Álommunkahely kerestetik

Gyakornokság mint útkeresés

A megfelelő pálya és munkahely kiválasztása sosem könnyű. A fiatalok lelki szemei előtt ott lebeg az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha nem a megfelelő utat választják, ha nem olyan az adott feladatkör, amit és ahogyan elképzelték. Bár napjainkban váltani egyszerű, sőt már-már divatos, sokan tartanak a változástól, félnek attól, hogy a következő talán még rosszabb lesz. Így, érthető módon, arra törekednek, hogy kerüljék el az esetleges tévedéseket, erre pedig van egy nagyon jó lehetőség, amivel egyre többen kezdenek el élni: a gyakornokság.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő is azon a véleményen van, hogy Romániában egyre többen vesznek részt különféle gyakornoki programokon, sőt az európai uniós átlaghoz viszonyítva is mintegy 15-20%-kal magasabb a gyakornokok aránya. A széles érdeklődés annak is betudható, hogy a hazai felsőoktatás elég elméletközpontú, és a diákok már alig várják, hogy gyakorlatba ültessék mindazt a tudást, amit megszereztek, vélekedett lapunknak a politikus. De nemcsak a belföldi gyakornokság iránt magas az igény, hanem a külföldi lehetőségek felé is kacsingatnak a fiatalok, ebben a kérdésben is az EU-s átlag fölött vagyunk. Ebből lehet arra következtetni, hogy a fiatalok egyrészt beszélnek idegen nyelven, másrészt bátrak, ami jól jel, mert a gyakornokság során olyan tapasztalatot lehet szerezni, ami később egészen biztosan kamatoztatható lesz, nyomatékosította Vincze Loránt. A képviselő kiemelte, hogy külföldön olyan készségeket lehet elsajátítani, amelyekre itthon szükség van, és amelyek pluszértéket jelentenek. 

– Magam is úgy választom ki a gyakornokaimat az Európai Parlamentbe, hogy hazatérve a megszerzett tudást fordítsák a közösségük hasznára – hangsúlyozta a politikus.

Azon fiatalok aránya, akik gyakornokként kezdenek el tevékenykedni egy vállalatnál, és a későbbiekben ott helyezkednek el, 40% fölött van, ami azt is jelenti, hogy ez lehet az egyik legjobb belépőkártya.

A brüsszeli gyakornokság kapcsán Vincze Loránt elmondta, hogy az összes lehetőséget hivatalosan meghirdetik, az idő elég hosszú, hogy az érdeklődőknek legyen lehetőségük beszerezni azt az – egyébként nem vaskos – iratcsomót, ami szükséges a jelentkezéshez. A támasztott követelmények nem magasak, legtöbbször mindössze annyit kérnek, hogy a jelentkező nagykorú legyen – felső korhatárt ritkán szabnak –, és rendelkezzen egyetemi végzettséggel, vagy éppen legyen hallgatója egy felsőoktatási intézménynek. Azok, akik érdeklődnek a lehetőség iránt, kövessék figyelemmel az Európai Unió különböző intézményeinek a honlapjait, hiszen itt teszik közzé az újabb lehetőségeket, ezenkívül a képviselőknek is lehetőségük van arra, hogy gyakornokokat fogadjanak. Kiemelendő, hogy az EU-s gyakornoki programok esetében fizetést is kapnak azok, akik végül felvételt nyernek, hangsúlyozta Vincze Loránt, és azt is elárulta, hogy 900–1500 euró közötti havi nettó jövedelemre lehet számítani.

A képviselők esetében kitétel, hogy legalább 6 hétre kell fogadják a gyakornokokat, viszont az ott töltött idő nem lehet három hónapnál hosszabb. Az európai parlamenti képviselő elismerte, hogy a diákok általában a legrövidebb időszakot szokták választani, hiszen egyetem mellett mennek ki, és sietnek vissza, hogy folytassák a tanulmányaikat, viszont arra is volt példa, hogy valaki több hónapig volt kint. 

– A statisztikák ezekkel kapcsolatban azt mutatják, hogy aki beválik, aki jó munkát végzett hosszabb ideig, az számíthat arra, hogy alkalmazni fogjuk – emelte ki Vincze. Évente egy képviselő mellett átlagosan nyolc fiatal gyakornok fordul meg, ami, ha a mandátum egészét vesszük, akkor egy kimondottan szép szám. A mostani 5 év során kiesést jelentett a koronavírus-járvány, de bízzunk benne, hogy ilyent többet nem kell megtapasztalnunk, és teljes kapacitás mellett tudjuk fogadni a gyakornokokat a következő mandátumtól is; nekem feltett szándékom, hogy folytatom a programot, ha sikeresen szerepelünk a jövő évi EP-választásokon – húzta alá a képviselő.

– A gyakornokság nemcsak a politikában, hanem az egészségügyben is előnyt jelent – mondta András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Véleménye szerint az egészségügyi alkalmazottak esetében megfigyelhető hatalmas elméleti tudás mellett még nagyobb jelentősége van annak, hogy miként tudnak elvégezni különféle beavatkozásokat. Fontos kérdés az is, hogy a fiataloknak milyen információik vannak arról a területről, amit választani szeretnének, ezen kérdések megválaszolására is egy jó lehetőség a gyakornokság, hiszen mindenki a saját szemével láthatja, hogy az orvosi hivatástudaton túl képes-e ellátni a feladatait, vagy el tudná-e képzelni az adott egészségügyi ágazatban a pályáját, emelte ki a kórházigazgató.

– Azt tapasztaljuk, hogy ezekre a programokra évről évre nagyobb a kereslet, és mi magunk is úgy alakítjuk ezeket, hogy rálátást biztosítsunk a szakma pozitív és a negatív oldalára – hangsúlyozta András-Nagy Róbert. Az orvosok esetében kiemelten fontos, hogy tudják, hogy mit választanak, hiszen a váltás az ő esetükben egy különösen hosszú folyamat. Viszont, ha valaki váltani szeretne, megteheti, és egyes helyzetekben arra is van lehetőség, hogy a hat év egyetem és az átlagosan 5 évi rezidenciátus alatt felhalmozott tudást szintén az egészségügyi szektorban hasznosítsa akár mint kórházigazgató vagy szaktanácsadó.

András-Nagy Róbert kitért a mesterséges intelligenciára (AI) is. Ugyan sokan azt mondják, hogy fölösleges elmenni gyakorlatozni, hiszen az AI hamarosan átveszi az uralmat, és nem lesz szükség emberi munkaerőre, a szakember szerint korántsem ilyen sötét a helyzet. Egyrészt még közel sincs körvonalazódva, hogy mire lesz képes a mesterséges intelligencia, másrészt emberekre mindig szükség lesz, különösen az orvoslás terén, még akkor is, ha már most borítékolható, hogy az új technológia változásokat fog hozni. Szinte biztosan lehet állítani azt, hogy egyes területek meg fognak szűnni, másokkal lesznek összevonva, vagy le fog csökkenni a személyzet, ez így lesz az egészségügyi szektorban is minden bizonnyal, mondta a kórházigazgató. Meglátása szerint a családorvosi és egyes belgyógyászati szakok lesznek kitéve ennek. Ezekre a változásokra viszont egy egyetem nem tud felkészülni, így az illető munkavállaló majd élesben kell megtapasztalja, hogy mit hoz a mesterséges intelligencia. Azonban mindezek ellenére sem kell félni az AI-tól, hiszen azért lett kitalálva, és azért fejlesztik, hogy segítse az emberek munkáját, orvosi téren gondolkodva egy radiológus vagy egy imagisztikus munkáját nagyban segíti egy olyan szoftver, amely képes lesz egy pontosabb diagnózist adni – nyomatékosította András-Nagy Róbert.

Tehát a gyakornokság segít abban, hogy meggyőződjünk arról, hogy tetszik-e nekünk az a szakma, amelyet elképzeltünk magunknak. Viszont az a kérdés, hogy miként lehet szűkíteni a kört, hogyan lehet megtalálni azt a területet, amely számunkra a leginkább vonzó, még mindig adott. Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgató-helyettese szerint az lehet a legjobb választás, ha valamit el tudunk kezdeni hobbiként, és később azon a területen jutunk el a professzionális szintig, illetve azzal a munkával tudjuk megteremteni az egzisztenciánkat. Viszont ez az eshetőség is csak akkor képes működni, hogyha nem alakul ki a kiégés és a munkaundor. A szakember szerint az egy nagyon jó jelzés lehet, hogy amikor felébredünk, milyen gondolatok cikáznak a fejünkben, képesek vagyunk-e szeretettel gondolni arra a tevékenységre, amely előttünk áll vagy sem. Ha a válasz igen, akkor jó helyen vagyunk! Szem előtt kell tartani azt is, hogy rossz napjai mindenkinek vannak, ilyenkor nincs kedve dolgozni, legszívesebben otthagyná az egészet, viszont ha ezek csak néha vannak jelen, az még a hibahatáron belül van – tette hozzá az MCC szakmai főigazgató-helyettese.

Bármennyire is szeretjük azt a munkát, amit végzünk, néha szükségünk lehet változásra, ilyenkor jól jön egy pszichológus vagy egy karriertanácsadó, akiknek az együttműködésével meg lehet határozni a változás vagy a változtatás irányát – mondta Constantinovits Milán. Ahhoz, hogy boldogok legyünk egy területen, fontos, hogy szeressük azt, amit csinálunk, hogy értsünk is hozzá, illetve, hogy a tevékenységünkkel tudjunk értéket teremteni.

A szakember arról is beszélt a Népújságnak, hogy a Z generációs fiatalok esetében sokszor lehet azt érzékelni, hogy vannak álmok és tervek, viszont ezekhez nincs meg a megfelelő tudatosság azzal kapcsolatban, hogy milyen úton lehet elérni ezeket az álmokat. Persze álmodni kell, viszont ezen egy idő után át kell lépni a megvalósítás fázisába, amikor felmérjük azt, hogy az eléréshez milyen tudásra, önfejlesztésre és partnerekre van szükség.