miután meggyőződtek a naptárreform hasznosságáról, Európában számos református állam élt azzal a lehetőséggel, hogy 1700-ban áttérjen az új naptárra. Ez volt az utolsó lehetőség, hogy 10 nap kihagyása elegendő legyen az új számítási rend bevezetésére.

 De történtek egészen fura dolgok is. Svédországban 40 évig kihagyták a szökőnapokat a naptárból. Nagy felfordulás lett ebből arrafelé.

 Európában utoljára a görögök vezették be a Gergely-naptárat 1923-ban: február 15. után március 1. következett.

 A Vatikán mindmáig üzemeltet csillagvizsgálót, ahol komoly tudományos munka folyik. Életünkre azonban minden bizonnyal a legnagyobb hatást az 1582-es naptárreform gyakorolta és gyakorolja mind a mai napig.

 A Tavasz-várásból az egy év híján negyed évszázada (1998. február 17-én) örök tavaszba költözött Wass Alberttel érkezem e heti sétánk végéhez:

Érzed? jön a tavasz

a fák alá

már tarka-fátylú verőfényt havaz.

A messzeségből hírnök érkezett:

madár lebeg a rónaság felett

s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.

Ugye testvér

csábítanak most halk melódiák,

ezer kis visszatérő róna dal.

S ugye neked is tarka a világ,

s az álmaid megannyi könnyű lepkék:

már nemsokára zöldül a levél,

és visszaszáll a tavasz és a fecskék,

és a fecskékkel ő is visszatér…

Ha jönne már…

ugye testvér megálmodod mi lenne?…

S egy kis meleg 

belopódzik halkan a szívedbe…

 Maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2022-ben, 440 évvel XIII. Gergely bullájának kelte után