2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Miközben az egészségügyi szaktárca vezetője a dialógus hívének tartja magát, és prioritásnak tekinti a szociális párbeszédet, az egészségügyi középkádereknek és a szociális ellátórendszer alkalmazottainak követeléseire nem sikerült megoldást találni.

Miközben az egészségügyi szaktárca vezetője a dialógus hívének tartja magát, és prioritásnak tekinti a szociális párbeszédet, az egészségügyi középkádereknek és a szociális ellátórendszer alkalmazottainak követeléseire nem sikerült megoldást találni. A Sanitas egészségügyi szakszervezet a nyár elején már kilátásba helyezett egy átfogó tiltakozássorozatot arra az esetre, ha a kormány nem talál forrásokat az állami egészségügyi valamint szociális alkalmazottak béreinek növelésére. Akár kétszakaszos megoldást is elfogadtak volna. A kormány pedig – mint várható volt – nem talált megoldást, de mégsem következett be a nagy tüntetés, munkabeszüntetés. A szakszervezeti vezetők puhának bizonyultak, türelmesen vártak. A kampány teljében, alig egy héttel a választások előtt a Sanitas ismétli a júniusi forgatókönyvet: ultimátumot adott a szaktárcának. Ma délben sztrájkőrséget állnak a minisztérium épülete előtt, november 12-re pedig országszerte tüntetésekre kerül sor, ha november 29-ig nem oldják meg kéréseiket. Amelyek, mellesleg, igencsak szerények, talán túlságosan is azok, hiszen a bérek bruttó 100 lejjel való növekedése elenyésző a korábban követelt 50 százalékos bérnövekedéshez képest. Az 50 százalékból lett 20, majd 10, és végül… bruttó 100 (!) lej. Aprópénz abban az államban, ahol mostanság eurómilliókban mérik a csúszópénzt, ahol a jelenlegi miniszterelnök úgy általában „rettenetesen kis összegnek” tarja az 1000 lejes jövedelmet…

Ioana Petrescu pénzügyminiszter júniusban 126.000-re becsülte azok számát, akiknek két szakaszban tudnának biztosítani 5-5 százalékos bérnövelést (december 1-jétől és jövő év március 1-jétől), de csak azok számára, akiknek bére 1500 lej alatt van. Ajánlatát elutasította a Sanitas.

Miközben a szakszervezet és a kormány az aprópénzen alkudozik, a sokkal jobban fizetett egészségügyi középkáderek százai távoznak külföldre, lépnek át az állami ellátórendszerből a privátba. A statisztikai hivatal adatai szerint 2007–2012 között 22.940-nel csökkent az állami egészségügyi intézményekben dolgozó egészségügyi asszisztensek száma, ami közel 20 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 780 orvost, illetve a kisegítő személyzetből 5.408 alkalmazottat is „elvesztett” az állam. Elemzők szerint a kivándorlási szándék továbbra is magas az egészségügyi képzettségűek körében, aminek súlyos következményei várhatók – hívta fel a figyelmet már korábban is a Szociális Fejlesztési Kutatóközpont.

Azonban úgy tűnik, a kormányt a fentiek nem hatják meg túlságosan, sem a számok, sem az előrejelzések, sem a szakszervezetek vádaskodásai. Bár történtek előrelépések (az orvosok jogállását szabályozó törvénykezés, az egészségügyi állások „felszabadítása”), az egészségügy egyik legkritikusabb problémája továbbra is a szakképzett személyzet bérezése maradt. Erre azonban csak akkor lesz valós megoldás, amikor a kormány prioritásnak tekinti az egészségügyi reformot.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató