Az EP-képviselők páneurópai választási körzetet szorgalmaznak

 A képvislők azt kérik, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott uniós listákról 28 további képviselő juthasson be az Európai Parlamentbe, minden tagállam engedélyezze a levélszavazat leadását, legyen egységes a választási küszöb, és 18 évesek is indulhassanak jelöltként a választáson. 

Ezek mellett kérik, hogy a nemek egyensúlyát a cipzárelv (egy férfi, egy nő) vagy kvótarendszer alkalmazása biztosítsa, illetve, hogy a szavazás napja legyen mindenütt május 9. 

Minden választópolgárnak két szavazata lenne

Kedden a képviselők az európai választási szabályok teljes átdolgozását indítványozó jogalkotási jelentésről döntöttek. A jogszabálytervezetet 323 szavazattal, 262 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett, az azt kísérő állásfoglalást pedig 331 szavazattal, 257 ellenében és 52 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők által kidolgozott rendszerben minden választópolgárnak két szavazata lenne: az egyikkel a nemzeti választókerületeken belül választanának képviselőt az Európai Parlamentbe, a másikkal pedig további 28 mandátum sorsáról döntenének egy közös uniós választókerületen belül. Az uniós választókerület listáin kötelező földrajzi képviselet biztosítaná, hogy a kisebb tagállamok se kerülhessenek versenyhátrányba a nagyobb tagállamokkal szemben. A javaslat szerint a páneurópai listákra európai választási formációk, például nemzeti politikai pártok és/vagy országos választói szövetségek koalíciói, illetve európai politikai pártok állíthatnának jelöltet.

A kvóták kötelező alkalmazását szorgalmazzák

A Parlament a nemek közötti egyenlőséget is fontosnak tartja. Jóllehet a legutolsó választásokon általában véve már jobb volt a nemek aránya, néhány tagország továbbra sem küldött egyetlen női képviselőt sem az Európai Parlamentbe. A képviselők ezért az egy férfi – egy nő (ún. cipzár-) elv vagy a kvóták kötelező alkalmazását szorgalmazzák.

A szavazás minden országban május 9-én legyen

Néhány további javaslat annak hangsúlyozására, hogy a választások ezúttal európai szinten zajlanak: * a szavazás minden országban május 9-én legyen; * már 18 évesen is indulhasson valaki jelöltként; * a több mint 60 képviselői helyből álló nemzeti választókerületek esetében az érvényesen leadott szavazatok 3,5 százaléka legyen a választási küszöb; * minden polgár – köztük a fogyatékossággal élő személyek is – ugyanúgy szavazhasson, és legyen mindenhol biztosított a levélszavazat lehetősége; * a csúcsjelöltrendszer keretében a választópolgárok a páneurópai listán szavazhassanak az Európai Bizottság elnökére.

 A választási folyamat felügyeletéről és az új szabályok betartatásáról az újonnan felállítandó európai választási hatóság gondoskodna.

Domènec Ruiz Devesa (S&D, Spanyolország): „Ezek a reformok megerősítik az európai politikai pártokat, amelyek láthatóbbá válnak, és az egész EU-ban kampányolhatnak – leginkább a páneurópai listán szereplő jelöltjeik révén. Ezáltal egy valódi európai vita alakulhat ki. A választók tudják majd, hogy európai politikai szervezetekre és az Európai Bizottság elnökjelöltjeire szavaznak. A Parlament határozott üzenetet küldött a Tanácsnak: eljött az idő, hogy napjaink politikai valóságának megfelelően változtassuk meg az európai választások szabályait.”

***

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikke értelmében a Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási javaslata akkor valósulhat meg, ha a Tanács a saját módosításaival egyhangúlag jóváhagyja azt. A jóváhagyott javaslat ezután visszakerül a Parlament elé, ahol a képviselők a módosított szöveget elfogadhatják vagy elutasíthatják. Ha elfogadják, akkor ezután még az egyes tagállamoknak is jóvá kell azt hagyni a saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően.

Az európai választási okmány 1976-ban született. Ezt követően 2002-ben és 2018-ban módosították (az utóbbi módosítás még nem lépett hatályba). Olyan közös elveket fektet le, amelyeket minden tagállamnak követnie kell az európai parlamenti választások lebonyolításakor. Az okmány a jelenlegi formájában azonban nem rendelkezik arról, hogy az Európai Unió egészében egységes legyen a választási rendszer.

Az európai választások terén az Európai Parlament rendelkezik jogszabály-kezdeményezési hatáskörrel. (Forrás: az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)