Az Erdélyi Fejedelemség Európában
Valamennyien megtapasztalhattuk az elmúlt évtizedek folyamán, hogy mi, erdélyi magyarok, sok mindenben másként látjuk a világot, mint az anyaországiak.
Valamennyien megtapasztalhattuk az elmúlt évtizedek folyamán, hogy mi, erdélyi magyarok, sok mindenben másként látjuk a világot, mint az anyaországiak. Zseniális költőnkkel, József Attilával szólva: „Fejünkön másképp tapad a haj”. S bár az ezeréves magyar királyság szerves része voltunk, szűkebb pátriánkban igen eltérő társadalmi berendezkedés, szokásrend honosodott meg. Ránk jellemző sajátságos lelkiség, identitástudat, ami az Erdélyi Fejedelemség történelmi évszázadaiban gyökerezik, és innen sarjadzik az a vágy, szívós akarat, hogy önrendelkezést harcoljunk ki magunknak. S mivel naponta találkozunk az autonómia gondolatával mint az erdélyi magyarság fő célkitűzésével, egyre inkább igénnyé vált a múltunk tüzetesebb megismerése. Ebből a kívánságból született meg Nagy Gizella tiszteletes asszony ötlete, hogy a Bolyai téri unitárius nőszövetség indítson egy előadás-sorozatot városunk neves történészeivel, akik a tudomány tényeit közérthetően közvetítik majd az érdeklődők felé. A sorozat célja olyan korrajzot tárni a hallgatóság elé, ami a történelem mellett a kor társadalmi berendezkedésére, életvitelére is rávilágít, és mindezt európai vonatkozásokban is ismerteti.
A „főpróba” megtörtént. Január 17-én Sebestyén Spielmann Mihály történész értekezett az Erdélyi Fejedelemség megalakulásáról, berendezkedéséről, a szabadságjo-gokért folytatott szünte-len küzdelemről, a diákok peregrinációjáról. Beszélt Bethlen Gábor kompromisszumos politikájáról, II. Rákóczi György tragikus kimenetelű hadjáratairól, Apafi Mihály békésebb időszakáról és a török befolyásáról a fejedelmeket illetően. Pieter Bruegel 16. századi flamand festő képeivel szemléltetve, a szólásmondásokról, gyermekjáté-kokról és szórakozásról is szó esett. Amikor az előadó elmagyarázta, hogy a Parasztlakodalom térhatását hogyan alkotta meg a festő, rácsodálkoztunk a zsenialitására. Perspektivikus ábrázolás – és még csak a 16. században vagyunk. Csodálatos az emberi elme. Előadónk beszélt továbbá a szokásokról, az „asszonyállatok” szerepéről (a markotányosnőktől a nagyasszonyokig), a reformáció hatásáról a magyar nyelv térhódításában és az 1568-as tordai országgyűlésről, amely először hirdette ki a világon, hogy: „A hit Isten ajándéka”, s amely dátumtól számítjuk az unitárius vallás és egyház megszületését. Az előadás igazi bevezetője volt a megálmodott sorozatnak.
Természetesen Spielmann tanár úr szabad, kötetlen, szellemes, finom humorral átszőtt előadásmódja segítette a tudományos adatok célba jutását. S, hogy van értelme a sorozatnak, igazolja az is, hogy bár a városban még két másik rangos magyar rendezvény zajlott ugyanabban az időben, kicsinek bizonyult a tanácsterem. Az idős korosztály mellett szép számban voltak jelen fiatalok is. Tudásban gyarapodva, feltöltődve, jóízű beszélgetéseket folytatva távoztunk.
Köszönjük a szervezőknek és az előadónak a feledhetetlen élményt, és várjuk a folytatást.
Kisgyörgyné Barla Júlia
