2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Állami kötvény vagy vállalati részvény

A világ tőzsdéin sorra jelentő gazdasági szereplők csinos eredményeket, növekvő profitot mutatnak, míg a világgazdasági válság újabb áldozatainak az államok látszanak.

Az újabban napvilágot látott adatokat sommásan a következőképpen lehetne összegezni: vonzó vállalati szektor és riasztó globális makrogazdasági állapot. Vagyis a világ tőzsdéin sorra jelentő gazdasági szereplők csinos eredményeket, növekvő profitot mutatnak, míg a világgazdasági válság újabb áldozatainak az államok látszanak. Növekszik az eladósodottságuk, s immár a görög és ír államcsőd mellett nemcsak Portugáliától és Spanyolországtól hangos a világ, de az Egyesült Államok is a leminősítés szélére került. Ehhez képest már-már üde színfolt, hogy Románia a 2018-ban lejáró államkötvényeit 5,47%-os hozammal tudta eladni, ami a magyarországi azonos kötvényekhez képest 37 bázisponttal alacsonyabb (egy éve még 115 bázisponttal magasabb volt). A Fitch Ratings hitelminősítő éppen a napokban javította stabilra Magyarország szuverén adóskockázati besorolását. Vagyis úgy tűnik, hogy a számunkra fontos két állam a következő időszakban könnyebben finanszírozhatja államadósságát a piacról. Ez óriási eredmény, hiszen Románia 2009-ben kétszer volt kénytelen a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni, hogy kisegítse a kilátástalan helyzetből, de hasonló helyzetben volt Magyarország is. Úgy tűnik, hogy a befektetők vevők lettek az euróban, illetve dollárban kibocsátott kelet-közép-európai államkötvényekre, ami a térség iránti bizalomnövekedést is jelzi. Ennek megfelelően ezen a héten Románia euró alapú államkötvényt dob piacra, a hírek szerint mintegy 1 milliárd euró értékben, 5 éves futamidőre.

Ezek biztató jelek, ugyanakkor a világgazdasági válságban több nagyhatalom is igencsak megégette magát. A fent már említett EU-tagállamok mellett az Egyesült Államok sem számít ma már jól fizető partnernek, s ennek megfelelően egy esetleges fizetési probléma esetén az amerikai papírokból igencsak bevásároló Kína is problémákkal küzdhet.

Ehhez képest a világ tőzsdéin jegyzett vállalatok alulértékeltnek számítanak, legalábbis a válság előtti időszakhoz képest. S itt a „legalábbis”-on van a hangsúly, hiszen jókora növekedésen vannak túl a világ tőzsdeindexei, ami után feltétlenül várható egy technikai lejtmenet, ugyanakkor fundamentális alapon egyelőre szépen mutatnak a számok. Az utóbbi hetekben ez már megfigyelhető volt, hiszen az emelkedő trend szinte minden piacon megtorpant, sőt néhány helyen jókora korrekciót is láthattunk, illetve a vevők is kezdtek eltünedezni – mindez jelzi, hogy talán közel van már az egyensúlyi állapot, hiába gondoljuk, hogy lenne még hova növekedni. Mindenesetre most úgy látszik, hogy a világgazdasági szektor egészséges növekedési helyzetben van. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedésre szép kilátások vannak, ugyanakkor a mostani fellendülésért igencsak magas árat fizethetnek az egyes államok. Az Egyesült Államok jegybankja – de az Európai Központi Bank is – elképesztően sok pénzt pumpált a piacokra, hogy elkerülje az összeomlást, s ezt a pénztömeget lassan el kell kezdeni kivonni a gazdaságból, ami egyrészt likviditáscsökkenést eredményezhet, másrészt inflációt generálhat. Ez pedig automatikusan vezethet a növekedés lassulásához, az esetleges lufi kipukkanásához.

Ennek megfelelően óvatos befektetői magatartást érdemes felvenni. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy az államkötvények ma még reálhozamot eredményezhetnek, de azt sem, hogy a részvénypiacok a biztos nyereség terepei. Sokkal inkább egyedi elbírálás alá kerülnek az országok/térségek, illetve a vállalati szektorok/szereplők.

Ezt a versenyt kell most megnyernie térségünknek, mind vállalati, mind országszinten. Vagyis Magyarországon a Széll Kálmán-tervben foglaltak megvalósítását fogják számon kérni a piacok, míg Romániában a választási kampány előtti hisztériától kellene megóvni a kormányt. Márpedig ez a mostani nacionalista megnyilvánulások, illetve az ellenzék gazdaságpolitikai elképzeléseinek közzététele kapcsán igencsak bizonytalannak látszik.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató