2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének docense, dr. Keresztes Lujza és Török Edina, az intézet társult oktatója közreműködésével jelent meg tanulmány a Duna-delta Bioszféra Rezervátum területén gyűjtött csípőszúnyogokról (Culicidae) és az általuk terjesztett fonálféreg-fertőzésekről. A szívférgességet okozó Dirofilaria immitis és a bőrférgességért felelős Dirofilaria repens végső gazdái leggyakrabban a kutyák. A kutatás során több csípőszúnyogfaj esetében azonosították a fonálférgek jelenlétét, illetve a deltában élő kutyáknál is kimutatták a parazitákat. 

A Dirofilaria-fajok okozta fonálféreg-fertőzések javát Európában a Dirofilaria immitis és a Dirofilaria repens fajok idézik elő. A kontinensen a szív- és a bőrférgesség évtizedeken át csak a mediterrán övezetben, illetve a keleti térségben volt kimutatható, frissebb kutatások azonban arra utalnak, hogy a két élősködő Közép-Európában is teret hódít. A fonálférgek jelenlétét Romániában körülbelül tíz éve mutatták ki, azóta számos húsevő házi- és vadállatnál azonosították az élősködőket. A szívférgességet okozó Dirofilaria immitis a tüdőartériát és a jobb szívkamrát támadja meg, súlyos klinikai tüneteket idézve elő kutyáknál. A Dirofilaria repens a bőrférgességért okolható, ami akár az emberre is veszélyes lehet, nagyobb bőrduzzanatokat okoz. 

A kutatást 2014 áprilisa és szeptembere között végezték a Duna-delta Bioszféra Rezervátum négy kiválasztott területén. 240.572 csípőszúnyogegyedet gyűjtöttek össze, ezek 14 fajhoz tartoztak. A begyűjtött szúnyogokon genetikai vizsgálatot végeztek, a minták 4,53%-ában mutatták ki a fonálféregfajok jelenlét. A Dirofilaria immitis a vizsgált 14 szúnyogfaj közül nyolcnál, a Dirofilaria repens hatnál jelent meg. Egyedül a dalos szúnyog (Culex modestus) egyedeinél nem találtak fonálféreg-fertőzésre utaló jeleket. Legnagyobb arányban a foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) példányai voltak fertőzöttek. Izgalmas eredménynek számít, hogy a két leggyakoribb előfordulású szúnyogfaj, a mocsári csípőszúnyog (Coquillettidia richiardii) és a tarkaszárnyú maláriaszúnyog (Anopheles hyrcanus) egyedei jóval kisebb arányban voltak fertőzöttek, mint a foltos maláriaszúnyogok. 

A kép illusztráció. Forrás: https://medium.com/@alyssiakim/heartworm-disease-e485fca1d9d0


A szúnyogok mellett kutyákat is megvizsgáltak, 2016-ban 36 ebtől vettek vérmintát, hogy genetikai markerek segítségével azonosítsák az élősködőket. A két fonálféregfaj nagyjából azonos arányban fertőzte meg a kutyákat, 36 kutyavérmintából hétben azonosítottak Dirofilaria immitist, nyolcban pedig  Dirofilaria repenst, négy állat vérében mindkét parazita jelen volt.

A Duna-deltabeli eredmények egyértelműen a fonálféregfajok kelet-európai és ezen belül romániai terjeszkedésére utalnak. A tanulmány segít megértenünk, hogy melyek azok a köztes hordozók, vektorfajok, amelyekre fokozottan oda kellene figyelnünk a szív-, illetve bőrférgesség megelőzése érdekében. 

TOMAZATOS et al. (2018): Circulation of Dirofilaria immitis and Dirofilaria repens in the Danube Delta Biosphere Reserve, Romania. Parasites & vectors, 11(1), 392.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató