Az erdélyi digitalizációról
2022-03-28 16:00:56
- Nagy-Bodó Szilárd
Digitális Jólét Program
Tetszik vagy sem, a digitális világ egyre inkább része a mindennapjainknak. Olyan gazdasági területeken is létszükségletté vált, ahol az emberek zöme nem is gondolná, hogy egyáltalán számítógépre van szükség. A különféle szoftverek és a mesterséges intelligencia pedig meghódította a teret, és aki nem szeretne lemaradni, annak kötelező lépést tartani a technológiával.
Ezért szervezték meg az Erdélyi digitális magyar napokat Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában március 24–25-én. A kétnapos rendezvény programjában ismeretterjesztő előadások, interaktív, tapasztalatmegosztó kerekasztal- beszélgetések is voltak. A résztvevők – akik személyes jelenléttel vagy online követték az eseményt – betekintést nyerhettek a drónok, a robotika és a hálózatok világába, a gyors kapcsolatépítésbe, valamint abba, hogy hogyan lehet alkalmazni a digitális megoldásokat a gyakorlatban.
A megnyitón Gál András Levente, a Digitális Jólét Program vezetője arról beszélt, hogy a programot az a gondolat hívta életre, hogy a magyar emberek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a digitalizáció miatt, hanem tudjanak élni a lehetőséggel, és profitáljanak belőle. A Digitális Jólét Program több mint 300 alprogramot foglal magába. Ezek közé tartozik a digitális fejlesztés, a nevelés, a tőkeinjekció vagy az információ szabad áramlása a magyarlakta területek között. A szervezet komolyan veszi a magyar alaptörvény azon cikkelyét, amely kimondja, hogy ami Magyarországon jól működik, azt a külföldön élő magyar kisebbségek számára is elérhetővé kell tenni. Viszont a célok között az is szerepel, hogy ez a tudástranszfer ne legyen egyirányú. Azaz, ha valami jól működik a nem magyarországi magyarlakta területeken, azt el szeretnék vinni az anyaországba, hogy ott is használják a mindennapi életben.
Besenyei Sarolta, a CED marosvásárhelyi igazgatója elmondta, hogy a kétnapos rendezvényen igyekeztek olyan témákat bemutatni, amelyek hasznosak lehetnek az Erdélyben élő magyar vállalkozók és szervezetek számára. A cél az volt, hogy olyan modelleket mutassanak be, amelyek Magyarországon vagy más országban jól működnek, és Romániában is alkalmazhatók. Besenyei Sarolta kiemelte, hogy a jövőben még dolgoznak együtt a Digitális Jólét Program szakembereivel, csapatával.
Az Erdélyi digitális magyar napok partnere volt az IT PLUS Cluster. Simon Károly informatikus, a szervezet elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy nem ez az első olyan rendezvény, amelyet közösen szerveznek a Digitális Jólét Programmal, ilyen a Digitális Székelyföld konferencia is. Az IT PLUS Cluster elnöke az esemény első napján azt nyilatkozta, hogy az igazi siker az lenne, ha a konferencián valós és alkalmazható ötleteket kapnának a résztvevők. Kiemelte, hogy egyre kevesebb olyan szakember van, aki reáltudományokat tanítana. Évek óta kongatják a vészharangot, hiszen feltétlenül szükséges az utánpótlás. Simon Károly azt is elmondta, hogy a XXI. században többet fejlődött a digitalizáció, mint a XX. században összesen, és ezzel a fejlődéssel lépést kell tartani. Azok a területek, amelyek lemaradnak, bizonyos értelemben rezervátummá válnak. A rendezvény azt a célt is szolgálja, hogy előremozdítsa a térség digitalizációját.
Az eseményen szóba került a mezőgazdaság is, hiszen ott is egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és a mesterséges intelligencia. A több ezer hektárral rendelkező gazdák különböző mé- réseket végeznek digitális eszközökkel, a mesterséges intelligencia segíti őket abban, hogy minél jobb döntést hozzanak. Bencze István, a Székely Gazdaságszervezetek Egyesület elnökének elmondása szerint azok, akik nem fejlesztik a gazdaságukat, nem lesznek piacképesek, és csupán hobbiszinten fognak tudni fennmaradni. Ugyan- akkor az IT-nek az agráriumban való térnyerésével a fiatalokat is jobban be lehet vonzani, ami fontos szempont az ágazat számára, hiszen ezen a területen is egyre kevesebb a szakember.
A rendezvény egyik legkülönlegesebb és egyben leghátborzongatóbb előadását W. Szabó Péter informatikus, UX-kutató tartotta. Bemutatójában kitért arra, hogy egy kutatás alapján a mesterséges intelligencia mindössze 6 óra alatt képes 40.000 különféle biológiai fegyvert előállítani, amelyek közül néhány már a bőrrel való érintkezés során halált okoz. Ugyanakkor előadásában a jó oldalról is beszélt. Egy valós, a gyakorlatban tesztelt példát hozott fel. Egy általa fejlesztett mesterséges intelligencia képes volt arra, hogy több mint 80%-os pontossággal megmondja, hogy a következő hónapban miből és mennyit fognak vásárolni egy olyan webáruházban, amelynek közel 9 millió ügyfele van. W. Szabó Péter előadását azzal a gondolattal zárta, hogy ő bizakodva tekint a jövőbe, elmondása szerint az emberiség a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás sötét oldalával is meg fog küzdeni, képesek leszünk arra, hogy jóra használjuk a tudást. Az informatikus azt hozta fel példának, hogy a Földet sem pusztítottuk el atomháborúban, viszont számos atomerőmű termel áramot. Meglátása szerint a mesterséges intelligenciát is jóra fogja használni az emberiség, együtt fogunk fejlődni vele, így fogjuk javítani az emberi élet minőségét.
