2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Covid19-átoltottság

Romániában 2020. december 27-én adták be az első koronavírus elleni oltást, az immunizálási kampány csúcspontja április 21-ére tehető, azóta folyamatosan csökken az oltási hajlandóság. Május végéig a felnőtt korú lakosság mintegy 26%-a oltatta be magát Covid ellen. Erdélyben valamivel magasabb az arány, a régión belül Közép- és Dél-Erdélyben kiemelkedő, Észak-Erdélyben és a Székelyföldön átlag alatti.

Erdélyben 2021. május 25-ig magasabb átoltottsági rátát azokon a településeken értek el, amelyek gazdaságilag aktívabbak, ahol magasabb volt a fertőzöttség mértéke és ahol oltóközpontok működnek. Az átoltottsági ráta magasabb a nagyobb településeken, illetve ott is, ahol jelentősebb az idősek és a magasabb végzettségűek aránya. Az átoltottság és a magyarok településen belüli aránya között annak ellenére pozitív az összefüggés, hogy Székelyföldön lényegesen kevesebben oltatták be magukat.


Kontextus és módszertan

Romániában 2020. február 26-án jelent meg az első SARS-CoV-2 vírussal fertőzött eset. 2021. május 25-ig a regisztrált fertőzöttek száma elérte az 1. 075.606-ot, a rezidens lakosság 5,6%-át. A koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma eddig az időpontig 30.040 volt.

Az első koronavírus elleni oltást 2020. december 27-én adták be, 2021. május 25-ig a beoltottak száma elérte a 4.119.230 főt (a vakcina első dózisával beoltottak száma). Az átoltottsági rátát régiók és megyék szintjén a rezidens, felnőttkorú lakossághoz viszonyítjuk, a települések esetében pedig a 2011-es népszámlálás által megállapított nagykorú népességhez. Az oltottsági arány így megyék szintjén számolva 26,3%-os, települések szintjén pedig 25,3%-os volt Romániában május végén.

A romániai oltási kampány három szakaszra épült: az első szakaszban (2020. december 27-től) az egészségügyi dolgozók jelentkezhettek immunizálásra; a második szakaszban (2021. január 15-től) a 65 év felettiek, a krónikus betegséggel rendelkezők, illetve a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók; a harmadik szakasz (március 15-től) pedig gyakorlatilag minden felnőtt számára megnyitotta a lehetőséget, hogy regisztráljon és oltást kapjon. A 16 és 18 év közötti korosztály szintén a harmadik szakasztól kezdődően iratkozhatott fel, kizárólag Pfizer/BioNTech-vakcinára.

Az immunizálás kezdetekben kizárólag az oltóközpontokban zajlott, ezek száma fokozatosan nőtt az oltási időszakban. 2021. június 9-én 861 oltóközpont volt 453 közigazgatási egységben (városok, községek). A városok 85%-ában, a községek pedig csupán 6%-ában volt ezen a dátumon legalább egy oltóközpont. A családorvosi rendelők május 4-től kezdték el az oltást, egyelőre alacsony hatékonysággal: június 8-ig a háziorvosok kevesebb mint egyharmada kapcsolódott be a programba, ők összesen 127 ezer személyt oltottak be (ez a legalább egy dózissal immunizáltak 2,8%-át teszi ki). Emellett mobil oltóközpontokat is kialakítottak, de ezek csak kis szerepet játszanak az oltási statisztikákban.

Időközben mind a járvány terjedése, mind az oltási kampány lelassult. A regisztrált fertőzöttek száma alapján a harmadik hullám április elején tetőzött, azóta folyamatosan csökken a megbetegedések száma. Az oltási kampány csúcspontja április 21-ére tehető, aznap 63.546 személy oltatta be magát (első dózissal). Június elején már jellemzően 20 ezer alatt maradt az első oltást felvevők napi száma.

Fotó: Maros Megyei Prefektúra


Fertőzöttségi és oltottsági mutatók

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az idei év 21. hetében Románia az Európai Unió tagországai közül az utolsó előtti helyen szerepelt a felnőttkorúakra jutó beoltottak aránya szerint (27%), Litvánia (29%) és Bulgária (14%) között. Az első három helyen Málta (66%), Magyarország (58%) és Finnország (55%) állt, az uniós átlag 46%-os volt.

Az ország régiói közül a fővárosi térség a leginkább érintett, itt a regisztrált fertőzöttek aránya a népesség mintegy egytizedét teszi ki, illetve itt a legmagasabb az átoltottsági ráta is, szinte 40%-os. Mind a fertőzöttek, mind az oltottak aránya szempontjából Erdély következik a rangsorban, itt a lakosság mintegy 6%-a fertőződött meg igazoltan a koronavírussal, az oltottsági arány 28%-os. Havasalföld és Moldva kevésbé érintett, népességük 4,5%-a fertőződött meg a hivatalos adatok szerint, az átoltottsági ráta is relatív alacsony, Moldvában a felnőtt lakosság mintegy egyötöde kapta meg az első dózist május végéig.

Erdélyen belül a dél-erdélyi, közép-erdélyi és a bánsági régió volt érintettebb, 6% fölötti fertőzöttségi rátával, az oltási arány Közép-Erdélyben és Dél-Erdélyben haladja meg a 30%-ot. Lakosságarányosan a legkevesebb fertőzöttet Székelyföldön regisztrálták (3,3%), és itt a legkisebb az oltottak aránya is (20%-os).

Az oltakozási hajlandóság erős összefüggést mutat a település típusával és méretével. Míg például Bukarestben az átoltottság már 40%, addig a 20 ezer fő alatti kisvárosokban 24%, a városi vonzáskörzeteken kívül eső 3500 fő alatti községekben pedig kevesebb mint 12% (lásd a mellékletben). Az erdélyi városok közül Borszéken, Kolozsváron, Nagyszebenben, Szamosújváron, Marosvásárhelyen, Désen, Gyulafehérváron, Temesváron és Brassóban volt magas, 30% feletti az általunk kalkulált átoltottsági ráta május 25-én. Az átoltottsági arány a 60–69 éves korcsoportban volt a legmagasabb (34%-os) az idei év 21. hetében, és nagyjából hasonló a 70–79 évesek, illetve az 50–59 évesek körében (33, illetve 32%). A 25–49-es korosztály mintegy egynegyede, a 18–24 éveseknek pedig 22%-a volt beoltva május végéig. A legalacsonyabb oltottsági arány a nagyon idős, 80 év feletti populációban volt, mintegy 18%-os. Románia egészére kijelenthető, hogy azokon a településeken magasabb az oltottsági arány, amelyek gazdaságilag aktívabbak – nagyobb a vállalkozássűrűség és magasabb a foglalkoztatottak aránya a munkanélküliekhez képest. A járvány egészségügyi hatásainak közvetlen megtapasztalása szintén ösztönzőleg hatott az oltás felvételére: nagyobb arányban oltakoztak azokon a településeken, ahol magasabb fertőzöttséget regisztráltak. Többen oltatták be magukat azokon a településeken is, ahol oltóközpontok működnek. Ez annak a jele, hogy a járvány elleni védekezésben továbbra is fontos szempont, hogy az oltás minél egyszerűbben elérhető, hozzáférhető legyen.

A már említett tényezőktől függetlenül nagyobb az átoltottság a városokban és azokon a településeken, ahol magasabb az idősek, illetve a képzettebbek aránya. Átlag feletti az átoltottsági ráta azokon a településeken is, ahol nagyobb a magyar népesség aránya – ez az összefüggés viszont, amint azt látni fogjuk, régiónként jelentős eltéréseket mutat.

Amennyiben a többi változót kontroll alatt tartjuk, a történelmi régiók közül Moldvában a legalacsonyabb, a Havasalföldön a legmagasabb az átoltottak aránya, Erdély pedig – a fővárosi régiót megelőzve – a második helyen van.

Az erdélyi településekre vonatkozóan egy külön regresszióelemzést végeztünk. Ha az oltakozás meghatározóit ezeken vizsgáljuk, az országoshoz hasonló kép bontakozik ki, változik viszont a tényezők hatásainak sorrendje, és a regionális különbségek is beszédesek. Statisztikai értelemben a legerősebb befolyása itt is annak van, hogy mekkora a cégek ezer főre jutó száma a településen. Túl azon, hogy ez a gazdasági aktivitás, a fejlettség mutatójaként fogható fel, a magasabb cégsűrűség – és ezzel együtt a már említett magasabb foglalkoztatottság – közvetlenül is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nagyobb mértékben oltakoztak az emberek, a cégvezetőknek ugyanis változatosabb eszközeik vannak arra, hogy az oltás felvételére ösztönözzék az alkalmazottaikat. Több tucat nagyobb vállalat saját oltóközpontot is létrehozott, ahol az alkalmazottaik mellett más érdeklődőt is beoltanak.

Akárcsak Románia egészében, a magasabb fertőzöttség Erdélyben is jelentősen növelte az oltakozási hajlamot.

Regionális vonatkozásban itt is visszaigazolódik, hogy Székelyföldön az erdélyi átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb az átoltottság, viszont Erdély egészét tekintve a beoltottak és a magyarok aránya között pozitív az összefüggés.

Akárcsak az ország többi részében, Erdélyben is nagyobb arányban oltakoztak azokon a településeken, ahol oltóközpontok működnek. A magasabb iskolázottsági szint általában nagyobb tájékozottsággal és földrajzi mobilitással jár együtt, ez magyarázza a pozitív kapcsolatot a beoltottak száma és az oktatásban eltöltött évek között.

Több oltóanyag fogyott azokon a településeken is, ahol elöregedettebb a népesség. Ez részben magyarázható azzal, hogy a korral együtt nőnek az egészségi kockázatok, ezzel együtt pedig a veszélyérzet is, másrészt pedig azzal, hogy éppen ebből a megfontolásból először az idősebbek számára vált elérhetővé az oltás.

Végül pedig – a fentiektől függetlenül – Erdélyre is igaz az, hogy magasabb arányban oltakoztak a városokban és általában a nagyobb településeken.

(Forrás: statisztikak.erdelystat.ro – közzétéve 2021. június 22-én)


Kapcsolódó cikkek:

Az időjárás nem kedvezett a kerékpározóknak

2022-09-19 13:54:40 // Vajda György

Mégis több mint 300-an neveztek be

Az új koncepció jegyében

2022-08-23 14:48:35 // Vajda György

Születésnapra készül az állatkert



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató