Az etikus természetgyógyász nem alternatívát kínál

Diéták és „csodaszerek” az onkológiai betegek mindennapjaiban

Rezidens orvosként sokszor találkozom azzal, hogy a betegek több hittel fordulnak az alternatív módszerek felé, mint a kórházi kezeléseikhez. Szinte naponta felmerülő kérdés, hogy mit lehet még tenni a kezelés mellett – milyen diéta, természetes gyógyszer, kiegészítő, jól marketingelt csodagyógyszer engedélyezett – és az még jó, ha a beteg megkérdezi, ugyanis sokan nem is avatják be az onkológus orvost az alkalmazott alternatív kezeléseikbe. Egyszóval: a téma szerintem megkerülhetetlen. Az eredmény egy őszinte, gondolatébresztő beszélgetés lett Romhány Viktória természetgyógyásszal, fitoterapeutával a hit és tudomány határáról, a félelmekről és arról, hogyan lehet felelősen beszélni a természetes megközelítésekről.

– A természetgyógyászatnak mi a szerepe az onkológiában? 

– Szerintem a természetgyógyászatnak önmagában nincs helye az onkológiában. Sajnos hazánkban a „természetgyógyász” szó erősen pejoratívvá vált, főleg az onkológiai betegek körében, hiszen sok híresség is fordult már ilyen szakemberhez orvosi kezelés helyett, sikertelenül. Azonban fontos különbséget tenni: az etikus természetgyógyász nem tudománytagadó, nem kínál „alternatívát”, maximum kiegészítést az orvosi kezelések mellé. Egy felelősségteljes szakember sosem beszéli le a beteget a kemoterápiáról vagy más orvosi terápiáról, mert tudja, hogy erre nincs kompetenciája és joga. Tisztességes természetgyógyász nem kezel aktív onkológiai beteget, hiszen a gyógyszer–gyógynövény kölcsönhatások kiszámíthatatlanok lehetnek. Ahol viszont el tudom képzelni a természetgyógyászat szerepét, az a palliatív szakasz, amikor az orvosi kezelések már nem folytathatók, de még nem igényelnek hospice-ellátást a betegek.

– Szerinted miért vonzóbb sok embernek a „csodaszer”, mint a tudományosan alátámasztott, de lassabb és összetettebb megoldás?

– Véleményem szerint ha valaki nagyon szenved, vagy nagyon megijed egy diagnózistól, akkor úgy érzi, hogy minden perc számít. Hajlamosak vagyunk az azonnali eredményeket keresni és minden apró szalmaszálba kapaszkodni. Ráadásul az érzelmi ígéretek, amiket különböző termékek és alternatív kezelések adnak, sokkal meggyőzőbbek tudnak lenni, mint a száraz tények és adatok. A helyzetet nehezíti, hogy sokan bizalmatlanok az egészségügyi intézményekkel szemben. Ez különösen a krónikus betegekre igaz, akiknél sokszor csak tüneti kezelés lehetősége áll fenn, oki terápia nem ismert. 

– Miért hajlamosak az emberek inkább hinni egy nem szakértő (akár influenszer) bejegyzésének, mint egy tudományos cikknek?

– Szerintem azért, mert a tudományos cikkek a laikusabbak számára nehezen érthetőek, az influenszerek azonban hétköznapi nyelven fogalmazzák meg azokat. Ezenkívül a hiedelmeinket nehéz elengedni. Ha meggyőződésünk az, hogy az égből mérget szórnak ránk, és azzal betegítenek minket, akkor jöhet bármilyen tudományos cikk, úgysem fogjuk elhinni. 

– A daganatos betegek sokszor keresnek kapaszkodókat, próbálják kiegészíteni (károsabb esetben helyettesíteni) a kórházi kezeléseket. Milyen táplálkozási tévhitekkel találkozol leggyakrabban ebben a közegben?

– Én természetgyógyászként elvből nem foglalkozom daganatos betegekkel, de dolgoztam onkológián, és most hospice-osztályon önkénteskedem. Talán a leggyakrabban a ketogén étrenddel, lúgosítással és léböjtkúrákkal találkoztam. A leghajmeresztőbb számomra a nyerskrumplilé-ivás volt. Egy városi legenda szerint egy idős néni ettől gyógyult ki a rákból, ezért többször hallottam már arról, hogy ezzel próbálkoznak a betegek. 

– Sokan hisznek abban, hogy a rákot valójában már rég meg tudnánk gyógyítani, csak „nem éri meg” a gyógyszergyáraknak. Te hogyan magyarázod el, miért téves ez a gondolat?

– Szerintem, ha egy gyógyszergyártó cég feltalálná univerzálisan a rák ellenszerét, akkor iszonyúan magas profitot termelne, én nem hiszem, hogy ezt kihagynák. Illetve sokan nem értik, hogy valószínűleg sosem lesz olyan, hogy „a rák ellenszere”, de még olyan sem, hogy „a mellrák ellenszere”, mert különböző daganatoknak egészen más természete van. Nem valószínű, hogy valaha is lesz egy darab tabletta, ami mindegyiket meggyógyítja. 

– Mit gondolsz, miért pont az onkológia az egyik olyan terület, ahol a legtöbb összeesküvés-elmélet megjelenik – „az oltások daganatot okoznak”-tól kezdve a „titkolt gyógymódok”-ig?

– Az egyik ok a félelem és a kétségbeesettség. Természeténél fogva az ember nehezen viseli az ismeretlent és a bizonytalant. A daganatos betegségekkel együtt azonban óhatatlanul ezek is megjelennek az emberek életében. Mi, emberek állandóan válaszokat és magyarázatokat keresünk, és nehezen tudjuk elviselni, ha nincsenek. A másik pedig, hogy amikor az egészségünket gyászoljuk, végigmegyünk a gyász fázisain, aminek a része a tagadás és a düh. Ezekbe tökéletesen beleférnek a konteós elméletek. A harmadik pedig talán az, hogy szinte naponta jelennek meg ígéretes publikációk arról, hogy „megtalálták az ellenszert”, a laikus pedig ebből csak annyit lát, hogy már volt megoldás, mégsem alkalmazzák a gyakorlatban.

– Miért szeretjük azt hinni, hogy „valamit eltitkolnak előlünk”? Az, hogy nem bízunk a tudományban, inkább érzelmi, mint értelmi kérdés?

– Mert a bizonytalanság és a tehetetlenség érzése túl nagy félelmet kelt, amit nagyon nehéz elviselni, és amit egyszerű magyarázatokkal próbálnak enyhíteni. A tudományos bizalmatlanság alapja többnyire nem értelmi, hanem érzelmi.

– Mi volt a legmeglepőbb vagy legszürreálisabb állítás, amit valaha hallottál, és amit le kellett bontanod tényekre?

– Egy évvel ezelőtt találkoztam először a „pszi-sebészettel”, ami egy álgyógyászati eljárás, amelyben a „gyógyító” puszta kézzel „műtétet” színlel a beteg testén, valójában azonban semmilyen valódi beavatkozás nem történik. Elfogadom, hogy valaki hisz ebben, de ne menjen a konvencionális kezelés rovására, a „pszi-sebész” pedig ne kérjen ezért pénzt. 

– Van olyan „divatdiéta” vagy tápanyag, amit kifejezetten veszélyesnek tartasz daganatos betegek számára, még ha természetesnek is tűnik?

– Például a ketogén vagy extrém alacsony szénhidráttartalmú diéta, ami gyors izom- és testsúlyvesztést okozhat, ezzel gyengítve a kezelések tűrőképességét. De ilyen a léböjt is és a carnivo, azaz a húsevő étrend is. Minden olyan étrend vagy módszer veszélyes lehet, ami fogyást okoz, mert ha a beteg lefogy, rosszabbul viselheti a kezeléseket.

– Ha egyetlen mondatban kéne üzenni azoknak, akik most is kétségbeesetten keresik a „gyors megoldást”, mit mondanál nekik?

– A krónikus betegségek nem egy nap alatt alakulnak ki, de valószínűleg nem is egy hét vagy egy hónap alatt, éppen ezért lehetetlen elvárni, hogy a gyógyulás is ilyen gyorsan történjen, a testnek idő kell.

Romhány Viktória természetgyógyász, fitoterapeuta, hospice-önkéntes, aki a hormonok, életmód és természetes támogatás hármas metszetében dolgozik. Népszerű Instagram-oldalán (https://hormonpont.hu/, https://www.instagram.com/romhanyviktoria/) – amit ajánlok mindenki figyelmébe – a hiteles informálódásra, tévhitek cáfolására is hangsúlyt fektet, közérthetően, tudományos források segítségével. 

A Hormonpont nevű platformon működő tanácsadóként főként a hormonháztartás természetes módon történő támogatására fókuszál, megközelítése abból indul ki, hogy az orvosi diagnózis és a természetes támogatás nem egymás alternatívái, hanem kiegészítői lehetnek.

Dr. Balázs Boglárka

onkológus rezidens orvos