2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Friss hó hullott ránk hirtelen,

s a sok pehely most játszik velem.


Az egész tájat fehérre lepték,

szállnak felette, mint apró lepkék.

 

 Tél. Bözödi György tele február második dekádjával érkezett. Hideg is van, hóból is több kellene. Egykoron éppen február 10-én, Szent Skolasztika napján szedték a Gyümölcsoltó Boldogasszonykor való szemzéshez az oltóágat. Bizsereg már bent az eljövendő tavasz a fában, de még a tél dereka hátravan.

 Kolos. A skolasztika magyar alakja. A középkorban még igen kedvelt asszonyi keresztnév volt. Így hívták Szent István húgát is. Kultuszának emléke Vizsoly freskóképe és a garamszentbenedeki apátság 1483-ból datálódó faszobra. Női névként ma már csak a kalendáriumi helye miatt tartjuk számon.

 Február 13-án, 1800-ban született az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel, 1849-ben juhász (a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kellett), 1860-tól az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatója, 1872-től az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem első „elemi mathesis” professzora.

 Február 14. az itáliai ókeresztény vértanú, Bálint napja. Legendáját az Érdy-kódex adja elő: egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságod tevén, megvilágosojtá ő vak leányát. Volt azonban egy másik Bálint is, szintén szent püspök (jan. 7.), a passaui egyházmegye társpatrónusa. Német ajkú vidékeken, Tirolban különösen nyavalyatörősök bizakodnak a segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozta. A két szent alakja később eggyéolvadt. Bálint népszerűségét mutatja, hogy a XVI. században a székelységben (is) törzsökös családnévvé vált. Liturgikus hagyomány és néphiedelem fűződött hajdan alakjához. Lelki betegség, nyavalyatörés és szédülés esetén hívták segítségül. Ugyanakkor a farsang és a böjt egyik, ma is igen népszerű határszentje. 

Európa-szerte a farsang a párválasztás ideje. Már a római Lupercalia is az ifjúság párba állásának napja volt. A francia és a horvát néphit szerint a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket. Az angoloknál Valentine-nap estéjén babérlevelet dugnak párnájuk alá a hajadonok, hogy megálmodják, ki lesz a mátkájuk. (Apollón szent növényének, a babérnak leveleire régen azért is pályáztak, mert úgy hitték, rágcsálásuk szerelmi „ihletet” ébreszt.) Az angol nyelvben a valentine nemcsak a szeretőt jelenti, de a Bálint-napon küldött szerelmi ajándékot, szerelmes verset is. A nálunk újabban terjedő „valentinozás” viszont a kritikátlan anglománia és Amerika-imádat, illetve a szokás teljes elüzletiesedésének a tanújele...

 Hasznosabb, ha folytatjuk a 2023. esztendő választott természeti értékeinek bemutatását.

Az egész tájat fehérre lepték február havai


 Az év kétéltűje/hüllője az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya szavazása alapján az alpesi gőte (Mesotriton alpestris), az egyik legritkább, kevésbé közismert Kárpát-medencei kétéltű. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Legfőképpen a klímaváltozás, a vele járó csapadékhiány s az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A hím 8, a nőstény 10 cm. A hím kékes alapszínű, sötétbarnás, zöldes mintázattal, tarajjal, a hasa narancsvörös. Nászidőszakban színei felerősödnek. A nőstény barna, világosabb narancsos hassal. Főleg gerinctelenekkel táplálkozik. A párzás és a peték lerakása a hideg lápforrásokban, patakokban történik nyár elején. Júliusban az újszülöttek kimásznak a szárazföldre, és mohapárnák, korhadt fák alatt keresgélnek táplálékot. 

 A Magyarhoni Földtani Társulat idei ősmaradvány-szavazásán, egy tengeri sünt (Clypeaster) és a páfrányfenyőt (Ginkgoites) utasítva maga mögé, a borostyánkő győzött. Az anyaga maga a kövület: egykor élt fás szárú növények megkövesedett gyantája. A görög-római mitológia szerint Héliosz napisten lányainak könnyeiből keletkezett, akik megsiratták nagyravágyó testvérüket, Phaethont, aki, amikor hajtani akarta apja szekerét, nem tudta megfékezni az összevissza száguldó lovakat, lángba borította a földet, ő maga az Eridanosz folyóba zuhant. Ovidius ezért nevezte az „istenek könnyének” a borostyánt. Ma is sok növénycsoport termel gyantát, amely a növény testén keletkező sérülések zárásakor látja el nélkülözhetetlen védő feladatát. A növényből kicsorgó gyanta kezdetben mézszerű, csillogó és ragacsos, beleragadhatnak kisebb-nagyobb növényi és állatzárványok. A gyanta idővel megkeményedik, kedvező körülmények között fosszilizálódik. A világ leghíresebb „borostyánkő-kincsesházai”, Dominika és Burma mellett, a Balti-tenger sekély déli partvonala. Mivel könnyen faragható ásvány, a rómaiak sok más ásvány mellett használták a borostyánkövet is gemmák, kámeák készítésére. A Borostyánkő-út – 1925-től nevezik csak így – a Trieszt környéki Aquileiából indult, s Emonán (Ljubljana), Savarián (Szombathely), Scarbantián (Sopron) át vezetett a Balti-tengerig. Mészkőből faragott kövekkel rakták ki, szélessége a 6,5-7 métert is elérte. Fontosságát támasztják alá a bronzkori gyöngyök és bronzlemezek, kora császárkori üvegkorsó mellett az előkerült vaskori borostyángyöngyök és számtalan borostyánkő-faragvány.

 A Magyar Földtani Intézetnek is szép borostyánkő-gyűjteménye van. A XIX. század második felében, az ipari-tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés idején adódott erre lehetőség. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a budapesti Földtani Intézet megalapítását. Az intézmény gyűjteményének gyarapodásával öt alkalommal is költözött, míg Böckh János igazgató szervezőmunkájának és Semsey Andor nagyvonalú adományának köszönhetően beköltözhetett mai helyére, a Stefánia útra. A telket a főváros adományozta, azzal a feltétellel, hogy az intézet köteles a gyűjteményeket kiállítani, és azok látogatását, valamint az iskolák számára az oktatáshoz szükséges kőzetanyagot biztosítani. 1898. február 9-én kezdték építeni Lechner Ödön egyik legszebb épületét, a magyar szecesszió kiemelkedő alkotását. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb jelzi az épületet elfoglaló intézmény feladatát. Zsolnay-mázas tetőcserép fedi az épületet, a homlokzatdíszek szintén kerámiából készültek, és részben népi, részben földtani motívumokat hordoznak. A belső terek kialakítása is nagyon igényes, az ablakok és ajtók faragását „sujtásos” ornamentika díszíti, a szélfogó és a nyílászárók maratott üvegfelületeit szintén magyaros motívumokkal látták el.

 Kilépve a rideg kövek gyantameleg, borostyánkő sárga folyosójáról Bözödi György telébe, a kinti világ hófehér árnyékára révedek.

 

Te jössz felém, s nem ismerlek meg,

kicsi hópelyhek úgy ellepnek.


Nem is te vagy, valaki más tán,

virgonc pelyhekkel siet a hátán,


hóból egészen, hó a feje, válla,

s te csak árnyékként húzódsz alája.


 Maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2023-ban, Kolos napján

Magyar Földtani Intézet – rideg kövek gyanta-meleg, borostyánkő-sárga folyosója



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató