Az egérárpa veszélyei

Ember és állat harmóniája

Szájba, fülbe, leggyakrabban a lábujjak közötti bőrbe, de orrüregbe, hónaljba fúródva a mellüregig hatolhat, és végzetes lehet a kutyák és macskák számára az a parányi, hegyes érett kalászka, a toklász, amely a szabadban kószáló állatok testére tapadva nehezíti meg a gazdik nyarait. A vidék mellett városon is jelen van, a közterületeket nem győzik nyírni, így gyorsan terjedhet a májustól októberig megtalálható veszélyes gyomnövény. 

Ahol mégis lenyírják vagy lekaszálják, legtöbb esetben otthagyják a nyesedéket, nem gyűjtik össze, nem szállítják el, így a szél terjeszti a megszáradt, tűhegyes kalászokat.

Egy nagy testű kutya gondozatlan területen szippantott fel egy toklászt, ami erős tüsszögést váltott ki, de a gazdi szerint az állatorvosnak nem sikerült eltávolítani. A gondolat pedig, hogy emiatt elveszítheti kedvencét, azóta is foglalkoztatja.

– Mire számíthat az a gazda, aki az esetet követően pár óra elteltével az állatorvosi rendelőben volt, de az orvos nem látott idegen testet az orrüregben, így egyelőre csak a várakozás és a reménykedés maradt? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét.

– Ha az állat valóban toklászt szippantott fel, egy éjszakán át tartó tüsszögéssel jó esetben távozhat a veszélyes kalász, de ez a ritka esetek közé tartozik. Az orrjáratok vékony labirintusaiban a tüskeszerű toklász megtapadhat, és tályog alakul ki, de megesik, hogy továbbhaladva a gégefedőnél, légcsőnél akad meg. Volt olyan súlyos esetünk is, amikor az orrüregből a tüdőbe jutott, amit átlyukasztva behatolt a mellüregbe, és a szívburok mellé kerülve ott vérzést okozott. Míg sikerül a baj eredeti forrását megtalálni, sokszor már késő. A szervezet fehér vérsejtjei és enzimjei megpróbálnak harcolni, az idegen testet lebontani, de ha rossz irányba halad a toklász, a szervezet nem tudja legyőzni. Az orrból endoszkóppal altatásban el lehet távolítani, de fontos, hogy az első 24–48 órában végezzék el az endoszkópos vizsgálatot. Az orrüregben található idegen testre utaló jel, ha féloldalas az orrfolyás, csak egyik üregből csorog a váladék, és megállíthatatlan a tüsszögés. Amennyiben azonban a toklász eljut a légcsőig vagy a tüdőig, már komolyabb felszerelésre és beavatkozásra van szükség. Sokszor altatásban sem egyszerű megtalálni, százból egy esetben eljuthat a mellüregig, és mellüreggyulladást válthat ki. Az orrüregből, szájból, hónaljból is bejuthat a mellüregbe és hasüregbe, ahol végzetes sérüléseket okozhat.

– Szemsérüléseket is kiválthat a toklász?

– Szemgolyó mögé beágyazódott toklászt is távolítottunk el. A szemhéj alá kerülve vándorolt, a szemgolyó mögé. Féloldali kötőhártya-gyulladással kezeltük az állatot, mivel semmi jel nem utalt idegen testre. Az antibiotikumos kezelés során felfedeztük, hogy a szemgolyó kezdett elődudorodni, mint amikor valami mögötte van, és kifele tolja. Bódításban a szemgolyó mögé nyúlva sikerült a feszülő tályogot megpattintani, és a betokosodott toklász kilökődött. Szerencsés beavatkozás volt, az állat látása nem sérült meg. Sajnos a teljes nyári idényben útszéleken, közterületeken a házi kedvencek egyik veszélyforrása az egérárpa kalásza, a toklász. A gyomnövény termése az elszáradás után válik kimondottan veszélyessé, amikor a kalász szétesik, és alattomosan támad, esetenként a létfontosságú szervekig hatolhat, és az állat életét már nem mindig lehet megmenteni. Az egérárpa, népiesen cigánybúza vagy csak toklászként emlegetett igen gyakori gyomnövény kalászvirágzata miatt jelent veszélyt a kutyák, macskák egészségére. Mivel a lenyírt gyomot nem gyűjtik össze, a füves területeken egész nyáron bárhol előfordulhat, mindenhol ott maradnak a kalászok, ezért ajánlatos figyelni a száraz maradványokra. 

A zöld egérárpa még nem okoz gondot, azonban amikor megszárad, és sárgás színűvé válik, attól már a legtöbb állat gazdája tarthat. Ezért a magas fűvel borított területet, ahol még toklász is van, jobb elkerülni.

– Melyek azok a jelek, amelyek a kalász befúródására utalnak, és miként előzhető meg a kellemetlenség?

– A közterületeken lehetetlen kikerülni a toklászt, ezért sétáltatás közben oda kell figyelni, hogy toklászveszélyes helyen ne hemperegjen a négylábú, a fű rágcsálását pedig feltétlenül meg kell tiltani. A növény termésének a vége szúrós, könnyen bekerül a kutya bőrébe, annak mozgásával halad egyre beljebb. Leggyakrabban a fülbe, orrba, szájba, a lábujjak közé és a kutya fenekénél vagy nemi szerveinél fúródhat be. A növény a felépítésénél fogva nem tud távozni, kijönni, az állat sem tudja kiszedni – habár sok esetben nyalja –, sőt még a gazdi sem. A toklász nyílként fúródik be, és hegyes kis sörtéi úgy állnak, akár a halszálkák, kifelé nem távozik. 

Tappancstól a tüdőig vándorolhat

A toklász leggyakrabban a lábujjak közé fúródik, így a kutya hirtelen sántítani kezd, nyalja a mancsát, duzzanat, majd gennyes tályog jelenik meg rajta. Ha sétáltatás közben hirtelen rázni kezdi a fejét, a földhöz dörzsöli, oldalt tartja, esetleg romló egyensúly jeleit mutatja, a füleit vakarja, folyamatosan egy irányba dönti a fejét, valószínű, hogy toklász került abba a fülbe, amerre a fejét dönti. Azonnal állatorvoshoz kell fordulni, aki speciális csipesszel el tudja távolítani a kalászt, amennyiben nem fúródott túl mélyre. Ha az állat nyalogatja a lábát, sántít, akkor a lábujján keresztül hatolt be a toklász. Sok esetben a talp felől ki is bújik, de az is előfordulhat, hogy betokosodik, duzzanat képződik, amit helyi érzéstelenítéssel az állatorvos felnyit, eltávolítja a toklászt és a felgyülemlett gennyet, majd kezeli a fertőzött területet. Az orrba jutott toklászra rögtön heves és szűnni nem akaró tüsszögéssel reagálnak a kutyák, esetenként véres orrfolyás jelentkezik. A kalász eltávolítása hosszú szárú csipesszel, esetenként endoszkóppal, de mindenképpen altatásban történik. Ha a kutyában séta után még nem teljesen befúródott toklászt látunk, vagy a fenti panaszok közül bármelyik fennáll, mielőbb állatorvos segítségét kell kérni. A mélyre fúródott, bőr alatt vagy orrba, netán szembe került toklászt nagy valószínűséggel csak bódításban, sebészeti úton lehet eltávolítani. Ha az állat szemébe kerül a toklász, a pislogással egyre mélyebbre fúródik, és sokszor az alsó vagy felső kötőhártya alá kerül. A kötőhártya megduzzad, kivörösödik, és súlyos szaruhártya-sérülés keletkezhet, amely nagyon fájdalmas, az állat hunyorít, mellső mancsával dörzsöli a szemét, és ezáltal tovább ront a helyzeten. Az állat hónaljába is könnyen befúródhat a kalász, főleg, ha azt ritkán ápolják, csomós vagy piszkos a szőr. Ilyen esetekben nehezebb észrevenni, ezért a májustól októberig terjedő időszakban fokozottan figyelni kell az állat ápoltságára, bőrének épségére. 

Általában a hosszú fülű, hosszabb szőrű kutyák veszélyeztetettebbek. Ezért minden séta után ajánlatos átvizsgálni a kutyát, és a szabadon álló, szőrön lévő toklászokat azonnal eltávolítani, a mancsokon, illetve a fülek belső részén rövidebbre vágni a szőrt. Naponta át kell vizsgálni a kutya lábujjait és fülét, hónalj- és hastájékát. A lábujjak, a talppárnák közötti és a fülek belső részén található szőrt nyáron érdemes rövidre nyírni, a hallójáratokból kitépkedni, mivel a toklász így kevésbé tud beleakadni. Legbiztosabb azonban a toklászos, elhanyagolt területek kerülése, a saját kert rendben tartása – hangsúlyozta a szakember.