Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A folyamatosan hosszabbodó nappalok és a felmelegedés hatására a természet lassan újraéled. Az ősszel talajba került magok és hagymák kicsíráznak, a sorok jól kivehetőek lesznek. Egyre többen kezdenek a kiskertekben szorgoskodni, a gyökérzöldségek, salátafélék, valamint levélzöldség magvait elvetni. Sokan azonban a lakásban kezdenek neki a palántanevelésnek, aminek viszont több buktatója is lehet, de ha odafigyelünk, szép és egészséges növényeket nevelhetünk.
Az első és legfontosabb szempont a fajta és a vetőmag kiválasztása. Ha az általunk termelt paradicsomból vagy paprikából vettünk magot, abban bízva, hogy ezek ugyanúgy fognak viselkedni, mint az előző évben termelt növények, lehet, hogy csalódni fogunk. Ha egy olyan növényből vettünk magot, amit több éve így szaporítottunk, vagy esetleg kaptuk valakitől, aki több éven át sikeresen termelte, nincs aggodalomra okunk. De ha a kereskedelemben vásárolt paradicsomból vagy paprikából veszünk magot, valószínűleg csalódni fogunk, mivel a termésnek sem az alakja, sem a színe, sem a hozama nem lesz megfelelő, ha a növény megéli a termésre fordulást. Ez a jelenség azért fordul elő, mert az ipari termelésben nem fajtákat, hanem hibrideket használnak, amelyeknek a fő problémája, hogy magvaik nem újravethetők. Ha előző évben kereskedelemből vásároltunk magot, mindenképpen győződjünk meg arról, hogy nem írja sehol a csomagoláson, hogy F1, ugyanis ez a kódolás arra utal, hogy hibriddel van dolgunk.
Ha a vetőmag kérdése megoldódott, a következő szempont a növény magasságának a megválasztása, ez például a paradicsom esetén egy nagyon lényeges szempont. Léteznek ugyanis balkonparadicsomok, amelyeknek a végleges magassága 30-40 cm, míg a folyton növő társaik akár több méter hosszúak is lehetnek. Mindezen szempontok tisztázása után következhet a vetés. A magokat vetés előtt érdemes beáztatni pár órára, utána vetőtálcába vagy az általunk kiválasztott edénybe elvetni, figyelembe véve, hogy a vetéssűrűség fogja befolyásolni, hogy később kell-e tűzdelni (pikírozni) vagy sem.
Sokan elvetik a magokat a meleg szobában, így hamar kicsíráznak, és pár nap alatt elnyurgulnak. Ez a meleg és a fény hatására történik, de kétféle módon tehetünk ellene: ha hűvösebb helyen tartjuk, vagy ha pótvilágítást biztosítunk a meleg helyen.
A szikleveles növények gyakori betegsége a palántadőlés. Ez úgy jelentkezik, hogy a növény szára ott, ahol a talajjal érintkezik, elvékonyodik, eldől és elpusztul. Ennek a betegségnek az okozója egy gomba, ami ellen sikeresen tudunk védekezni akár egyszeri beavatkozással.
Azok számára is elkezdődött a szezon, akik nem szeretnek kertészkedéssel foglalkozni, hanem inkább a természetben barangolnak, mivel megjelent a salátaboglárka, aminek zsenge leveleit lehet gyűjteni.
A salátaboglárka (vagy ahogy a köznyelvben elterjedt, a csengő- vagy versengő saláta) gyakori növény az erdők, martok szélén, ahol vizenyős a terület. Fontos tudni azonban, hogy a növény mérgező, ezért frissen nem ajánlott fogyasztani, csak forrázva. Az egészen apró levelek viszont elenyésző mennyiségben tartalmaznak mérgező anyagokat, viszont jobb leforrázni, és nem kockáztatni.
Ne feledjék, kertészkedni a kiskertben öröm, de a természetjárás is segít a kikapcsolódásban.