A metropolisz kellős közepén, a Nagykörúton találkoztam vele, azzal a gyümölcsfával, amit Janus Pannonius így dicsért egykoron:
S íme, virágzik a mandulafácska merészen (…)
Ebben a szeszélyes, március idusát követő dekádban halovány rózsaszín szirmai őrzik a véletlen találkozás lehetőségének reményét, mindaddig míg
(…) csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd!
Az idén talán már nem hull zúzmara. Amúgy más okozhat nehézséget a megporzásban: a beporzók hiánya.
Immár öt éve annak, hogy civil polgári kezdeményezésként indult el egy új természetvédelmi jeles nap, a beporzók napja megünneplése. 2019-ben alakult meg a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja, amelyhez külsősként csatlakoztak régóta a témában velük dolgozó kollégák Kolozsvárról és Marosvásárhelyről. Szakemberek, intézmények, civil szervezetek álltak támogatóként a javaslat mellé. Ma már Kárpát-medence-szerte múzeumok, könyvtárak, iskolák, óvodák, felsőoktatási intézmények, önkormányzatok rendeznek olyan eseményeket, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő. Idén a Magyar Természettudományi Múzeum ezen a napon Európa legnagyobb beporzótárlata, a Tehetsz méh többet – Zümmögés a múzeumban című kiállítással várta (s várja azóta) az érdeklődőket.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület ez évben először hirdette meg az Év beporzói szavazást. A szavazatok 45%-ával a faliméhek végeztek az első helyen, a szabóméhek és a bányászméhek előtt. A méhek közül több mint 4000 faj tartozik a művészméhek (Megachilidae) családjába, és közülük mintegy 350 faliméhfajt (Osmia) ismerünk. Magányos méhek, jámborak, szelídek, maguktól nem támadnak, nyugodtan gyönyörködhetünk szorgos munkájukban közelről is. Nálunk gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta) vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis). Március-áprilisban még éppen csak rügyeznek a fák, de ők már szorgosan járják a kora tavaszi virágokat, és hordják a táplálékot a lerakott pete mellé, hogy a kikelő lárvának majd legyen mivel táplálkoznia. Petéiknek összetett bölcsőket építenek csövekben, készen talált vagy földbe vájt járatokban, például nádszálakban, kifurkált fadarabokban vagy cincérjáratokban. A virágport a potroh hasoldalán látható, hátrafelé álló sűrű szőrzetükkel gyűjtik össze. Kora tavasszal van a legjobb ideje annak, hogy nádcsomóval vagy kifúrt fadarabbal megpróbáljunk faliméheket csalogatni a környezetünkbe. (Persze nyáron vagy ősszel sem késő rovarszállót állítani, hálás lesz minden beporzó az őszre, télire biztosított menedékért.)
Mint égő álmokat, úgy bontod ki friss virágaidat
s szétámul a szirom fülledt levegőjű szobámban;
azt hiszem egyszeriben: rajtad sok pici láng van –
felocsúdsz a vak éjből s már dús élet fénye itat.
Tévedés ne essék. Ez a vers nem egy tavaszi virág, hanem az oszlopkaktusz virágainak dicsérete. Kaaro Sarkia finn költő A virágzó kaktusz című versét Képes Géza ültette át magyar nyelvre. A „szavak zeneszerzője”-jeként tisztelt finn költő 1943-ban jelentette meg negyedik, egyben utolsó verseskötetét – abban az évben, amikor a második világháború közepén Finnország a náci Németország szövetségeseként harcolt, s mert ő nem csatlakozott a németbarát, „hazafias propagandát” kürtölő írókhoz, sőt több pacifista és háborúellenes verset vett fel kötetébe, hazaárulónak tartották. Két évre rá, 1945 novemberében tuberkulózisban halt meg.
Nyomorultan aludtál, mint kit a sors csak félretaszít, hát
itt gubbasztasz a szűk ablakban, testeden sűrű tüske;
de poros és cserzett kéreg alatt mégis csak a büszke
élet zúg: a te élted s nincs, aki ellesi titkát.
Csúf, ripacsos kaktusz! Oh, lelkem drága növénye!
Mit gondolsz te a hitvány lét befonó kötelékeivek?!
Gyíkos cella-homályból győztesen életed felível
s tündérálmaidat belehinted a tavaszi égbe…
„Szeged város szombaton délelőtt 10 órakor fogja átadni a Ferenc József Tudományegyetemnek a botanikus kertet ünnepélyes keretek között” – a hír a Szegedi Friss Újság 1922. október 19-i számában jelent meg. Az elmúlt száz évben rendszerek jöttek, mentek, a szegedi egyetem neve is többször változott, a világ mozgó zűrzavarában és a természet körforgásában a növények mégiscsak valamiféle megnyugtató folyamatosságot és állandóságot képviseltek. Ilyen az az oszlopkaktusz (Cereus peruvianus), amelyet Kossuth Lajos torinói kertjéből az 1880-as években hozott Hetfy Ignác a gyalui Rosenberger Bernátnak, akinek Ignác nevű fia azután 1917-ben a kolozsvári egyetem füvészkertjének adományozta a Kossuth-kaktuszt, amelyből Győrffy István egy-egy fiókhajtást Istvánffy Gyula professzornak és a kolozsvári 48-as Ereklyemúzeumnak adott. Az 1894. március 20-án Turinban meghalt Kossuth Lajosnak nagyszerű herbáriuma mellett – melyet a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára őriz –, az egyetlen élő növényi öröksége a Kolozsvárról az egyetemmel Szegedre került oszlopkaktusz, amit én még a XXI. század fordulóján virágba borultan láttam a Szegedi Füvészkertben.
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem kényszerű költözésekor Győrffy a kolozsvári eredeti virágtőről vitt magával egy fiókhajtást, amelyből a szegedi növény sarjadt.
„Nehezen indult eleinte. Mikor mégis nagy nehezen megindult, az intézet folyosóján ápolt kedves növényt valamely gonosz kéz megsértette. Beleszúrt az egyik oldalon, amitől a kaktusz sokáig sínylődött. Nehezen hegedt be a sebe. Elmaradt a növekedésben is. Csak azóta zsendült neki, mióta a virágos mezők mélyérzésű tudós barátja, Győrffy professzor 1930. május végén füvészkertjébe kivitette” – idézte fel 1931-ben a Magyarság cikke a történetet.
Március közepe után Sándor, József, Benedek… hoznak-e majd meleget, elválik.
A miheztartás végett azonban március 17-én emlékezzünk meg arról, hogy 1992-ben Helsinkiben írták alá azt az egyezményt, amely az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról lett volna hivatott dönteni. Sohasem tartották be kitételeit.
Március 22. az előbbivel azonos rangú természetvédelmi egyezmények megalkotásának időpontja. 1985-ben e napon írták alá Bécsben az ózonréteg védelméről szóló egyezményt, 1989-ben egy másikat, a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről. (Ezt sem nagyon akaródzik sok országnak betartania.) S e nap 1993 óta az ENSZ vízvédelmi világnapja.
Záporozik
megrészegült tavaszi hó.
Hát március van újra!
S íme, virágzik a mandulafácska merészen
Az 1951. március 9-én született Killár Kovács Katalin Víz című versével emlékezzünk meg mi is erről a napról.
Zaklató,
ábrándos-édes évszak,
virrasztó-gondolat
korholó,
csendet bontogató,
gazella-lelkű, kedves
ünnep,
te forró takaró,
idetévedtél ismét,
hűség-szorongató,
fészket-fosztogató,
ajándékot osztó
himnusza a hitnek,
álma szerelemnek,
vánkosa a vágynak,
csillanó csodáknak,
röpke végtelenség,
simogató kétség,
ólmos bizonyosság,
hágható magosság,
kinccsel teli mélység,
kettéosztott vétség,
fényes tekintetű,
forrás-lehelletű,
halkan szemerkélő,
fehér öröm-eső,
hozd lelkünket fényre,
szépségek tükrébe
nyugodtan nézhessünk,
messze lássunk tőle,
áttetsző időbe…
Záporozz.
megtévedt
márciusi
hó.
Hogy lesz-e megtévedt havazás, avagy már pajkos áprilist előző zápor paskolja a bomló virágbimbójú fák ágait, elválik. Az időjósok nem tudják – szerencsére – százszázalékosan előrejelezni az időjárás szeszélyeit, még március 23-án, a meteorológiai világnapon sem.
Bár Zsendül már a tavasz, nem csak Babits Mihály szép versében:
Pöttöm kis nefelejcs nyitja ijedt szemét.
Halk fák gyönyörű gyöngéd
ujja rajzol a színes ég
hártyájára bogas kínai titkokat.
Friss fürdő a világ, enyhe sugár legyez.
Déltől harmatos estig
járhatsz könnyű kabátban és
olvashatsz a napon, kéjjel ízlelgetvén
olcsó hírlapodat s borzatag ámulván
országok születésén,
népek vészteli életén,
míg körötted a fák nőnek, a rügy buvik,
a fű sarjad, a fűz sárgul, a mandula
habzik, mint a szökőkút,
ejtve szirmai záporát
minden szélre. Be jó volna ma bolygni, mint
hajdan bolygtam e bölcs otthoni tájakon (…)
Hasonló jókat kívánva, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2023-ban, a három melegségzsákosra várakozva.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
