A tudásalapú gazdálkodásé a jövő

Innovációs tendenciák a mezőgazdaságban

Egyre többet beszélünk az utóbbi időben arról, hogy miként lehet teret nyerni, megmaradni a kihívásokkal teli agrárpiacon. Erre egyértelmű a válasz: csak akkor, ha a gazdák lépést tartanak a technológiával, nem csak a farmok felszereltségében, hanem az ügyvitelben, a gazdálkodásban, az üzleti életben egyaránt. Ehhez adott némi útmutatót a Magyarország kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátusa közös szervezésében Innovációs tendenciák a magyar–román agrár- és élelmiszer-technológiában címmel november 21-én megrendezett szaktanácskozás, amelynek a CED – Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és a marosvásárhelyi Incubcenter adott otthont. A rendezvényt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Smart Hungary 2.0 magyarországi technológiai innovációkból álló kiállításának megnyitója követte, mely a magyarországi innovátorok és innovációval foglalkozó cégek termékeit a globális kihívásokra adott válaszként tárta a nagyközönség elé.

A rendezvényt megnyitva, Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Dinya Judit és Szungert Balázs külgazdasági attasék, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnöke, végül Besenyei Sarolta, a marosvásárhelyi CED irodavezetője üdvözölték a megjelenteket, majd következtek a szakmai előadások.

Először dr. Márton Aliz, a magyarországi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet állattenyésztési csoportjának kutatója a húsmarhatartásban alkalmazható digitalizációs megoldásokra hívta fel a figyelmet. Az ökogazdálkodásra szakosodott kutatóintézetük 2011-ben, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL Svájc) segítségével azért jött létre, hogy előmozdítsa a biogazdálkodás magyarországi fejlődését és szélesebb körű alkalmazását. Nem sokkal ezután, 2012-ben elindították a farmkutatási hálózatot, majd 2020-ban tanácsadói hálózat is kiépítettek, és egy laboratóriumot is akkreditáltak. Tevékenységüknek is köszönhetően Magyarországon több mint 300.000 hektáron organikus ökogazdálkodás van. Jelenleg szántóföldi növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés terén végeznek kutatásokat, a tanácsadás mellett szakpolitikákat állítanak össze. A marosvásárhelyi tanácskozáson az előadó a kutatási eredményeik tükrében a húsmarhatartás digitalizációjáról beszélt. Elmondta: azért szükséges a modern technológia bevezetése, mert nehezen lehet követni a takarmányárakat, a klímaváltozás befolyásolja a legelők minőségét, így a takarmánytartalékokat is, nem beszélve a munkaerőhiányról, ugyanakkor az állat biológiai állapotának a követése is fontos a minőségi hústermék előállításában, és nem utolsósorban a piacon való jelenlét követéséért is. Tulajdonképpen a hagyományos módon gyűjtött adatokat kell lecserélni elektronikus rendszerekkel, számítógéphez kapcsolt és a mesterséges intelligencia vezérelte követővel működő szenzorokkal, kamerákkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tenyésztők kövessék az állat biológiai paramétereit, a táplálkozási folyamatot és sok mást. Ezenkívül lehetőség van a legelőterületek folyamatos követésére. A transzponderek követésével megelőzhetők a betegségek, a súlycsökkenés, optimális tartási feltételeket teremthetnek, ami tulajdonképpen fenntartható legelőgazdálkodáshoz vezet.

A következő előadó dr. Adriana Păuceanu professzor, a Kolozsvári Mezőgazdasági, Állategészségügyi és Élelmiszeripari Tudományegyetem professzora volt, aki az élelmiszeriparban alkalmazott újdonságokról tartott előadást. Azzal kezdte értekezését, hogy az élelmiszeripari kutatások az új terméktől a fogyasztóig követik azokat a műszaki, technológiai, marketing- és társadalmi felelősségvállalással járó megvalósításokat, amelyekkel a fogyasztók bizalmát növelik, az előállítók fenntarthatóvá, gazdaságossá teszik az iparágat. A csúcstechnológia alkalmazásával arra kell törekedni, hogy a termékek az élelmiszer-feldolgozástól a polcra helyezésig a biztonsági és fenntartható követelményeknek megfeleljenek. Az egyik kutatási területtel, az adalékanyagokkal kapcsolatban kifejtette, hogy ma már vannak olyan természetes adalékok, amelyekkel tulajdonképpen a feldolgozási folyamatban elvesztődő tápértéket pótolják, ezek használata nem árt a fogyasztó egészségének. Egy másik fontos folyamat, amiben követni kell a műszaki fejlődést, az a csomagolástechnikáé. Itt több, sikerrel alkalmazott módszert is bemutatott, elmondta, a műszaki folyamatok robotizálása is hatékonyabbá, pontosabbá teszi a munkát. Az ilyen gépsorokat ma már széles körben használják a sütőipartól a cukrászatig és egyéb élelmiszerek előállításánál. A professzor hangsúlyozta: fontos, hogy beruházásokkor a vállalkozók előrelátóan, a körkörös gazdasági megoldást is vegyék figyelembe. Ez elsősorban azt jelenti, hogy csökkenteni kell az élelmiszer-pazarlást bizonyos hulladékok újrafelhasználásával. És itt többek között megemlített néhány innovatív technológiát, aminek köszönhetően például a banánhéjat vagy a sörélesztőt, a szőlőmagőrleményt újra lehet hasznosítani, akár tápanyag-kiegészítőként. Megemlítette, hogy világszerte egyre jobban kezdnek elterjedni a tápértékben gazdag „alternatív” élelmiszerek, mint az algák vagy a tücsök (az utóbbi „tücsöklisztként”). Szó esett a rendszer digitalizációjáról is. Ma már nyugaton használják a digitális követőrendszert, ami azt jelenti, hogy a becsomagolt élelmiszerre helyezett csip segítségével a fogyasztó leolvashatja a termék származási, feldolgozási helyét és minden jellegzetes paraméterét, ami megbízhatóvá teszi a terméket. Végül mind a saját, mind a más hasonló egyetemek kutatóintézeteinek munkáját is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta, hiszen számos innovációval rendelkeznek, amelyeket szívesen az élelmiszeripari vállalkozók rendelkezésére bocsátanak.

A legérdekesebb előadást Nagy-Imecs Péter, a Goodroid cég vezérigazgatója tartotta, aki arról beszélt, hogy miként lehet használni a mezőgazdaságban a mesterséges intelligenciát (MI), ez miben segítheti a gazdákat. A mesterséges intelligencia leghatékonyabban a beszerzési, értékesítési folyamatokban, a gazdasági ügyvitelben, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, a dokumentumok kezelésében, a termékjelentések összeállításában, számlakezelésben végezhet megbízható munkát. Az előadó „bemutatta” Norát, a BI-menedzserasszisztenst, aki az MI segítségével többek között automatikusan kinyeri a kulcsfontosságú adatokat a meglévő menedzsmentprogramból, frissíti az adatbázisokat, tartja a kapcsolatot a döntéshozókkal, és egy applikáció segítségével akár telefonról is azonnal követhető a cég működése. A cégvezető hangsúlyozta: ezeket a rendszereket már több vállalatnál sikerrel bevezették, hiszen költséget, emberi erőforrást takarítottak meg, és „tetszik vagy nem”, ez a jövő – tette hozzá magánbeszélgetésben az előadó.

Péterfi Attila, a Goodwil Consulting cég regionális értékesítési igazgatója a kollégája által felvezetett digitalizáció és a korábbi előadók által szorgalmazott technológiafelújítás gyakorlati kivitelezésének útjait körvonalazta. Cégének sokrétű tevékenysége van, ebből a legfontosabbak a pályázatíráshoz, -kezeléshez kapcsolódó integrált szolgáltatások. A cégismertetőt követően pedig kitért az aktuális pályázati lehetőségekhez, amelyek jelenleg reális eséllyel, az EU által biztosított pénzkeretekből támogatták a gazdaságfejlesztést. Szó esett többek között a nemzeti stratégiai terv 23-as intézkedéscsomagjáról, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozását és marketingjét támogatja, a zöldség- és burgonyatermesztőket támogató 16-os intézkedéscsomagról, illetve a fotovoltaikus rendszerek felszerelését finanszírozó programról, valamint az „igazságos átmeneti” folyamatokat felkaroló – mikrovállalkozásoknak nyújtott – programról is. Péterfi Attila azzal zárta előadását, hogy fel kell készülni egy-egy pályázatra, ebben segítenek a szakértők, minden ilyen lehetőség növeli a gazdasági vállalkozás, a farmok piaci esélyeit.

Az előadásokat követően két panelbeszélgetés is volt. Bedő Benjámin, az ABZ Innovation cég nemzetközi gazdasági menedzsere (International Account Manager), Széll Levente, a Hektar Seeds vezérigazgatója és Becze István, az SZGE elnöke többek között az agrárpiac helyzetéről, a falugazdász-hálózatról, a tudásalapú mezőgazdaságról beszélgetett, a moderátor Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja volt.

A második kerekasztal-beszélgetésen Héjja Szabolcs, a Pultry Investment Group marketing- és termékfejlesztési igazgatója, Lőnhárt József, a YESS! Magyarország Kft. cégvezetője, valamint Nemes Botond Albert, a Gordon Prod Kft. vezérigazgató-helyettese Dinya Judit moderálásával az élelmiszeriparban bevezetendő technológiai újításokról, a lehetőségekről, buktatókról folytatott eszmecserét. 

A rendezvényt az IncubCenter előcsarnokában a Smart Hungary 2.0 – Magyarországon bejegyzett legújabb technológiai innovációkat bemutató – kiállítás megnyitója zárta, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium utazó tárlataként Európát és Európán kívüli országokat bejárva mutatja be a legújabb csúcstechnológiás magyarországi innovációkat, amelyek az intelligens otthonokban, épületekben és városokban alkalmazhatók, valamint a mobilitás, az egészségügy, az orvostudomány és sport, illetve a mezőgazdaság és ipar területén használhatók.