Áttörés a Barnahus-modellel?

Ahogy már augusztusban beszámoltunk, Románia fontos lépéseket tesz a gyermekbántalmazás áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében. Miközben az intézményi nyilvántartásokba és a bejelentővonalakra rekordmennyiségű gyermekbántalmazási eset jut el, a gyermekeknek még mindig túl sok alkalommal kell újra átélniük az elszenvedett traumát ahhoz, hogy végigjárják az igazságszolgáltatás eljárásait. A megoldást az izlandi eredetű Barnahus-modell jelenti, amelynek országos kiépítése elkezdődött, a folyamat azonban még hosszú út előtt áll. 

A valóság a számok mögött

A Mentsük Meg a Gyermekeket szervezet legfrissebb adatai szerint 2025-ben a gyermekvédelmi igazgatóságok 20.403 bántalmazási, elhanyagolási vagy kizsákmányolási esetet regisztráltak Romániában. Ebből 1.712 esetben szexuális visszaélés történt, az áldozatok többsége (1.536) leánygyermek volt. Ennél a számnál is riasztóbb a digitális térben tapasztalható növekedés: az Esc_ABUZ bejelentővonalra 2025-ben több mint 50.000 jelzés érkezett gyermekek elleni szexuális visszaélést ábrázoló tartalmakról, ami óriási ugrás a 2024-es 19.369 esethez képest. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy ezek a számok csupán a hatóságokig eljutó ügyeket mutatják. Eközben az Európa Tanács becslései szerint minden ötödik gyermek átél valamilyen formájú szexuális erőszakot gyermekkorában, a félelem és a szégyen miatt azonban a legtöbb eset rejtve marad. 

Újabb megrázkódtatások 

Ahogy a cikk elején is utaltunk rá, a bántalmazott gyermek számára nem ér véget a trauma az erőszak megszűnésével. A hatósági eljárások, a rendőrségi, ügyészségi és bírósági kihallgatások, valamint a különböző szakértői vizsgálatok gyakran másodlagos viktimizációhoz vezetnek. A szervezet egy korábbi kutatása rávilágított, hogy jelenleg egy gyermeknek átlagosan hatszor, de megeshet, hogy több mint tíz alkalommal kell részletesen elmesélnie az őt ért bántalmazást a különböző hatóságok előtt. Mihnea Vasile Silviu, a Călărași-i Ügyészség vezető ügyésze megerősítette, hogy a gyermekek utaztatása a különböző intézmények között darabolja az eljárást (több részre bontva tárgyalják), rontja a vallomások megbízhatóságát, és sok esetben indokolatlanul meghosszabbítja az ügyek lezárását. 

Egyetlen fedél alatt minden segítség

A megoldást az Izlandról indult Barnahus (jelentése: gyermekek háza) jelentheti, amely egyetlen biztonságos fedél alá hozza a gyermekvédelmi, rendőrségi, ügyészségi, orvosi és pszichológiai szolgáltatásokat. Ebben a modellben a gyermeket egy barátságos szobában felkészült szakember hallgatja ki, miközben a bíró, az ügyész és a védőügyvéd egy egyirányú tükrön keresztül követi az eseményeket, a kérdések pedig a gyermek életkorához igazodnak. A gyermek és a szülő egy helyen kap pszichológiai és orvosi támogatást, elkerülve a felesleges utazásokat és az ismételt vallomástételeket. Egy spanyolországi felmérés szerint a Barnahus-központok közreműködésével lefolytatott ügyek átlagosan 1,52 év alatt zárultak le jogerős ítélettel, míg a hagyományos eljárásokban ez az időtartam 2,63 évig húzódott. 

Lassan halad az országos hálózat kiépítése

Románia kormánya a 2023–2027-es nemzeti gyermekvédelmi stratégiában vállalta, hogy 2027-ig kilenc Barnahus-központból álló országos hálózatot hoz létre. Ehhez képest jelenleg mindössze egyetlen valódi Barnahus-központ működik az országban, amelyet a Mentsük Meg a Gyermekeket szervezet és a bukaresti 6. kerületi gyermekvédelmi igazgatóság hozott létre 2022-ben, és amiben 2026 augusztusáig 165 gyermek kapott integrált segítséget. A szervezet 2026. októberi felmérése szerint a 47 megyei és kerületi gyermekvédelmi igazgatóság közül 25 intézményben egyáltalán nincs speciális meghallgatószoba, 21 helyen található ugyan ilyen helyiség, de nem mindegyik működőképes vagy megfelelően felszerelt. 

Nemzetközi tapasztalatok és a következő lépések

A folyamat felgyorsítása érdekében a Mentsük Meg a Gyermekeket szervezet a B-FRAME projekt keretében regionális szemináriumokat szervezett Bukarestben, Marosvásárhelyen és Iași-ban, ahol 26 gyermekvédelmi igazgatóság, hét rendőr-felügyelőség és nyolc ügyészség szakemberei egyeztettek. Az eseményeken a ciprusi Children’s House szakértői is részt vettek, bemutatva a Kids in Court nevű pszichoedukációs eszközt, amellyel játékosan készítik fel a gyermekeket az eljárásokra. A szakmai egyeztetéseken több romániai megye is kifejezte szándékát a modell átvételére. Ahhoz azonban, hogy a vállalt központok 2027-re működőképesek legyenek, a hatóságok részéről az ingatlanok kijelölésén túl biztosítani kell a szakszemélyzet képzését, a közös protokollok bevezetését és a fenntartható költségvetési forrásokat.