Az évkezdet csendjén átvérző gondolatokkal, Magyari Lajos Havazásában indulok Szent Sebestyén, a vadászok védőszentjének napján megvizsgálni: vajon megindul-e a fákban a nedvkeringés. Miután Sebestyén felépült nyílvesszősebeiből, másodszor halálra botozták. Egy Lucina nevű asszony adta meg neki a végtisztességet. Neve a télen annyira hiányolt fény szóból ered, és egyfelől a halál „hallgatag istennőjének”, Hecaténak, másfelől az (újjá)születés istennőinek, a „napfényre hozóknak”, Dianának és Junónak volt a mellékneve. Diana az Olümposzról nyilaival a nyilas havát vigyázta, a Nap bábája, Junó meg a Vízöntő olümposzi védnökeként a Nap szoptatódajkája volt. A Lucina név nem véletlenül került bele tehát Sebestyén történetébe, akit már a félpogány időkben (Kr. u. 354-ben!) is ezen a napon tiszteltek. Sebestyén lenyilazásához az ég adott ihletet a legendaszerzőknek.
(...) ekkor még a Nap „oszlophoz (a Tejúthoz) kötözve” a Nyilas csillagképben tartózkodik, s reá szegeződik a pogány kivégzőosztag mindkét tagjának, a Herculesnek és a Sagittariusnak az íja. Az égen átellenben ugyanez a jelenet láthatóan (mármint januárban láthatóan) is megismétlődik: az égi Íj ott az „oszlophoz (Tejúthoz) kötözött” Orionra szegeződik – magyarázza Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
Sebestyén napján, 1890. január 20-án a Magyar Tudományos Akadémián Eötvös Loránd bemutatta torziós ingás nehézségi erő változásmérését. A tudományos eredmények sorában ritkaság, ha egy mérés több mint egy évszázad távlatából nézve is jelentős eseménynek bizonyul. Eötvös bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a testek tömegétől függ, anyaguktól nem. Ez a newtoni mechanika egyik alaptétele volt, és igaz, hogy Newton és Bessel is igazolták már kísérleteikkel. Eötvös méréseinek jelentősége éppen addig elérhetetlennek vélt pontosságában volt. Ezt a pontosságot később még fokozni is tudta két tanítványa – Pekár Dezső és Fekete Jenő – segítségével: 1/200.000.000-os mérési pontosságot produkálva! Néhány év múlva kiderült, hogy a mérés az általános relativitáselmélet szempontjából is jelentős. Ismerte-e Einstein a mérést híres elmélete megalkotása előtt? A kérdés máig eldöntetlen. Hanem tény, hogy az Eötvös–Pekár–Fekete-féle mérési módszert a nyolcvanas években magfizikai kutatások során amerikai tudósok még mindig alkalmazták.
Üdvözölve légy, mely itt terülsz előttem,
Szép fehér világ a távol vándorától
Nagyszerű fehér könyv, melybe gondolatját
Isten írja, menten emberek mocskától.
(...) Csak az alkonyat von még bíbor palástot
Nyom nélkül sikamló szánomnak körébe,
Nincs egyéb nesz, mint az ostorpattogás és
Tüsszögő lovamnak kisded csengettyűje.
(...) És előttem a nap vérszínű golyója
Oly borongó arccal ég, mint síri lámpa,
Azt hinné az ember halvány fátyolában,
Hogy tán elfogyott már minden hő sugára.
Az Ágnes napján, 1823. január 21-én született Madách Imre Télen című versének soraival nyissunk be vízöntő havába!
S íme a végső jel is le is tűne lassan,
Mely a föld és ég közt állott még határul,
És egész világ egy órjás jég-golyó lett,
Mely tán egy Titánnak épült sírlakául…
A Nap évről évre végigvándorolni látszik a pályája vonalába eső állatövi csillagképeken. A csillagászat ókori felvirágzásának idején január 21/22-től február 18/19-ig a vízöntő csillagkép adott neki otthont. A vízöntő hava, Vízöntő jegy elnevezés ma is ilyen értelemben használatos, jóllehet a valóságos helyzet a Nap precessziója miatt megváltozott az idők során, csillagképünket ma már márciusban ragyogja be a felkelő Nap fénye.
Minden-minden talpig fehérben
A távcső felfedezése előtt a csillagászok számára nem csupán viszonyítási helyül szolgáltak az állatövi csillagképek. Az asztrológia az emberi sorsot befolyásoló erőknek tekintette őket a planétákkal együtt. Az állatövi csillagképek szimbolikája a csillaghitben fogant, de számtalan naptári vonatkozása is van.
A Vízöntő mitológiai rangját még abban az időben nyerte, amikor a Közel-Kelet földművelői az időszámítás alapjait megvetették. Ekkor, 5–6000 évvel ezelőtt, a téli napforduló csillagképe, és három zodiákusbéli társával, a Bikával, Oroszlánnal és a Skorpióval együtt a naptári sarokpontok és égtájak ura volt. Ennek emlékét őrzi a bibliai látomásokban szereplő négy apokaliptikus fenevad és a négy evangélista jelképe, melyek közül az emberarcú lény (angyal) testesíti meg a Vízöntőt – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
Vince napja, január 22. a Himnusz születésnapja. A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban szatmárcsekei házában ezen a napon fejezte be a megírását, tisztázta le. Ez a nap 1989 óta a magyar kultúra napja. A Himnusz születésének 200. évfordulóján 17 órától az állami megemlékezés után az Országház főlépcsőjén 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli – szavalja majd a nemzeti imádságot Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen. Szavaljuk mi is együtt a gyerekekkel határon innen és túl!
...Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél...
A tokaji szőlőnektár nem az aszúbor, ez aszúesszencia. A botritiszes szemekből gravitációs úton (saját súlya által) kipréselt nedű, körülbelül 450 g/l cukortartalommal, nagyon kevés 2-3%-nyi alkohollal. Krémes, selymes, semmihez sem hasonlító zamatát a narancshéj, birsalmasajt, körtekompót, aszalt kajszi ízei adják.
Vinum regnum, rex vinorum – valóban.
S a bortermelők védőszentje éppen Szent Vince. Szent Valér püspök diakónusa volt. Dacianus helytartó Valenciában börtönbe csukatta őket. Mikor a helytartó a kegyetlen börtön után egészségeseknek és vidámaknak találta őket, dühösen kifakadt: „Mit mondasz, Valér, te, aki a hit ürügyén a császárok törvényei ellen cselekszel?” A kérdésre Vince válaszolt: „Eddigelé beszéded csak a hit megtagadására irányult; ismerd el, hogy a keresztények bölcsessége szerint elvetemült dolog lenne Istenünk tiszteletét tagadással káromolni.”
Vince győzedelmest jelent. Ő az, aki legyőzi a telet, s lassan előkészíti a tavasz útját.
H a megcsordul Vince,
tele lesz a pince.
Legendája és a jósversike Vincét tagadhatatlanul vízöntői képességekkel ruházza fel. A vincézés során a szőlőskert szélét János napján szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg; alapja az a hiedelem, hogy ha Vince napján esik az eső, sok bor lesz. Általános vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó szőlőtermés legyen. A nap szokásai közé tartozott a jelképes szőlőmetszés is. A levágott vincevesszőt vízbe állították, és hajtásaiból jósoltak az új termésre vonatkozóan. De mi köze a jelképes metszéshez, a szőlészethez e fagyos téli napnak, amikor még hó alatt pihennek a tőkék, s a rügyek is alusznak? Nos, ami nálunk jelképes cselekedet, tőlünk délebbre nagyon is valóságos. A mediterráneumban január végére már végeznek is a metszéssel, mivel ott hamarosan megindul a nedvkeringés a venyigékben.
Kívánva életkedv-keringető gondolatokat minden kedves Olvasómnak, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2023-ban, tavaszébresztő Szent Sebestyén napján
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
