Alulfinanszírozott a romániai egészségügy

Alulfinanszírozott egészségügy, problémás közbeszerzési eljárások, az átlátható finanszírozás, a sürgősségi póluskórházak és a kezelési protokollumok hiánya  – hangzott el a hazai egészségügy mai helyzetének elemzése kapcsán a sürgősségi ellátás átalakításának témakörében Marosvásárhelyen pénteken kezdődött konferencián.

Fotó: Antalfi Imola

Alulfinanszírozott egészségügy, problémás közbeszerzési eljárások, az átlátható finanszírozás, a sürgősségi póluskórházak és a kezelési protokollumok hiánya, az intenzív terápiás osztályok alulméretezése és a politraumás betegek kezelési költségeit nem fedező DRG-finanszírozás, az állami kórházak térvesztése a magánkórházakkal szemben – hangzott el a hazai egészségügy mai helyzetének elemzése kapcsán a sürgősségi ellátás átalakításának témakörében Marosvásárhelyen pénteken kezdődött konferencián. A szakmai rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Vasile Cepoi egészségügyi miniszter és dr. Raed Arafat, a szaktárca államtitkára is.

Az egészségügyi minisztérium két képviselője mellett több megyei kórház igazgatója, sebészeti klinika vezetője vett részt a konferencián, amelyen a kórházak sürgősségi szolgálatainak átszervezéséről, a regionális sürgősségi kórházak létrehozásáról, illetve a SMURD-hoz valamint a sürgősségi szolgálathoz beszállított politraumás betegek megfelelő kórházi ellátását lehetővé tevő betegutak kialakításáról, a szakorvo-sok közötti kommunikáció javításának szükségességéről, a betegszállítási és kezelési protokollumok kidolgozásáról, az orvosi felelősségről tárgyaltak a szakma képviselői. Abban egyetértettek a felszólalók, hogy a hazai egészségügy fontos kihívások előtt áll, a helyzetet pedig nehezíti a rendszer alulfinanszírozottsága: Romániában ma az egészségügyi kiadások a bruttó hazai termék (GDP) csupán 3,8 százalékát teszik ki, ami az európai 8 százalékos átlaghoz képest igen kis arány. Dr. Vasile Cepoi szaktárcavezető szerint nemcsak az a gond, hogy kevés a pénz a rendszerben, hanem az is, hogy a kiutalt összegeket rosszul használják fel, a kórházi menedzsment sok helyen nem megfelelő. Hangsúlyozta: elengedhetetlenek a finanszírozási források – az állami költségvetés és az egészségbiztosítási alap – különválasztása, annak elemzése, hogy milyen szakterületeken szükséges az állami költségvetési források bevonása. Ehhez kapcsolódóan dr. Raed Arafat az akut szívizominfarktus-programot említette: a szaktárca hozzájárulásának köszönhetően ma már a betegek több mint 50 százaléka esetében sikerül biztosítani a sztentek beültetését az infarktus bekövetkezésétől számított legtöbb 12 órán belül, az eddigi 15 százalék alatti arányhoz képest. Raed Arafat kijelentette: hat-nyolc regionális sürgősségi kórház megépítésére van szükség Romániában, megoldásra vár az intenzív terápián kezelt betegek kezelési költségeinek finanszírozása, amit a DRG-rendszer jelenleg nem fedez, és felhívta a figyelmet a magánkórházak térnyerésére az állami kórházakkal szemben, utóbbiak „a veszteséges” esetekkel maradnak. Az államtitkár cáfolta azt a feltételezést, hogy a sürgősségi ellátás „elviszi a pénz nagy részét a rendszerből”. Közölte: az egészségügyi ellátásra fordított költségvetés kevesebb mint 5 százalékát használják fel a SMURD és az állami mentőszolgálatok együttesen, az elmúlt 5 év során évente a sürgősségi ellátásra lakosonkét mindössze 3 (!) lejt költött az állam.

A konferencia további részében szó esett az orvoselvándorlásról és az orvosok alulfizetettségéről, a sebészetek, az intenzív terápiai osztályok gyenge felszereltségéről, különböző szakterületeken krónikus orvoshiányról (idegsebészet, aneszteziológia), de többen is felvetették a felelős orvoslás szükségességét, a politikai alapon történő vezetők kinevezésének hátrányait, a trükkös közbeszerzési eljárások gyakorlatát. Újságírói kérdésekre válaszolva dr. Vasile Cepoi tárcavezető hangsúlyozta: a minisztérium jelenleg elemzi a tomográf-, a mágneses rezonancia készülék és az intenzív terápiás osztályokon használt életfunkciókat fenntartó műszerállomány helyzetét. A szaktárca képviselői a héten tárgyaltak az orvosi egyetemek vezetőivel a rezidensi állások bővítése kapcsán, a minisztérium pedig várhatóan rövid időn belül 3000 állást szabadít fel a rendszerben. A konferenciát dr. Mircea Beuran, a Bukaresti Sürgősségi Kórház professzora, a Román Sebész- és Traumatológiai Társaság elnöke vezette. A délutáni értekezleten a craiovai, a temesvári és a bukaresti sürgősségi kórház sebészeti klinikáinak vezetői számoltak be tapasztalataikról, esettanulmányokat ismertetve, a rendezvény sürgősségi sebészeti és traumatológiai tréninggel zárult, a konferencia végkövetkeztetéseit ma fogalmazzák meg a résztvevők.