Benedek Elek múlt héten félbemaradt Újévi énekével indulok az új esztendő második sétájára. Kedves Olvasóm, várlak útitársnak.
Teher alatt nő meg a pálma,
Régi bölcs mondás és igaz.
Sorsod bármily gyászosra válna,
Ne csüggedj, megjön a vigasz.
Eszed s szíved, ha helyén lészen
Kezed örökké csak jót tészen,
Jót úgy, hogy ne tudja a bal…
Tiéd a végső diadal.
A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának égbe ragadási jelenetén a fattyúszárny tökéletesen látható
Amikor Linné Károly megteremtette a természet világának mesterséges rendszerét, azt három birodalomra osztotta: állatok, növények és ásványok. Néhány évtizede minden évben megválasztják e birodalmak országainak képviselőit azzal a bevallott céllal, hogy így is ráirányítsák a laikusok figyelmét a természet egy-egy eltűnőfélben levő „tárgyára”.
Lassan lezárulnak a 2024. évi szavazások.
Elsők között a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hozta nyilvánosságra, hogy az év madara a kerecsensólyom lett. Világállományát 1990-ben 25 ezer körüli, 2013-ban 15 ezer alatti párra becsülték. Európában ennek csak töredéke, mintegy 5%-a él. Sztyeppei madár lévén, a nyílt, füves pusztákat, sziklás, félsivatagos területeket kedveli a Kárpátoktól a Távol-Keletig: Kis-Ázsia, Iráni-felföld, Arab-félsziget, Altáj, Góbi-övezet. Az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található. Az EU-ban élő állomány több mint 80%-a a Kárpát-medencében fészkel. Világszinten itt él az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya. Az 1974-ben megalakult, idén 50 éves MME ezért is adta végső voksát idén e fajra.
A kerecsen fészket nem épít. A sziklafalak párkányain holló fészekmaradványát használja, vagy a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más ragadozómadarak – ölyvek, sasok – üres fészkeibe költözik be. A nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a fő zsákmányállatát jelentő ürge állományainak összeomlása, a nem megfelelően alkalmazott rágcsálóirtó szerek, a ragadozó madarak illegális mérgezése, a fészekgazda madárfajok üldözése, az elektromos vezetékhálózaton elszenvedett tömeges áramütés mind-mind egymást erősítő állománycsökkentő tényező; potenciális solymászmadárként a tojások és a fiókák kiszedése, a felnőtt madarak befogása hasonlóképpen. A kerecsensólymok védelme érdekében is kezdődött el immáron több mint negyven éve a középfeszültségű oszlopfejek madárbaráttá alakítása. Magyarországon speciális, „örök” élettartamú alumínium költőládák kerültek ki a nagyfeszültségű hálózat fémtraverzeire. Itt a nyestektől és az emberektől is védetten költhetnek a kerecsenek; napjainkban a magyarországi állomány több mint kétharmada itt költ.
Elterjedési területének túlnyomó részén vonuló, a déli és a közép-európai fészkelőállomány állandó. A fiókák utóbbi területeken is nagy területekre kóborolnak el.
Nagyszerű röpte évezredekkel ezelőtt már ámulatba ejtette a közelében élő embereket. Lassan-lassan solymászmadárként is kezdték használni.
Amikor a kerecsen
átrepül az egeken
s gyorsabb lesz az érverés
hogy a szem az égbenéz
és elönt a szerecsen
öröm mintegy érvelés:
jó repülni…
Szőcs Géza 1975-ös, a Kriterionnál megjelent Te mentél át a vízen? kötetének Amikor a kerecsen… című versében valami távolról hozott nomád örökséget idéz fel.
…jaj mikor a tereken
átrepült a kerecsen
s fölnyílt az Ég sisakja…
Hideg szél fúj be kintről.
A nagy múltú népek, nemzetek, a magyar is, több évezredes formálódásuk folyamán, a nyelvükön, szokásaikon, művészetükön kívül kialakítottak olyan jelképeket, amelyek hitviláguk, vallásuk, művészetük alapját képezték. Az idők folyamán ezek az alkotások országuk jelképeivé, zászlaik, címereik alapmotívumaivá váltak.
Ezeknek a valós vagy kitalált, általában rajzok, fémkarcok, fémveretek, ruhadíszek formájában megjelent jeleknek csupán két forrása lehetett: a földi, természeti környezet (növények, virágok, állatok, sziklák, folyók), illetve az égi jelenségek (csillagok, csillagképek, Nap, Hold). Magyarságunk egyik ilyen, nem csak zoológiai értelemben vett jelképe a kerecsensólyom, illetve a madár körül kialakult turulmítosz.
Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelemig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. A mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó. A nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak. A solymászat belső-ázsiai eredetű, és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. A kerecsen név tövében felfedezhető az ótörök kir szó, amely azt jelenti, „gyors”. A turulábrázolásokon feltűnő fattyúszárny a szóba jöhető ragadozó madarak közül egyedül a sólyomféléknél figyelhető meg. A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának égbe ragadási jelenetén a fattyúszárny tökéletesen látható. A nagyszentmiklósi kincs alighanem a turult ábrázolja. Vámbéry Ármin szerint a török ak-kaćir (fehér főnix) „azon mesés madár elnevezése, mely 1000 évig él el, és a halhatatlanságra törekvőket a felső régiókba viszi.
Pádes – kibontja fehér félkörét a pára
Mai sétánk befejeztével tegyük tiszteletünket a természettudományos kutatás néhány jelesénél.
Január 12-én, 1964-ben költözött örök hévizei birodalmába a Bolyaiakkal – no meg a családommal is – rokon háromszéki gyökerű Pávai Vajna Ferenc geológus. Papp Simon kőolajkutatóval, Böckh Hugó geológus munkatársaként kezdte pályáját az erdélyi, horvátországi és dunántúli földgázkutatásoknál. Az I. világháború után, amikor Böckh és Papp külföldre távozott, tovább folytatva kutatásait, talált rá a Hajdúszoboszló–Debrecen–Karcag háromszögben a nagy kapacitású, magas hőmérsékletű artézi gyógyvízmezőre. A gyógyászati alkalmazás mellett ő hívta fel a figyelmet a hévizek geotermikus energiájának, a földhőnek a hasznosítási lehetőségeire. Ezt a gondolatát csak napjaink gyakorlatában kezdik igazán értékelni és megvalósítani. A szénhidrogén-kutatáson és hidrológiai tevékenységen kívül életművének jelentős részét képezik tektonikai és barlangászati kutatásai is. 1956 után a tudományos világtól elszakítva, kitelepítésben, igen nehéz körülmények között élte le utolsó éveit…
1579. január 12-én látta meg a napvilágot Jan Baptista van Helmont flamand kémikus, orvos. Nem fogadta el az ókoriak négy alapvető elemre (föld, víz, tűz, levegő) vonatkozó nézeteit, két alapvető elemet tételezett fel, a vizet és a levegőt. Ő vezette be a gáz fogalmát, magát a szót a görög „káosz” (chaos) szóból alkotta meg. Kísérletező alkimistaként, nézetei miatt az inkvizíció házi őrizetben tartotta. Számos írása csak halála után jelenhetett meg.
Január 12-én született Igor Vasziljevics Kurcsatov orosz fizikus is, 1903-ban. Már 30 éves korában a fizikai tudományok doktora, egyetemi tanár volt. 1927-ben Abram Fedorovics Ioffe zsidó atomfizikus meghívta a leningrádi Műszaki Fizikai Intézethez; akkor kezdett a mesterséges radioaktivitással és az uránhasadással behatóbban foglalkozni. Még a II. világháború előtt, 1940 elején, közleményei jelentek meg a nyugati szaklapokban az uránhasadásról. 1946. december 24-én este öt munkatársával együtt begyújtotta az első szovjet atomreaktort. Nevét nemcsak a Kurcsatov Intézet, hanem a 104-es rendszámú transzurán elem, a kurcsatóvium is őrzi.
Négy évre Kurcsatov születése után, ugyanaznap, 1907-ben látta meg a napvilágot Szergej Pavlovics Koroljov ukrán mérnök, a Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse, a Szputnyik-1, a világ első műholdjának és a Vosztok-1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának főkonstruktőre. A moszkvai Műszaki Főiskolán végzett, kezdetben repülőgéptervezéssel foglalkozott, majd a folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztésén dolgozó kutatócsoportba került, 1936-ban az ebből kialakult intézet helyettes vezetője lett. 1938-ban a sztálini terror áldozataként a Gulágra, majd börtönbe került. Itt egészsége súlyosan károsodott. Később itt is repülőgép- és rakétatervezésen dolgozott. A háború után a szovjet rakétaprogram főkonstruktőre lett. Kezdeményezésére bocsátották fel 1957-ben a Szputnyik-1-et, majd a Szputnyik-2-t, ezzel a Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat az űrversenyben. Az ő vezetése alatt valósult meg a Hold felé irányított Luna űrhajók kilövése 1959-ben, majd az embert is szállító Vosztok és Voszhod űrhajók programja. Dolgozott az embert a Holdra juttató űrhajó programján, korai halála után ezt a programot leállították. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, haláláig még a nevét sem írhatták le a szovjet publikációk.
Különös tudománytörténeti sorsok…
E hét végén Székely Magda Januárjával búcsúzom:
Lélekzeni
ahogy lehet
jár a levegőben
a lehelet.
Magában is
elég legyen
elélni egy
lélekzeten.
A téli arc
fölött megállva
kibontja fehér félkörét
a pára.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2024-ben, nyolcvan évvel a doni tragédia után
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
