Akadályba ütköző kártalanítás

Az utóbbi hetekben a központi sajtó hangos volt a Romániában piacvezetőnek számító Astra biztosítótársaság körül kialakult botránytól, ugyanis több ezer panasz érkezett a Pénzügyi Felügyeleti Hatósághoz, zömében autójavító műhelyektől, amelyeknek nem fizetett a biztosítótársaság.

Fotó: Nagy Tibor

Az utóbbi hetekben a központi sajtó hangos volt a Romániában piacvezetőnek számító Astra biztosítótársaság körül kialakult botránytól, ugyanis több ezer panasz érkezett a Pénzügyi Felügyeleti Hatósághoz, zömében autójavító műhelyektől, amelyeknek nem fizetett a biztosítótársaság. A szerelőműhelyeknek egy része már visszautasítja azon gépkocsik javítását, amelyeknek javítási költségeit a szóban forgó társaság kellene kifizesse.

A Független Autószervizek Szövetségének (ASSAI) a központi sajtóban napvilágot látott nyilatkozata szerint olyan műhelyek is vannak, amelyek több mint egy éve várnak a költségek megtérítésére, országos szinten több tízezer kiegyenlítetlen számla terheli az Astrát. A műhelyek gyakran bírósági eljárással próbálják visszaszerezni az őket illető összegeket – jelentette ki Cristian Muntean, az autószervizek egyesületének vezetője.

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) egyébként nemrég jelentette be, hogy tőkeemelésre kötelezik az Astrát, élére pedig felügyeleti biztost rendelnek ki, hogy tisztázzák a cég pénzügyeit és a rendezetlen számlák helyzetét. A hatóság indoklása szerint erre azért van szükség, mert a 3-4 millió ügyféllel rendelkező piacvezető társaság nem lenne képes fedezni a tömeges kárigényeket egy rendkívüli esemény bekövetkezte esetén.

Kárrendezés központilag

Egy, a marosvásárhelyi Szabadság utca környékén lévő autójavító műhely társtulajdonosa elmondta, nyolc hónapja állították ki a legrégebbi számlát, aminek az ellenértékével az Astra tartozott nekik.

– Tavaly júniusi számlák nem voltak kifizetve, szinte naponta kerestem őket telefonon, e-mailben, viszont válaszra sem méltattak. Végül idén januárban átadtam az ügyet egy ügyvédnek, ezután törlesztették a számlákat, és nem jutottunk törvényre. Nyolc hónapos elmaradás más társaságokkal nem volt. Van biztosító, amelyik négy-öt nap vagy egy-két hét után kifizeti a javítás költségeit, de legrosszabb esetben általában hatvan-hetven nap múlva kapjuk meg a pénzt – magyarázta a társtulajdonos. Rámutatott, az Astra biztosítótársasággal nagyon nehéz a kommunikáció, ugyanis a helyi kirendeltségekben dolgozó felügyelők nagy része csupán elkészíti a fényképeket a károsult járműről, és összeállítja az iratcsomót, amit felküldenek Bukarestbe, a többi pedig már ott dől el. – Ha szétszedjük az autót, és előre nem látott, pluszprobléma merül fel, amit szintén az ütközés okozott, és emiatt egy úgymond újbóli kárfelmérés (reconstatare) indokolt, már azt is Bukerestből intézik – fűzte hozzá a javítóműhely társtulajdonosa.

A kárvallott nevére állítják ki a számlát

A neve elhallgatását kérő társtulajdonos azt is elmondta, 2009-ig a balesetben sérült jármű javítását végző műhelyek a biztosítótársaság nevére állították ki a számlát, ahol a balesetet okozó fél kötötte a biztosítást. Viszont azóta változott a törvény, és jelenleg a számlát a kárvallott tulajdonos nevére állítják ki, függetlenül attól, hogy az magánszemély, lízingcég, vagy kereskedelmi társaság. Tehát ha a másik fél, azaz a balesetet okozó biztosítója nem fizet, a műhely első lépésben a kárvallott felén próbálja meg behajtani a pénzt, és az majd utólag perelheti a biztosítót. – Valójában a szerviz kerülhet ki vesztesen, mivel nem szabad visszatartania az autót, amíg meg nem kapja a pénzt, a kárvallott elégedett, mert meg van javítva a kocsija, a balesetet okozó felet pedig nem érdekli a dolog, mivel úgy tekinti, neki van biztosítása, tehát le van fedve. Viszont nekünk, műhelyeknek a felhasznált alkatrészek árát, a munkadíjat be kell hajtani – tette szóvá a nehézségeket az érintett.

Elmondta, mindezek után oda jutottak, hogy ha a rosszul fizető biztosítóktól kell majd utólag behajtani a pénzt, meggondolják, hogy elvállalják-e a munkát, annak függvényében, hogy milyen befektetést igényel az alkatrészek beszerzése, vagy csakis akkor, ha a kliens vállalja, hogy előre kifizeti a díjat.

Törvénymódosítást szeretnének

B.I., egy Raktár utcai autójavító műhely vezetője kifejtette, két és fél éve megszüntette az együttműködést az Astrával, mivel a cég megváltoztatta a kárrendezési eljárását. A javításhoz szükséges alkatrész beszerzését például nem bízta a szervizre, hanem a biztosító szerezte be és küldte el nekik. Előfordult, hogy ez két hétig is elhúzódott, amely idő alatt a kárvallott nem tudta használni a járművét. Ugyanakkor általános gyakorlatnak számított, hogy a felügyelők lefaragtak az összegből, amibe a javítás került – indokolta a szerződésbontást a cégvezető. Hozzátette, a műhelytulajdonosokat képviselő szövetség vezetői törvénymódosítást szeretnének, hogy a balesetet követően első lépésben a kárvallott biztosítója fizesse ki a javítást, majd utólag hajtsa be azt a balesetet okozó személy biztosítójától. Tehát a biztosítók egymás között intézzék a dolgot. B.I. szerint ez előnyös volna, hiszen jelenleg valaki hiába szán rá több pénzt és köt biztosítást egy komoly társaságnál, ha megütik az autóját, és annak a biztosítója, aki az ütközést okozza, a rosszul fizetők közé tartozik.

Csőd esetén a végső megoldás a garanciaalap

Lapunk megkereste telefonon Bíró Albint, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság tanácsának tagját, aki úgy nyilatkozott, egyelőre nem kell aggódni az Astra-ügyben. Piacvezető cégről lévén szó, remélhetőleg kerül valaki, aki beszálljon társaság tőkeemelésébe. Viszont ha ez nem történik meg, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság elindíthatja a csődeljárást a biztosítótársaság esetében. Kérdésünkre válaszolva a szakember hangsúlyozta, a biztosítottakra nézve ez utóbbi variáns sem jelent veszélyt, ugyanis Románia egyike azon három országnak, ahol létezik egy országos biztosítási garanciaalap, amely azokban az esetekben jelent mentőövet, ha valamelyik biztosítótársaság csődbe megy. Ebbe a garanciaalapba az általános biztosításoknak a 0,8, az életbiztosításoknak pedig a 0,3 százaléka kerül be.

Kisebb a biztosítási díj, magasabb a baleseti kockázat

Felvetésünkre, hogy nem kellene-e módosítani a vonatkozó törvénykezést, hiszen jelenleg az autójavító műhelyekben nem a biztosító, hanem a kárvallott ügyfél nevére állítják ki a számlát, így, ha a biztosító nem fizet, a szerviz az ügyfélen kell behajtsa a kintlevőségeit, Bíró Albin úgy nyilatkozott, a kötelező gépjármű-biztosításra vonatkozó törvények az európai irányelvekre épülnek.

– Mindenhol ez a gyakorlat, annyi különbséggel, hogy külföldön nem akadozik az eljárás, mint nálunk. Ott, ha a szerviz megjavítja az autót, órák, napok kérdése, hogy visszakapja a pénzt. A szerviz meg a biztosító egymás között intézi az ügyet. Romániában akadoznak a dolgok, emiatt előfordul, habár jogtalan, hogy nem engedik el az autót a szervizből, amíg nem kapják meg a pénzt. Ugyanakkor számtalan ügy kerül bíróságra – fejtette ki a szakember. Rámutatott, a romániai biztosítási piac esetében 120 százalékos a veszteségi ráta, ugyanis jóval nagyobb a baleseti kockázat, és jóval kisebbek a biztosítási díjak, emiatt vannak bajban egyes biztosítótársaságok. Például Ausztriában a gépjármű-felelősségbiztosítás átlagban évi 300 euró körül mozog, míg Romániában 100-120 euró. Viszont a közutakon a baleseti kockázat Ausztriában fele akkora, mint nálunk. A romániai biztosítók kármegtérítésre a szükségesnél hatszor kisebb összeggel rendelkeznek, az Astra pedig a legolcsóbbak közé tartozik. Romániában a gépkocsi-tulajdonosok körében az az elgondolás, hogy ha balesetet is okoznak, a másik fél járművének a javításáról van szó, így kiválasztják a legolcsóbb biztosítást, ezzel pedig letudják a dolgot. Arra már nem gondolnak, hogy más szempontok alapján is körülnézzenek a piacon – mutatott rá a romániai gyakorlatra Bíró Albin.

A lakásbiztosítások terén egyelőre nincsenek panaszok

Érdeklődésünkre, hogy lakásbiztosításokkal kapcsolatos kifizetési problémák jutottak-e a hatóság tudomására, Bíró Albin nemmel válaszolt. Mint mondta, elenyésző ezen esetek száma, mivel nem történtek olyan mértékű természeti csapások, amikor kárvallottak tömege rohamozta volna meg a biztosítókat. Az árvizek elsősorban a vidéki településeket érintették, az ott lakóknak pedig csekély százaléka rendelkezik lakásbiztosítással.

Tegnap a szóban forgó biztosítótársaság marosvásárhelyi kirendeltségének vezetőjét többszöri próbálkozás után sem sikerült elérni. Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva a társaság tulajdonosa, Dan Adamescu megdöbbentőnek és felelőtlennek nevezte a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság döntését, miszerint különleges megfigyelési eljárást rendeltek el a társasággal szemben, és azt mondta, bíróságon fogják megtámadni a döntést.