Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mottó: „A fény mindig utat mutat
annak, ki a mélyben kutat.”
Kedves Olvasók!
Idén január 19-étől február 18-áig tartózkodik a Nap a Vízöntő jegyében. A Vízöntő-ember különleges, eltér az átlagtól. Bár erős a szociális érzékenysége, kapcsolataira nem jellemző az érzelmi kötődés. Ő a tiszta ész, a szellemi határtalanság prófétája. Akkor lehet konfliktus, amikor a cselekvések szintjén korlátokba ütközik. Határait igyekszik kitolni, nehezen ismeri fel, hogy a szabadság csak az önmaga által felvállalt határokon belül működik. A határ és lehatárolódás kérdése az élő szervezet fennmaradásának egyik alapelve. Amint ezt bárki megtagadja, az életével játszik.
A világtörténelem belépett a forradalmi változások ajtaján, és annyit egyelőre elmondhatunk, hogy az emberiség sorsa nehezített irányt vett. A forradalmak mindig is radikálisan szétzilálták az addig fennálló struktúrákat, és ez most sem lesz másként. Valójában az szokott történni, hogy a társadalmak jelentős hangadó részét megnyerik valamiféle utópisztikus, egónak tetsző eszmének. A megvalósítás többnyire az erő általi megfélemlítés eszköztárát használja, és az események, az erőszak, a zűrzavar és a megtorlások felé halad. Erre kiváló példa a XIX. századi francia forradalom, melyet történelemkönyvek többnyire pozitív hatásúnak értékelnek. A szabadság, egyenlőség, testvériség illúziójának zászlaja alatt gyilkoló csőcselék és a „törvényes” kivégzések során hozzávetőleg 40 ezer francia fej került a kosárba, 200 ezer „testvért” lőttek agyon, 500 ezret pedig bebörtönöztek.
Valamikor a szocializmusban azt tanították, hogy a néptömegeknek történelemformáló szerepük van. Ez természetesen a tudományos szocializmus nevű torz és hamis eszmehalmaz egyik legnagyobb hazugsága. Ugyanis a többséget minden esetben befolyásolták, irányították, manipulálták. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az orránál fogva vezették. A rossz hír az, hogy ez manapság sincs másképpen. A hatalom és az általa befolyásolt média nem ül karba tett kézzel. Az egyik alapvető emberi jog a szólásszabadság. Ez azt jelenti, hogy elmondhatom a véleményemet anélkül, hogy büntetőjogi következményei lennének. Ezek után nézzünk meg három példát a közelmúltból. Egy román futballbírót rasszizmussal vádoltak meg, és eltiltottak, mert feketének nevezte a kiállítandó, kispadon reklamáló török segédedzőt. Az angol futballbajnokságban a győztes meccs után egy uruguayi világsztár a Twitteren egy rajongója gratulációját így köszönte meg: „Gracias negrito!” Ezt a megnyilvánulást az angol szövetség rasszistának értékelte, a játékos hárommeccses eltiltást és 100 ezer angol font bírságot kapott. A Capitoliumnál történt incidensek után a
Facebook és a Twitter törölte az USA hivatalban levő elnökének a profilját. E három tény után önökre bízom, döntsék el, van-e a világban szólásszabadság? Jómagam a néhai Balzacnál is nagyobb mértékben elveszítettem illúzióimat. Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy az igazi liberalizmus meghalt. Egyes országokban a szabad gondolatokat eltüntetik, jó esetben igyekeznek ezeket törölni, rosszabb esetben a rendőrség megbírságol, ellehetetlenít. Az, hogy önök e néhány gondolatot olvassák, azt jelenti, hogy Európa olyan szerencsés helyén élnek, ahol egyelőre még ez a veszély nem öltött testet. A jó hír az, hogy az elfojtás nem jelenti az igazság megszüntetését. Minél jobban sarokba szorítják, annál inkább erőre kap.
Az égi tükör jelzi a földi történéseket. Vannak olyan planétafeszültségek, melyek nem sok jót ígérnek. Egy ilyen dátum 2021.01.20-a. Ugye tudják, hogy milyen esemény volt e napon délben Washingtonban? Egy négyéves ciklust ekkor indítani több mint veszélyes. Ilyenkor szoktam azt mondani: bárcsak ne lenne igazam!
Vigyázzanak magukra és egymásra!
Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.