Az anyaországi családok segítői

2018 a külhoni magyar családok éve, ez alkalommal a Magyar Védőnők Egyesülete és az Otthon Segítünk Alapítvány szakemberei Kárpát-medencei tavaszi körúton vesznek részt, hogy megismertessék és népszerűsítsék a védőnői, illetve az otthon segítő szolgálatot, ami óriási támaszt jelent az anyaországi kisgyerekes családok életében. A körút harmadik állomásaként kedden Marosvásárhelyen a magyarországi szakemberek találkoztak a helyi kismamákkal, édesanyákkal, valamint egy óvodában és egy iskolában is előadásokat tartottak. 

A magyar kormány és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával létrejött tájékoztató körút keretében a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban tartott rendezvényen házigazdaként Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetségi elnöke köszöntötte az anyaországi vendégeket. A Nemzetpolitikai Államtitkárság képviselője, Illyés Gergely kifejtette, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2012 óta hirdet tematikus éveket, volt év, amikor a külhoni óvodákat, majd a szakképzés, valamint a vállalkozások fejlesztését támogatták. Mint mondta, 2018 a külhoni magyar családok éve, és ennek keretében számos lehetőség adódik majd a határokon túl élő családok felkarolására. Többek között a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázatot hirdetett a Magyarországgal szomszédos országokban működő magyar családbarát vállalkozások támogatására, amelynek célja családbarát munkahelyek kialakítása, fejlesztése, családokat segítő szolgáltatások nyújtása és/vagy külhoni diákok szakmai képzésének, valamint pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának a támogatása. Az erre szánt keretösszeg 500 millió forint, és április 6. a pályázati határidő. 

Az egészséges, boldog családokért

– ez a mottója a több mint százéves magyarországi védőnői szolgálatnak, amely 2015-ben hungarikum lett. A marosvásárhelyi találkozón Pelleiné Imre Judit védőnő részletesen ismertette, hogy miként is zajlik Magyarországon a várandós- gondozás, Tóth Györgyné pedig arról számolt be, miként támogatják a védőnők a csecsemők anyatejes táplálását.

Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei családok éve keretében vesznek részt ezen a körúton, amelynek első állomása a Vajdaság volt, majd Nagyvárad következett. A körút során bemutatják a magyarországi védőnői szolgálatot, azokat a módszereket, amelyekkel a szolgálat immár több mint 100 éve a családokat támogatja: hogyan zajlik a várandósgondozás, majd a kisbaba fejlődésének a nyomon követése, miként támogatják a szoptatást, hogyan végzik a munkájukat az iskolákat, óvodákat ellátó védőnők, milyen egészségfejlesztő programokat valósítanak meg a tanintézetekben. 

– Felajánljuk a segítségünket az itteni szakembereknek, hogy amennyiben a későbbiekben igénylik, szívesen biztosítunk olyan magyar nyelvű információs anyagokat, olyan portálok elérhetőségét, amelyeket a munkájuk során hasznosítani tudnak, ha például várandósokat vagy családokat támogató szolgáltatásokat nyújtanak – fejtette ki. 

Lapunk kérdésére az elnök asszony rámutatott, Magyarországon a védőnők képzése az egészségtudományi karokon zajlik, négyéves képzésről van szó, amelynek a végén felsőfokú végzettséget szereznek.

– A védőnői ellátás államilag finanszírozott szolgáltatás, és Magyarország teljes területe le van fedve, nincs olyan szegmens, olyan tanya, kis utca, ahol ne lenne lehetőség a védőnői ellátás igénybevételére. Régebben le lehetett mondani a védőnői szolgálatról, viszont sajnos fordultak elő tragikus események, amelyek nyomán jogszabályba foglalták, hogy a várandós nők, illetve gyereket nevelő családok kötelesek együttműködni a védőnői szolgálattal. Erre több lehetőség van, az egyik, hogy a családokat otthon látogatjuk meg. 

Szigorú jogszabályok szabályozzák a rendszer működését, a gyermek fejlődésében tapasztalható mérföldkövek függvényében ajánljuk ezeket a találkozókat, amelyeket a családok otthonában vagy a védőnői tanácsadóban valósítunk meg, és minden esetben a családra külön kidolgozott gondozási tervet ajánlunk fel – hangsúlyozta az elnök asszony. 

Főállású védőnők a tanintézetekben

Magyarországon a várandósságtól, illetve már a családtervezés időszakától, egészen az iskolapadok elhagyásáig a védőnő látja el a családokat. Körülbelül ötezer védőnő van ma Magyarországon, közülük 3800-an kimondottan a várandós nőket és a hat évnél kisebb gyereket nevelő családokat látják el. 

– A jogszabályok értelmében egy védőnőre 250 gondozott hárul, természetesen ennél van kevesebb, de jóval több is. Azokban az iskolákban, ahol több mint 700 gyerek tanul, főállású iskolavédőnőt foglalkoztatnak, aki napi nyolc órában jelen van az adott tanintézetben. Ő végzi az egészségi állapot szűrését, megszervezi a védőoltásokat, illetve egészségfejlesztő foglalkozásokat tart, de a diákok bármikor felkereshetik egyénileg is. Kis településeken sajnos nem lehet főállású védőnőket alkalmazni, ott az felel az óvodáért és iskoláért is, aki ellátja a családokat. Együttműködik a pedagógusokkal, a családorvosokkal, a szociális ellátó rendszerrel, a szülész-nőgyógyászokkal. Mi tulajdonképpen a karmesterek vagyunk abban a családi nevelésben, amely az egészséget támogatja, kimondottan a gyerekre fókuszálva.

Bármikor elérhetők vagyunk, vannak családok, amelyek más országba költöztek, de mivel ott nincs ilyen szolgálat, most is hozzánk fordulnak tanácsért. 

Nagyon összetett a védőnői hivatás, az egyik legfontosabb, hogy a gyerek fejlődésében a legapróbb változásokat vagy megtorpanásokat időben észrevegyük. Az elmúlt évben bevezettünk egy új módszert, egy úgynevezett szülői kérdőívet, tizenöt korcsoportra állítottunk össze kérdéssort, hogy az adott korban mi az, amit a gyereknek már tudnia kell, mikor kell például megfordulnia, felállnia, és ha van olyan, amit még nem csinál, akkor fel tudjuk hívni a család figyelmét, hogy miként segítsék ezt elő, ha pedig jelentős a fejlődésbeni megtorpanás, akkor szakemberhez irányítjuk. 

Nagyon összetett az egészségi állapot szűrése, a testi fejlődésen túl a mentálison át az érzelmi fejlődésig mindenre kitér. Minden alkalommal, amikor találkozunk várandós nővel vagy gyerekekkel, súlyt, magasságot mérünk, testtartást nézünk. A várandósoknál vizelet-, valamint magzati szívhang vizsgálatot végzünk, illetve figyelemmel kísérjük, hogy sor kerüljön a rendszeres vérvizsgálatra. A csecsemőkortól kezdve a gyerek érzékszerveinek a működését is megfigyeljük, majd amikor nagyobb lesz, a beszédfejlődést, mozgást, majd óvodában és iskolában a gerincet, az esetleges lúdtalpat, a pajzsmirigyet ellenőrizzük. Ezenkívül az iskolákban a védőnő rendszeresen beszélget a gyerekekkel a fogápolásról, a szájhigiénéről, a helyes táplálkozásról, a mozgás fontosságáról, a cukorbetegség, illetve az elhízás megelőzéséről – foglalta össze az anyaországi védőnők rendkívül szerteágazó tevékenységét Csordás Ágnes. 

Szülők segítenek szülőknek

– egy mondatban így lehet összefoglalni a magyarországi Otthon Segítő Alapítvány alaptevékenységét – fejtette ki a marosvásárhelyi találkozón Lehőcz Mónika, az alapítvány igazgatója, aki 2007 óta vezeti a Magyarországon 17 éve működő országos segítő szolgálatot, amelynek keretében képzett, felkészített önkéntesek ingyenesen, heti rendszerességgel felkeresik azokat a kisgyerekes családokat, akik igénylik ezt, és baráti támaszt vagy gyakorlati segítséget nyújtanak számukra. Ha az édesanya egyszerűen csak beszélgetni szeretne, akkor az önkéntes beszélget vele, esetleg besegít a takarításba, vagy egyszerűen segít két-három gyerekkel lemenni sétálni az emeleten lakó édesanyának. Lehőcz Mónika és munkatársa, Révész Melinda, mindketten többgyerekes családanyák, rámutattak, kisgyerekes és főként többgyerekes szülőként gyakran érzi úgy az ember, hogy nem elég a két keze, annyi a teendő a gyerekekkel, illetve a házimunka terén. Manapság már nem él együtt több generáció, így sok édesanya egyedül marad ezekkel a feladatokkal, ugyanis a férj napközben dolgozik, nagyszülők pedig nincsenek, vagy éppen még dolgoznak, esetleg távol élnek. Példaként felhoztak egy kismamát, akinek az alig totyogó kisgyereke mellett ikrei születtek, és egyszerűen képtelen volt lejutni a három aprósággal az emeleti lakásból, viszont az önkéntes segítségével azonnal megoldódott a gondja. 

Az önkéntesek általában aktív nyugdíjasok, vagy gyereknevelési szabadságon lévő anyukák, vagy munkanélküli szülők. Úgy készítjük fel az önkénteseket, hogy abban segítsenek, amire a család kéri őket, és nem helyettük, hanem mindent velük együtt csinálnak – hangsúlyozta az alapítvány igazgatója.