Állatkerti tervek Marosvásárhelyen

A legvonzóbb turisztikai létesítmény lehet

Tavaly sok minden megvalósult a marosvásárhelyi állatkertben. Az év végi hónapokban is mozgalmas volt az élet, több új állat érkezett, új látogatóhelyeket alakítottak ki, az intézmény részt vállalt az Ukrajnából érkezett oroszlánok mentésében is. Szánthó Jánost, az állatkert igazgatóját arra kértük, hogy foglalja össze az elmúlt évben történteket, és beszéljen az idei tervekről. 

– Amikor egy évvel és három hónappal ezelőtt az állatkert igazgatója lett, azt nyilatkozta, hogy elődei valóságos vihar utáni állapotot hagytak maguk után, és a nulláról kellett kezdeni az – európai szabályoknak megfelelő – építkezést. Sikerült-e valamennyire behozni a lemaradást? 

– Nagyon sok mindent fel kellett újítani, rendbe tenni, az elmúlt 15 év lemaradását be kell hozni. Rendbe kell tenni a több kilométeres kerítést, az összes épületet, a kifutókat, a mellékhelyiségeket, egyszóval mindent, amit nem lehet egy vagy két év alatt helyrehozni, ahogyan más állatkertek működnek az Európai Unióban, ez elsősorban az állatjóléti feltételek javítását célzó beruházásokat jelenti. Mindemellett szükségesnek tartottuk, adminisztrációs szempontok miatt, hogy kikerüljünk a polgármesteri hivatal fennhatósága alól, és önállóan gazdálkodó egységet hozzunk létre. Ez több szempontból is előnyös, hiszen számtalan kérdésben nem kell a helyi tanács döntését, a polgármesteri hivatal zegzugos bürokráciáját kivárnunk, hanem a törvény adta lehetőségeken belül magunk intézkedhetünk. Ez a leválás hosszú folyamat volt, tavaly lezárult. Ezután ki kell alakítani a saját személyzeti struktúrát, ami több mint fél éve tart. Persze nem csak ezzel foglalkoztunk. Olyan – szintén az adminisztrációhoz és a működtetéshez kapcsolódó – tevékenységeink voltak, amelyek nem látványosak, de szükségesek. Például egy topográfussal felmértük a területet, és voltak meglepetések. Az épületek, a területek tulajdonjogát tisztázni kell, mert enélkül nem lehet előrelépni, nem lehet pályázni. Az alkalmazottaknak évtizedekig nem volt öltözőjük, ezt is megoldottuk, EU-konform WC-t helyeztünk ki, kicseréltük a majomház üvegtetejét polikarbonátra, amivel jelentős mennyiségű hőenergiát takarítunk meg. Rendbe tettük az elefántház fűtésrendszerét, amely hiányos volt, megnyitottuk és betelepítettük állatokkal az ún. zöldházat, látogathatóvá tettük az istállót, ahol amolyan állatsimogatót rendeztünk be őshonos háziállatokkal, és köztudott, hogy több állatot is beszereztünk. Megnyitottuk a gyűrűsfarkú makik „tisztását”, ahol az állatok közvetlen közelébe kerülhetünk. Információs táblákat helyeztünk ki. Ezenkívül gépeket, szerszámokat kellett vásárolni, ami nem érinti a látogatókat, de a munkavégzés szempontjából fontos. És nemrég mintegy 2,5 km-es szakaszon meg kellett erősítenünk az állatkert kerítését, mert bejártak a kóbor kutyák és a vadállatok, tavasszal időnként még a medve is meglátogatott. A biztonsági előírásoknak megfelelően a tigrisek és az oroszlánok kifutójának a kerítését megemeltük. 

– Az állatkert közigazgatásához tartozik a Somostető is. Tavaly igen nagy port kavart az árusok kioszkjainak a lebontása, így, úgy tűnik, szegényesebb a kínálat. 

– Többször hangsúlyoztam, hogy abban az állapotban illegálisan működtek a szolgáltatók, hiszen nem volt tisztességes ivóvíz-, lefolyórendszerük, az áramot ideiglenes megoldásokkal kötötték be, ráadásul erdőterületen tevékenykedtek. Ameddig a korszerű higiéniai és jogi követelményeknek megfelelő, esztétikus, az EU-normáknak megfelelő megoldást nem találunk, az árusok a helyi tanács jóváhagyásával, ideiglenesen, mozgó létesítményekben kínálhatják a portékájukat. Ezt az átmeneti megoldást találta jónak a tanács, hogy az idelátogatók valamit kapjanak. És készül a terv, amivel sikerül ezt a kérdést rendezni. 

Ezenkívül felújítottuk a futópályák burkolatát. Mondhatni ez a legnépszerűbb és leghasználtabb létesítmény a Somostetőn. EU-konform játszótéri bútorzatot vásároltunk, amelyet nemsokára felszerelünk. Felújítottuk az erdőben a hegyikerékpár-pályát.

A Somostetőn azonban több olyan gond is van, amelynek megoldása hosszú távú feladat. Az egyik a parkolóhelyek kialakítása. Csúcsidőben, ünnepekkor nem lehet találni parkolóhelyet, és mivel erdős terület, nem is lehet újabbakat kialakítani. Erre a helyi tanáccsal és a polgármesteri hivatallal kell megoldást találni. Ott van a régi vendéglő, az egykori céllövölde épülete, amely magántulajdonban van. A tulajdonos felújítaná és vendéglőként újranyitná az épületet, azonban több engedélyt kell beszereznie. Tudomásom szerint az eljárás folyamatban van. A nyári színpadot is szeretnénk újra használatba adni, azonban a felújításkor többet ártottak, mint használtak a munkálatokkal. Egyrészt megszüntették az amfiteátrum jellegét azzal, hogy leszűkítették a nézőteret, ráadásul úgy van kialakítva a nézőtér, hogy nem is ennek a központjába helyezték az igen szűkre zsugorított színpadot, amely egyáltalán nem felel meg a rendeltetésének. (Sz.m.:  Korábban szabadtéri mozit szerettek volna itt működtetni, de erre sem került sor.) Itt koncerteket, előadásokat lehetne szervezni nyáron, ahogyan korábban a nyíregyházi és az amszterdami állatkertben is tették, csak újjá kell építeni az egészet, ami nagyon sokba kerül. Egy másik nosztalgikus attrakció a kisvasút volt. A hosszát korábban lerövidítették. Tavaly felmérettük a pálya állagát egy szakcéggel, és kiderült, hogy nem megfelelő minőségű talpfákra helyezték a síneket, amelyek nem stabilak, és így egyik hatóság sem engedélyezné a közlekedést, az egészet ki kell cserélni. Egy Kínából vásárolt villamos kocsit üzemeltettek legutóbb, amit évek óta nem használunk. Rendbe kell tenni, homologáltatni, és nem biztos, hogy a jelenlegi szabványok szerint elfogadják. Vissza lehetne állítani a korábbi szerelvényt, ez azonban kisebb nyomtávú, így ebben az esetben is újjá kell építeni az egészet. Azt ne várja senki, hogy vállaljuk egy olyan rendszer működtetését, ami nem biztonságos és nem felel meg az EU-normáknak. Gondoljuk csak el, hogy május 1-jén például mekkora tömeg özönli el a Somostetőt, és a sínek az emberek között haladnak. Elég, ha egy gyerek véletlenül kilép a mozdony elé… Ezért valamilyen kerítést kell kialakítani a sínek mentén… és az megint csak pénz. Ha minden akadály el is hárul, szakszemélyzetet kell alkalmazni, ami szinten „hiánycikk” Romániában. 

– Ez valóban a hosszú távú megvalósítások, tervek jegyzéke. Térjünk vissza a közeli elképzelésekre. Nemsokára a helyi tanács elfogadja a városi költségvetést, amiben, gondolom, néhány idei kivitelezésű tervet is megelőlegeznek. 

– A Somostetőnél maradva elmondhatom, hogy elkészült a megvalósíthatósági tanulmány arról, hogy a jelenlegi röplabdapályák helyén létesítünk egy közművesített területet, ahol egységes – tájba illő – építményeket alakítunk ki, amelyeket versenytárgyaláson bérbe adunk élelmiszer- és nemélelmiszer-termékeket forgalmazó árusoknak. Az lesz a kikötés, hogy az utóbbiak kézműves, természetbarát termékeket áruljanak. Az állatkert felé vezető sétányra több padot teszünk, kis pihenőhelyeket alakítunk ki. Ezenkívül számos teendő mellett több megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk az állatkerti elképzeléseinkről. Az oroszlánkifutóban lesz egy meglepetéslétesítmény. A nagy tervünk az, hogy kialakítunk egy 1,5 hektáros Afrika kifutót, ahol egyebek mellett egy helyen lesz a zebra, a zsiráf, az antilop, a strucc, és a kifutó felett egy látogatóhidat alakítunk ki, a fák között, a teraszról lehet majd követni az állatokat, akár egy szafariparkban. Új épületet húzunk fel a bölényeknek, és növeljük a befogadórészt, ugyanis az európai állatfajmegmentő program keretében szeretnénk tenyésztőközpont lenni. A nálunk szaporodó egyedekkel hozzájárulhatunk a Kárpátokban évszázadokkal ezelőtt kihalt, szabadon legelő faj újratelepítéséhez. És lesz még egy, a gyűrűsfarkú makik kifutójához hasonlóan kialakított tér, ahol a látogatók közelebb kerülhetnek az állatokhoz. Szükségünk van olyan beruházásokra is, amelyek nem érintik a látogatókat, de az állatok ellátása szempontjából fontosak, mint egy karanténépület, egy takarmánykonyha és talán még egy WC. 

– Tavaly az év végén sok új állat érkezett az állatkertbe – amint többször is említette – az Európai Állatkertek Szövetsége (EAZA) csereprogramjának köszönhetően. Hoznak az idén újabb állatokat? 

– Természetesen, de ez nem azt jelenti, hogy bezsúfoljuk az állatkertet, hiszen nem ez a célunk. Ráadásul, ha nem tudunk megfelelő körülményeket teremteni az állatoknak, akkor nincs értelme. Az idén arra készülünk, hogy teljes jogú tagjai legyünk az Európai Állatkertek Szövetségének. A marosvásárhelyi állatkert – Romániában elsőként – már 2014-ben jelezte szándékát, hogy csatlakozna a szakmai szervezethez. Ehhez azonban bizonyos feltételeknek kell eleget tenni, amelyek teljesítését korábban elhanyagolták. Újraindítottuk a folyamatot. Tudni kell, hogy az Európai Állatkertek Szövetsége hálózatához több mint 400 kert tartozik. A tagsághoz elsősorban be kell tartani a korszerű elvárásoknak megfelelő állatjóléti feltételeket, ugyanakkor adminisztrációs és menedzsmenti feladatoknak is eleget kell tenni. Ennek nagyjából az a lényege, hogy ha további állatcserékre kerül sor, a szakmai szervezet biztosítja, hogy ezek megfelelő helyre kerülnek, nem pusztulnak el. Ezenkívül hatalmas szakmai kapcsolatrendszer, ahol az állattartási, állatgyógyászati és más szakmai kérdésekben azonnal segítenek a tagoknak. Júniusban jön el az EAZA által kinevezett bizottság, átvilágítja az állatkertet, és ha mindent megfelelőnek talál, javasolja a teljes jogú tagságot. Ezért is dolgozunk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. Azt is tudni kell, hogy benne vagyunk egy állatnyilvántartó világhálózatban (ZIMS). Hozzánk mikrocsippel ellátott egyedek kerülnek, amelyek adatai (származás, életkor, betegségek, kezelések, mozgások) benne vannak a nemzetközi fajmegmentő program nyilvántartásában, és ez is segít minket abban, hogy megfelelő módon hozzunk, illetve adjunk állatokat másoknak. A szakmaisághoz tartozik, hogy szerződést kötöttünk a kolozsvári állategészségügyi egyetemmel – más hasonló oktatási intézményekkel is szándékunkban áll –, így lehetővé válik a diákoknak, hogy itt gyakorlatozzanak, tudományos kutatómunkát végezzenek.

– Az állatkert a város egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, a Kultúrpalota, a vár és a Teleki Téka után talán a legtöbb Marosvásárhelyre látogató keresi fel. 

– Óriási előny, hogy a marosvásárhelyi állatkert 42 hektáros területen fekszik. Összehasonlításként: a budapesti, a nyíregyházi és az amszterdami állatkertek együtt elférnének benne… Szokták mondani, hogy kevés állatot tartunk. Valójában nagy a területünk, és a kifutók is kényelmesebbek. Egy kicsit esztétikai szempontok szerint kellene felújítanunk a látványt. Igazán nem sok minden változott az előző évek statisztikája szerint, de az eladott jegyek alapján jelentősen növekedett a látogatók száma. Hozzávetőleg 2021-ben 274.000, tavaly 293.000 látogatónk volt. Nyíregyházán, a területileg sokkal kisebb állatkertben tavaly 550.000 látogató volt. Ha még meg se ráztuk magunkat, és ide becsordult 300.000 látogató, akkor ez jelzi, hogy sokkal nagyobb potenciál van benne, mint gondolnánk. Ha az említett, idénre tervezett beruházások megvalósulnak, várhatóan robbanásszerűen megnövekedik a látogatottság. Természetesen a beruházások mellé társulnak a tervezett oktatási, kulturális programok. Így joggal mondhatjuk, hogy az állatkert hamarosan a megye legnagyobb turisztikai vonzerejű létesítménye lehet. Ezért dolgozunk, és reméljük, hogy sokan támogatnak majd, hiszen ne felejtsük el, hogy az itt elköltött pénz több mint felét a városban hagyják a turisták, hiszen ha távolabbról jönnek, akkor szállást foglalnak, étkezniük kell valahol, emléktárgyakat vásárolnak, más, turisztikai vonzerővel bíró létesítményeket is meglátogatnak, utaznak a közszállítási eszközökkel, szóval turisztikai szempontból is sokkal nagyobb a hozadéka az állatkertnek, mint ahogy sokan gondolnák. Messze vagyunk még a csúcsformától, de jó irányba haladunk.