Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-11-26 15:25:16
A rendszerváltás egyik áldásos eredménye a sokszínűség megjelenítése. A különböző ideológiát, hagyományt vagy éppen vallási meggyőződést valló csoportok egymás felé fordultak, és kezet nyújtottak egymásnak.
Ennek szép példája a baráti kötelék, mely a Magányosok Klubját köti össze számos csoportosulással.
Ezért fogadtuk nagy szeretettel a Bolyai téri unitárius nőszövetség kultúrcsoportját november 20-án.
Kisgyörgy Júlia magyar szakos tanárnő nagy odaadással és szakismerettel irányítja az irodalmi tevékenységeket, kézműves és szociális munkálkodásokat. Már több alkalommal is voltak a vendégeink, s csak köszönni tudjuk, hogy verseikkel a magyar érzelmeket mindig felébresztik bennünk.
Ez alkalommal Áprily Lajosra emlékeztek, arra a költőre, aki az erdélyi táj szépségeit oly szárnyaló könnyedséggel tudta rímekbe faragni.
A félkörbe felálló Bocskai-nyakkendős hölgyek egy-egy Áprily-verset mondtak el, szépen, áhítattal, miközben a narrátor szerepét vállaló Júlia összekötő szövege ismertette a költő életét és rámutatott azokra az eseményekre, melyek alakították a tanár Áprilynak költővé válását.
Bár Brassóban látta meg a napvilágot, igazi szülőföldjének Parajdot tekintette, verseinek „búvópataka”, ahogy ő nevezte, itt tört felszínre, itt bűvölte el a táj szépsége, és itt kovácsolta igaz emberré a székely környezet.
Hallgatva ezt a jól sikerült kis előadást, felvillant emlékezetemben Benedek Marcell rövid jellemzése a költőről: tiszta ember és tiszta költő.
Köszönet Júliának, a csoport vezetőjének és külön-külön minden szereplőnek, mert úgy éreztük, nemcsak kezüket nyújtották felénk, de egész szívükkel, emberségükkel is felénk fordultak.
Radványi Hajnal