Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szerdán két olyan EP-döntés is született, amely hosszú távon iránymutató. Egyrészt jóváhagyta a mesterséges intelligencia alkalmazását szabályozó keretrendszert, másrészt pedig az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló ideiglenes politikai megállapodást. Míg előbbi nagy többséggel ment át, és ellene csupán 46-an szavaztak (49 tartózkodás mellett), utóbbi ellen 199-en voksoltak, 46 tartózkodás mellett.
A mesterséges intelligencia ügyében még 2021-ben előterjesztett törvényjavaslat különböző kockázati kategóriákba sorolja az AI technológiát. A keretrendszer (AI Act) célja az alapjogok, a demokrácia tiszteletben tartása, a biztonság garantálása és az innováció elősegítése. Világos, hogy szükség volt egy ilyen szabályzóra, hiszen főként a biometrikus rendszereket fenyegető AI használata jelenthet nagy kockázatot. Ha csak a szerzői jogokra gondolunk, egyértelmű, hogy ezt a kérdést is rendezni kellett, mint ahogyan a deepfake video/audio tartalmakra vonatkozó előírásokra is nagy szükség van (kötelező lesz a mesterséges vagy manipulált – deepfake – képi, hang- és videótartalmakat megjelölni). Hogy a keretrendszer gyakorlatba ültetése mennyire lesz gyors, hatékony, ez egy következő kihívás.
Másfelől az EP klímasemlegességi ügyben hozott döntése – igaz, erre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania – arról szól, hogy 2040-ig ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat. Azaz búcsút kell venni a lakásokban lévő kiskazánoktól, és alapvetően megújuló, alternatív energiaforrásokra kell váltani. Az RMDSZ részéről Winkler Gyula reagált, az EP-képviselő szerint „az EU a lakossággal fizettetné meg az épületek klímasemlegességét”.
Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló ideiglenes politikai megállapodást az RMDSZ EP-képviselői nem szavazták meg, Winkler
Gyula szerint 2025 után ezt felül kell vizsgálni.
Az irányelv célja, hogy az EU-ban 2030-ra jelentősen csökkenjen az épületek üvegházhatású gázkibocsátása és energiafogyasztása, és hogy 2050-re az épületek klímasemlegessé váljanak, igencsak nemes, de evidens, hogy tagállamonként eltérő a helyzet, és a zöldátállás folyamatát méltányosan kell végigvinni. Hogy nekünk Erdélyben az ilyen uniós döntések mit is jelentenek? Erről mindenki elgondolkodhat, proaktívan készülhet.