A svéd Erik Söderberg Nyárutó című bús-szomorkás, búcsúztató, s mégis örök tavaszt óhajtó versének magyarra hangolása az Új Idők szépirodalmi képes hetilap 1941. évi második számában jelent meg Galambos Gruber Ferenc bibliográfus, költő tollából. E pár aktuális sorral indulok hóközi sétámra ma, kedves Olvasóm. Hívogatlak: jer velem!
Szeptember 29. Szent Mihály napja, ő a patrónusa a Gyulafehérvári Főegyházmegyének is. Mihály és Gábor zománcképe ott van a Szent Korona alsó részén. A koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen.
Most szinte még nyár van. Ki gondol 2023 szeptemberének végén a máskor már beköszönő őszre? Ahogy az írva vagyon évszázadok óta.
(...) Mihály-nap után az üdő…
Sűrűn tornyosul a felhő.
Sírnak, rínak a bárányok:
Panaszkodnak a bojtárnak.
(...) Mondaná meg a gazdának:
Színát adjík a juhának!
(...) Ha a juhot nem teleljük,
Jövő nyáron meg nem fejjük.
Ha tartós lesz az időjárás melegedése, talán fél évszázad múlva, az akkori gyerekeknek csak mese lesz a szeptembervég hűvössége. Hiszen az idén nagy lehűlés nem volt a Kárpát-medence időjárásában.
Mese. Az viszont cseppet sem mese, hogy szeptember 30. 2005-től a magyar népmese napja. Benedek Elek tiszteletére, aki 1859-ben e napon született. A népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása nemzeti érdek.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” – így szólt a Magyar Olvasástársaság felhívása.
Szeptember 30-án, 1865-ben született Nagyváradon Grósz Emil szemészorvos. Szemműtéteivel nemzetközi hírnévre tett szert, az öregkori hályog gyógymódjának egyik első kidolgozója volt. Meghatározó szerepet töltött be az egykor népbetegségnek számító trachoma elleni küzdelem megszervezésében.
Ugyancsak szeptember utolsó napján, 1847-ben született Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő. 18 évesen férjhez ment, és már három gyermeket szült, amikor 1869-ben értesült arról, hogy Zürichben a nők előtt is megnyílt az orvosegyetem kapuja. Minden anyagi támogatás nélkül iratkozott be a zürichi egyetem orvosi karára 1872-ben, ahol 1879-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Két évig a zürichi sebészeti klinikán dolgozott, majd 1880-ban hazatért. Azonban a fennálló jogszabályok miatt Budapesten nem ismerték el orvosi diplomáját. Évtizedekig névlegesen csak szülésznőként gyógyíthatott. Ferenc József uralkodó 1896-ban felesége, Erzsébet névnapján, november 18-án aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti egyetemi karokra nők is beiratkozhattak. 1897-ben ötvenévesen, 18 évvel azután, hogy Zürichben egyszer már orvossá avatták, végre átvehette itthon szerzett diplomáját.
Október – a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a „domiciánus” hónapnév nem kellett senkinek.
Október a szőlőszüret hónapja. A XVI-XVII. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. Hogyan is írja a Szüret előtt Babits Mihály szonettjében?
Sötétzöld színű és tömött a tő,
egy-egy vörös levéllel néha tarka;
édesen lankad, érve csüggedő,
kékes fürtjével a nemes kadarka.
Oly mézes-forró s drágán töppedő,
mint szenvedélyes szerető vad ajka; –
s várakozásban ég a hegytető,
s mosolyog a Nap, a lángtejű dajka.
Várakozásban ég a hegytető,
benn a présházban locsolják a kádat –
ó méla napfény, lankadt dajkaság!
Méla Halál, te nagy Szüretelő,
jöjj, hozd a kést, puttonnyal kösd a hátad,
és halkan nyisd a Pince ajtaját!
Mert, bár Szent Mihálytól kezdődött a szüret, már a XVIII-XIX. század fordulóján is, el Simon-Júdás október 28-i ünnepéig valahol mindig szüreteltek a Kárpát-medencében, ahogy azt a Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika szerzőpáros leírja a Jeles napok, ünnepi szokások című kötetükben.
Idén október 1. az első havi hétvége – A madármegfigyelő napok kezdete. A madárvédők világszervezete, a BirdLife International kezdeményezésére 1992-ben szervezte meg először Európában. Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madár- és természetvédő szervezetek tevékenységének fontosságát.
Október 2-án, 1761-ben íródeákja követte fejedelmét a túlvilágra. Zágoni Mikes Kelemen 85. levelének egy sorát – „meg kell csókolni a vesszőt, amellyel ostoroz” – tette mottóként Őszi fohász Zágonban című verséhez Veress Gerzson:
Két tölgy – az egyik halódik – a házromhoz közel,
megint hullajtják dús koronájukat…
Kétszeresen hal el minden mi mítosz itt,
s amit az arculvert jelen fölmutat.
Azóta – 2018-ban – kis kápolnát faragtak az elhalt tölgyfa törzséből.
Ám kis testtelen ige egy szellemi hazában,
mennyit ér, mint újravallatott lélek?
...Vagy csakugyan”nulla redemptio”? –
miként hangzott – visszhangzik? – végítélet…?
Új szenvedések próbálnak testet-lelket,
Rodostó – sóhajtjuk, de megvonaglik a száj is:
tudjuk-e, Mikesként, megbékélten viselni
megtipratásban is az emelt fő csodáit,
Ne rugdalózzunk az Ő akarata ellen….?
– A „nagy cselédes gazda” aláz és felmagasztal.
Zágon, Tekirdag egyként közel az éghez,
az Ő szándékán terítve itt és ott az asztal.
Földön nincsen maradandó városunk, s az,
ki egyik kezével eltakar: másikkal felmutat…
Őt keressük hát – Mikes lábnyomához lépve –,
s nem tévesztjük a Hozzá s a haza vezető utat.
Kopjafa jelöli a még élő Mikes-tölgyet Zágonban 2018-ban
Az állatok világnapját október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje halálának napja. A minorita szerzetesrend alapítója a kereszténységben a
Giovanni nevet kapta. A Francesco („francia”) ragadványnevet annak köszönhette, hogy édesanyja francia volt. Szent Ferenc megújította az egyház szellemét, eszméi új lendületet adtak a középkor misztikus romantikájának. Személye a földi javakról való lemondás, az egyszerűség és a szeretet jelképe lett. Képmásain az általa alapított rend barna vagy szürke csuklyás csuháját viseli, amit a derekán csomózott kötél fog össze. A kötél 3 csomója a szegénységet, szüzességet és engedelmességet, a franciskánusok kötelmeit jelenti. E három szerzetesi erény gyakran feltűnik a ferences allegóriákban.
Október 4. és 10. között az ENSZ 2000 óta ünnepli A világűr hetét. Azért esett a választás erre a két napra, mert mindkettő az űrkutatás történetének két mérföldkövére utal: 1957. október 4-én indult útjára az első ember készítette szatellit, a Szputnyik I., 1967. október 10-én pedig hatályba lépett az a megállapodás, amely az űrkutatás békés felhasználásáról nyilatkozott. Ezen a héten a világon mindenütt ismeretterjesztő programokat szerveznek, a nemzetközi összefogás szükségességét hangsúlyozva.
Október első hete. Most már valóban érkeznie kell az ősznek.
Ilyenkor már csak a felleg kövér
meg az eső, mely bő kontyát kibontja,
ám apad a víz a rakpart kövén,
s a hegyek és fák sorvadnak naponta.
Fogy az erdő, a színét váltja, bágyadt (...)
A 106 évvel ezelőtt, 1917. október 5-én született Szabó Magda Ősze ez.
(...) hajnal s alkony közt a rés egyre szűkebb.
A tömör levegő is lefogyott,
keskeny, hasít, és hajlik, mint a penge,
a szenvedély nem tombol, csak morog,
vackot keres, megbúvik a szívekbe.
A vidék is sovány. Diója csörren,
a mustja csorran, mégis ösztövér.
(...) Köd birkózik az ideges szelekkel;
(...) Kopár a hegy, vetkőzik a faág…
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2023-ban, Szent Mihály napján
Sötétzöld színű még, de egy-egy vörös levéllel már néhol tarka
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
