Az egyetem napját ünnepelte a Sapientia

Bocskai-díjjal mondtak köszönetet Semjén Zsoltnak

Már hagyomány, hogy 2012 óta minden októberben első tanévnyitójának az évfordulóját ünnepli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Idén a marosvásárhelyi kar aulája adott otthont az ünnepségnek, amelynek keretében Bocskai-díjjal mondtak köszönetet Semjén Zsoltnak, Magyarország miniszterelnök-helyettesének az egyetem alapításában és fejlesztésében vállalt szerepéért, aki ezáltal – ahogy Tonk Márton rektor fogalmazott –, a nagy sapientiás család legújabb tagjává vált. 

A Sapientia egyetem az erdélyi magyar közösség, a magyar nemzetpolitika egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb Kárpát-medencei projektje – emelte ki beszédében Tonk Márton rektor. – A minap egyetemi kart avattunk, a Sapientia legfiatalabb sepsiszentgyörgyi karát, ez bizonyítja a legjobban, hogy az intézmény él, működik és folyamatosan fejlődik. Két és fél évtizeddel ezelőtt bőven akadtak kishitűek, akik kizárt dolognak tartották azt, hogy önálló magyar egyetemet lehessen alapítani, mondván, fogy a magyar, ki fog majd ott tanítani, tanulni. Az akkori alapítókban, az egyházfőkben, 

Magyarország kormányában viszont kétségtelenül ott volt a hit, a bátorság és a bizalom. Meggyőződésük valósággá, hitük bizonyossággá vált. A Sapientia EMTE ma már négy városban, négy önálló karon mindegy 2200 hallgatóval kezdte el 2023–2024-es tanévét. Az erdélyi magyar közösség meghatározó központjaiban, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is működik az önálló magyar felsőoktatás egy-egy pillére. Ma tehát már kijelenthető, hogy a Sapientia egyetem teljes. Ma a négy városban 2200 egyetemi hallgató tanul 200 főállású, 200 társoktató szakmai irányítása mellett. Oktatói munkájukat szintén 200 egyetemi munkatárs segíti. Mára már a romániai magyar felsőoktatásban részt vevő magyar diákok egyharmada a Sapientia egyetemen tanul. Az egyetem 19 lezárt évfolyamán 7053 hallgató végzett, közülük 6711-en oklevelet is szereztek. A mesterképzés kilenc évfolyamán 905 diák végzett, közülük 790-en átvették már oklevelüket – szemlézett a megvalósításokból a Sapientia rektora.

Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszédében a Sapientia létrejöttét a rendszerváltás utáni egyik erdélyi csodának nevezte. 

– Amikor már fennállásának közel negyedévszázados évfordulóját ünnepeljük, akkor kijelenthetjük, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek van történelme, van mire emlékezni. Az egyetem létrejöttét ma sokan úgy határozzák meg, mint a ’90-es évek változása óta megtörtént legnagyobb erdélyi csodát. Hálával tartozunk a magyar kormánynak azért, hogy volt bátorsága, ereje, hite, szíve, és támogatta az erdélyi magyar akadémiai szférát. Az a közösség, amelyet mi együtt itt megteremtettünk, nem egyszerűen társadalmi szerepekre épül, hanem magára az emberre. Meg kell találni azokat a közös célokat, amelyek ezt a közösséget lelkesítik – mutatott rá Kató Béla.

Megőrizni a múltat és arra építeni a jövőt

A nagy katedrálisok mellett a történelem folyamán az egyetemeket is az örökkévalóságnak szánták. A Sapientia is ilyen építmény immár 25 éve: a múltból, a transzilvanista hagyományokból táplálkozik, és eközben a tudományosság előmozdításával, új értékek teremtésével a jövő felé fordul. Csak úgy lehet maradandót alkotni, ha megőrizzük a múltat, és arra építjük a jövőt – hangsúlyozta beszédében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Több mint két évtizeddel ezelőtt, amikor megalakult a Sapientia egyetem, elkezdődött az az építkezés, amelynek köszönhetően mára a szóban forgó felsőoktatási intézménynek meghatározó szerepe van az erdélyi magyar felsőoktatásban.

– Az egyetem a jövőért, a jövő irányába fordulva, a társadalom hasznát szolgálva épül. A konzervatív gondolkodás mindig hűséget és ragaszkodást jelentett. Legnagyobb kihívása az, hogy ne ragadjunk le a múltban, és megtaláljuk a módját annak, hogy hogyan lehet megőrizni az értékeket úgy, hogy közben új értékeket teremtsünk és előretekintve, a jövő irányába forduljunk. Én azt mondom, csak úgy lehet maradandót alkotni, hogy ha a konzervatív alapállást képviseljük, hűségesen őrzünk valamit, és arra építjük az újat – fejtette ki.

Domokos József, a Marosvásárhelyi Kar dékánja az egyetem folyamatos fejlődéséről szólva kiemelte, az egyetem jelenlegi elsőéves hallgatói már fiatalabbak a Sapientiánál, így ők elmondásuk szerint már el sem tudják képzelni, hogy volt olyan időszak, amikor nem létezett az egyetem. 

– Ők beleszülettek abba a világba, amelyben létezett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és ezért ők már úgy tervezték továbbtanulásukat, hogy teljesen természetesnek tartották, hogy anyanyelven is tudnak továbbtanulni itthon, a különféle szakterületeken – emelte ki a dékán.

A Sapientia példát mutat magyarságból és megmaradni akarásból

A köszöntők után a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeiből álló zenekar, a Neumarkt Brass Quintet műsorát hallgathatták meg a résztvevők, majd következett a díjátadás, elsőként a Sapientia EMTE Bocskai István-díját adták át, amelyet az egyetem alapításában és fejlesztésében kiemelt szerepet vállaló személyek vehetnek át. A 2023-as évben Bocskai István-díjban részesült Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. 

A díjazott beszédében elmondta, bölcs dolog volt Sapientiának nevezni az egyetemet, hiszen utal a keresztény és a nemzeti identitásra. Egy normál, világi egyetem feladata az, hogy a tudományt művelje, azt közvetítse, és a hallgatóknak olyan szakmai tudást biztosítson, ami alkalmassá teszi őket az életben való boldogulásra. A Sapientia megteszi mindezt, de mégis több, mint egy világi egyetem, hiszen a Sapientiának a küldetése a magyar megmaradás Erdélyben. Az anyanyelven való tanulás létfontosságú, hiszen csak akkor tudunk gondolkodni valamiről, ha azt a nyelvünkön ki tudjuk fejezni.

– Nem a Sapientia tartozik köszönettel Magyarország kormányának, hanem Magyarország kormánya a Sapientiának, hogy példát mutat nekünk magyarságból és megmaradni akarásból – zárta beszédét Semjén Zsolt.

Az ünnepségen ugyanakkor tiszteletbeli professzori címet adományoztak Bakk Miklós politológusnak, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara nyugalmazott docensének, valamint professor emerita és emeritus címet vehettek át Pletl Rita és Gagyi József marosvásárhelyi nyugalmazott professzorok.

A tavaly hagyományteremtő jelleggel elindított gyakorlatnak megfelelően rektori dicséretben részesültek az adminisztrációban dolgozó sapientiás kollégák közül azok, akiknek tevékenysége a leghangsúlyosabban járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem falai között zajló munka gördülékenyebb legyen. A Sapientia EMTE Rektori Hivatalának munkatársai közül idén Páll Zita Erasmus-koordinátor tevékenységét jutalmazták, a házigazda Marosvásárhelyi Karról pedig Kovács Gyöngyvér volt kari főtitkár, Lukács Ibolya tanszéki labortechnikus, valamint Ungvári Zsuzsa-Adrienne kari PR-felelős érdemeit emelték ki.