Akár új alkotmányra is szükség lehet
Németországban elkerülhetetlen lehet egy új alaptörvény kidolgozása, ha az alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, hogy a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) létrehozásáról szóló szerződés szétfeszíti a jelenlegi alkotmány határait.
Németországban elkerülhetetlen lehet egy új alaptörvény kidolgozása, ha az alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, hogy a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) létrehozásáról szóló szerződés szétfeszíti a jelenlegi alkotmány határait. A karlsruhei bíróság szeptember 12-én közli az ügyben hozott döntését.
Az 1949-ben hatályba lépett alaptörvény sok történelmi fordulatot túlélt. Nem kellett módosítani például Németország újraegyesítése miatt és a német állampolgárokat a nemzetállami keretek közül kiemelő, őket az Európai Unió állampolgáraivá tévő Maastrichti szerződés miatt sem. Akkor sem kellett megváltoztatni, amikor a nemzeti fizetőeszközt, a márkát felváltotta az euró.
A fiskális paktum és az ESM-et létrehozó szerződés beillesztése a német jogrendbe viszont azzal járhat, hogy új alaptörvényt kell alkotni, mert a két szerződés olyan problémákat vethet fel, amelyeket nem lehet alkotmánymódosítással megoldani – fejtette ki Mattias Kumm alkotmányjogász. A berlini Humboldt egyetem és a New York School of Law kutatója egy újságíróknak tartott berlini háttérbeszélgetésen rámutatott: a német alkotmányban vannak úgynevezett módosíthatatlan tételek, vagyis olyan elemek, amelyeken nem lehet változtatni az alkotmány módosításával, hanem csak újrafogalmazni lehet egy új alaptörvényben.
Az örökérvényűségi klauzulának (Ewigkeitsklausel) is nevezett szabály hatálya alá tartozik egyebek mellett az a tétel, hogy Németország a népszuverenitás elvén működő demokratikus szövetségi állam, és a nép közvetett módon, a képviseleti elven nyugvó rendszer szerint gyakorolja hatalmát. Az alkotmánybíróság arra a következtetésre juthat, hogy a fiskális paktum és/vagy az ESM nem fér össze ezekkel az elvekkel.
Az ESM-mel kapcsolatban az lehet probléma, hogy a német parlament az ESM forrásainak felhasználását csupán a válságkezelő rendszert működtető kormányzótanácson keresztül ellenőrizheti, az Európai Parlament pedig egyáltalán nem szólhat bele a rendszer működésébe.
A karlsruhei bíráknak azt kell mérlegelniük, hogy a Németországnak csaknem 200 milliárd eurós terhet jelentő ESM felett kellően erős-e az alaptörvény előírásaiból következő demokratikus ellenőrzés, vagy pedig az európai integráció ezzel az új válságkezelő rendszerrel szétfeszíti az alaptörvény kereteit. Ebben az esetben újra kellene fogalmazni az örök érvényűnek szánt elveket, tágabb teret adva az uniós együttműködésnek – fejtette ki Kumm.
