Egy éve a világháború küszöbén
(Update)
Tavaly február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Talán akkoriban senki nem gondolta volna, hogy ez a háború ennyire el fog húzódni, mostanra viszont már tudni lehet, hogy Oroszország nem képvisel akkora erőt, mint egykoron. Továbbá a szankciók még tovább gyengítették a gazdaságát. Eközben az ukránok az Európai Unió és a NATO segítségével képesek harcolni, sőt az elmúlt egy év során területeket is visszaszereztek az oroszoktól. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy még messze lehet a béke. A háború kitörésének első évfordulójára kerekasztal-beszélgetést szervezett az Erdélyi Magyar Televízió pénteken, február 24-én az IncubCenter konferenciatermében. Az eseményen részt vettek biztonságpolitikai szakértők: Robert C. Castel és dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének vezetője, valamint dr. Szenkovics Dezső geopolitikai elemző. Lapunknak nyilatkozott Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is.
Szuperhatalmi vákuum
Már a háború kitörése előtt észlelhető volt, hogy átalakulóban van a világrend, ez már közel egy évtizede látszik. Ez az új világrend pedig valószínűleg nem lesz egypólusú, feltehetőleg az Egyesült Államok elveszíti a hegemóniáját – vélekedett Robert C. Castel. Azt is kiemelte, hogy valószínűleg nem egy kétpólusú világrend lesz, hanem egy többpólusú, amely egy szuperhatalmi vákuum jeleit fogja viselni. Látható az, hogy az Egyesült Államok visszavonul globálisan a kötelezettségeiből, Oroszország egyre inkább hanyatlik, miközben Kína még nincs ott, hogy szuperhatalomnak számítson, és nem biztos, hogy valaha is eljut erre a szintre. A kérdés az, hogy ki fogja kitölteni ezt a szuperhatalmi vákuumot. A szakértő hozzátette, hogy az egypólusú világrendben az átlagemberek a bőrükön érezték azt, hogy minden nagyon olcsó lett, hiszen sokkal kevesebb pénzbe került Kínában előállítani egy terméket, és elszállítani globális viszonylatban bárhová. Ezzel együtt elérhetővé váltak olyan dolgok, amelyek egykoron luxuscikknek számítottak, ez pedig a globalizáció eredménye is, nemcsak a fejlődő technológiáé. Annak, hogy ezek a termékek elérhetővé váljanak, a fő feltétele az volt, hogy a tengeren, szállítás közben ne rabolják el. Lehet, hogy napjainkban sokaknak egyértelmű az, hogy a tengereken biztonságosan lehet árut szállítani, de ez nem magától értetődő. Ami ezt lehetővé tette, az az amerikai flotta dominanciája a tengereken; régebben 600 hajó képezte ezt a flottát, most viszont kb. 200-ra redukálódott a számuk. Minél inkább visszavonul az Egyesült Államok ebből a „tengeri rendőrség” szerepből, annál bizonytalanabbá fog válni a szállítmányozás is, ezzel együtt pedig egyre drágábbak lesznek a különböző termékek – fejtette ki Robert C. Castel.
Elkezdődött a deglobalizáció
A biztonságpolitikai elemző úgy fogalmazott, hogy az élet sokkal drágább lesz. Továbbá már most azt lehet tapasztalni, hogy a kiszervezett ellátási láncok visszakerülnek azokra a piacokra, ahonnan elindultak, azaz elkezdődött a deglobalizáció. Már most fajsúlyosan lehet azt látni, hogy Kínából az ipar visszatér az Egyesült Államokba. Attól a pillanattól kezdve, hogy sem az amerikai, sem a brit flotta nem fogja garantálni a biztonságos tengeri szállítást, sokkal hatékonyabb és olcsóbb lesz otthon megtermelni. Robert C. Castel véleménye szerint egy olyan globális gazdasági átrendeződés következik, amelyre 300 évvel ezelőtt volt példa.
Ezzel szemben Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja úgy vélekedett, hogy a globalizáció nem fog eltűnni, viszont át fog rendeződni. A ’80–90-es években bekövetkezett rendszerváltások után a világgazdaság egypólusú volt, ez a pólus pedig az Amerikai Egyesült Államok volt. Időközben viszont Kína és általában véve Ázsia szerepe felértékelődött. Ha visszatekintünk a ’80-as évek Kínájára, elmondható, hogy a globális GDP 2%-át adta, ez az arány mostanra 17-18%. Ezzel együtt a legmeghatározóbb szereplő továbbra is az Egyesült Államok maradt, amely a világ GDP-jének közel negyedét teszi ki. Azonban látszik, hogy az Egyesült Államoknak is lehet kihívója más ország, illetve megjelenhet a globális gazdaságban egy új súlypont – vélekedett a szakember.
Több beruházás érkezhet
Ez az átrendeződés egyfajta tömbösítéshez vezethet, aminek lehetnek pozitív és negatív hatásai is – fogalmazott Bálint Csaba. Elmondása szerint a globalizáció a termelékenységet és a hatékonyságot egyértelműen növelte. Továbbá a termékek ára is csökkent, még a szállítás ellenére is olcsóbbak tudtak lenni a Távol-Keleten gyártott eszközök. Az átalakulás egyik eredménye az lehet, hogy azok a vállalatok, amelyek egészen eddig Kínában vagy más ázsiai országban létesítettek gyártóüzemet, az olcsóság helyett a biztonságot fogják választani, és inkább visszahozzák a termelési láncaikat, aminek következtében a mi régiónkba is több beruházás érkezhet.
A mostani gazdasági helyzetről is beszélt lapunknak Bálint Csaba. Kiemelte, hogy a tavalyi gazdasági előrejelzéseket a háború teljesen átírta. Ennek ellenére mind Románia, mind az Európai Unió gazdasági dinamikája meglehetősen erős volt, még a válságos helyzet ellenére is. Tehát sikerült jobban teljesíteni, mint ahogyan azt a háború kirobbanását követően gondolták volna az elemzők. Ennek több tényezője volt, az egyik ilyen az enyhe tél. Ezzel szemben a háború igazán jelentős gazdasági hatása az infláció tekintetében érhető tetten. Oroszország meghatározó szereplő mind az energetikai piacon, mind pedig a gabonapiacon. A háború miatt ezen nyersanyagok ára megemelkedett, ami beépült a többi termék árába is. Bálint Csaba úgy fogalmazott, hogy a háború miatt az inflációs nyomás megkétszereződött Romániában.
Ukrajnából Európa védőbástyája lesz
Nem meglepő, hogy Romániát gazdasági értelemben nehezen érinti a háború, hiszen a kelet-közép-európai országok azok, amelyek a leginkább megérzik a szomszédban folyó eseményeket. Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének a vezetője szerint ennek az egyik oka az, hogy ezek az országok szomszédosok Ukrajnával, illetve némelyik Oroszországgal is. A másik ok, hogy ezek, vagyis a kelet-közép-európai országok érzik a leginkább az orosz fenyegetést, tisztában vannak vele, hogy Ukrajna ezen sáv biztonságáért is harcol. Azt lehet mondani, hogy az ebben a sávban levő országok azok, amelyek leginkább ki akarják kényszeríteni az Európai Unitól és a NATO-tól azt, hogy támogassák Ukrajnát. A szakértő szerint a háborúnak két kérdésre kell válaszolnia, az egyik, hogy mi lesz Ukrajnával, hiszen szinte biztos, hogy nem fog ütközőzóna maradni. Tálas Péter úgy látja, Ukrajna egyik része a Nyugathoz fog tartozni, a másik része pedig Oroszországhoz, ez főként az elfoglalt területeket öleli fel. A jelek szerint Ukrajnából Európa védőbástyája lesz, a kelet-közép-európai térség pedig egy elrettentő erővel bíró szárnya lesz a NATO-nak. Ez a térség bizonyos szintű átalakulását idézi elő, aminek következtében sokkal nagyobb fókuszt kapnak az itteni országok, hiszen fontosabb lesz Európa biztonsága számára és az Egyesült Államok számára is. Ebben a térségben az amerikaiak egyik célkitűzése az, hogy Európa képes legyen szavatolni a saját biztonságát. A második kérdés Tálas Péter szerint az, hogy visszatérünk-e az érdekszféra-politikához, vagy megmaradunk a befolyási övezet politikájánál? Előbbi nagyhatalmi erőszakon alapul, ahol nincs választási lehetősége a kisebb hatalmaknak, míg a befolyási övezetben kvázi szuverén módon dönthetnek a kisebb hatalmak is. Mivel az EU és a NATO bővítése nem harccal és erőszakkal történt, ez egy elfogadott dolog, ezzel szemben Oroszország háborúval akarja befolyása alá vonni Ukrajnát, a háború pedig a gyengeség jele a modern politikában.
Tovább fog gyengülni Oroszország
A jelenlegi helyzetben nagy kérdés az, hogy Kína valóban Oroszország mellé áll-e? Tálas Péter úgy véli, a két ország között hosszú távon egy aszimmetrikus szövetség jöhet létre. A háború következtében még tovább fog gyengülni Oroszország, mivel a gazdasága és a hadereje nagy igénybevételnek van kitéve. Kínának pedig fontos a nyugati kapcsolat, mivel egy kereskedő országról van szó. Kínának exportálnia kell, ennek fényében pedig nem kedvezőek számára a szankciók, márpedig mind Kína, mind pedig az ottani vállalatok félnek attól, hogy valamilyen szankciók alá kerülnek az orosz támogatás miatt.
További kérdés az is, hogy meddig tart ki a nyugati támogatás Ukrajna mellett? Ma azt lehet látni, hogy az EU és a NATO addig fogja támogatni az országot, ameddig az ukránok harcolni akarnak, márpedig az ott élők a nemzetállamukért küzdenek. Ilyen értelemben ez a háború még sokáig el fog húzódni – mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének vezetője. Hozzátette, hogy az ukránokat egy egyszerű békeszerződés nem fogja kielégíteni, mivel Oroszország már számos szerződést megszegett, tehát szükség lesz valamilyen garanciára arra vonatkozóan, hogy ilyen esemény nem történhet meg újra. Azonban jelenleg senki nem tudja, hogy mi lehetne ez a garancia, enélkül pedig nem lehet a háború végéről beszélni. Az sem kizárt, hogy az oroszok porig akarják rombolni Ukrajnát, mert az ő szemléletükben még az is jobb, mint hogy a Nyugathoz tartozzon.
Összefogott a Nyugat
Az elmúlt egy év a nehézségek ellenére bebizonyította, hogy a Nyugat össze tudott fogni ebben a kérdésben. Ez nem azt jelentette, hogy a színfalak mögött nem voltak viták, mert a szankciók tekintetében nem minden tagország értett egyet. Viszont a fontos az, hogy mindig egyezségre jutottak. Dr. Szenkovics Dezső szerint az orosz számításokban benne volt az is, hogy a háborúval megtörik az EU és a NATO egységét. Egy évvel a háború kirobbanása után viszont kijelenthető, hogy nem jártak sikerrel. Ahhoz, hogy ez az egység megmaradjon, nagy fokú bölcsesség kell az európai vezetők és kompromisszumkészség az unió tagországainak vezetői részéről. Fontos megérteni, hogy egyes országok közelebb vannak a frontvonalhoz, míg mások távolabb helyezkednek el, és fontos az, hogy a háború közelében levő országok álláspontját is át kell érezni, ehhez pedig empátiára lesz szükség – fogalmazott Szenkovics Dezső.
A geopolitikai szakember beszélt a Népújságnak az átalakuló világrendről is, ami véleménye szerint napjainkban kimondottan forró téma. Úgy látja, a Nyugat nem fogja elveszíteni a vezető szerepét, viszont lesz mellette még egy-két erőpólus. Egyesek Kína – Egyesült Államok bipolaritásban gondolkodnak, viszont a szakember szerint még vannak olyan feltörekvő hatalmak, amelyek meghatározó szerepet szeretnének betölteni a jövő stratégiáinak alakításában. Ilyen például India is, amely már ma egy megkerülhetetlen tényező a térségben, és lassan globális léptékben is egy megkerülhetetlen hatalommá válik, de a dél-amerikai kontinensen is látszik már egy erőpólus kialakulása. Szenkovics Dezső úgy fogalmazott, hogy érdekes időket fogunk élni a jövőben, ez egészen biztos.
Fontos a közösség tájékoztatása
A háború az elmúlt egy évben meghatározta a mindennapjainkat. Folyamatosan új kérdések merültek fel, amelyekre a lakosság tudni szeretné a választ, ezért is éreztünk fontosnak az évforduló alkalmából egy összefoglaló jellegű televíziós műsort, amit kiegészítettünk egy kerekasztal-beszélgetéssel – mondta Szepessy Előd, az Erdélyi Magyar Televízió főszerkesztője. Véleménye szerint fontos a közösség tájékoztatása szakemberek által, ahogyan az is, hogy ne csak lássák, hallják őket, hanem személyesen feltehessék a kérdéseiket. Éppen ezért a jövőben szeretnének további hasonló közhasznú rendezvényeket szervezni, hogy az emberek jobban megértsék a körülöttük zajló eseményeket.
