Az EU-bővítés tervezett lépései
Ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával az Európai Bizottság.
Ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával az Európai Bizottság, Albánia tagjelölt státust kaphat, Koszovóval pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén stabilitási és társulási megállapodás megkötését ajánlja a brüsszeli testület – közölte szerdán Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
„Hitelesség, átalakító erő és jogállamiság” – foglalta össze a bővítési politikai lényegét Stefan Füle uniós biztos. Hitelességen azt érti, hogy a partnerek és az unió is teljesítik vállalt kötelezettségeiket, átalakító erőn pedig azt, hogy a csatlakozás érdekében tett erőfeszítések által a belépni vágyó országok maguk is megváltoznak. A bővítési politika gyújtópontjában a joguralom, a jogállamiság elve áll.
„A bővítés hozzájárul a kontinens békéjéhez, biztonságához és jólétéhez” – sommázta véleményét Füle.
Az egyes országokra vonatkozó eredmények ismertetésekor a bővítési biztos elmondta, a jövő nyáron csatlakozó Horvátországban az uniós jog átültetése és megvalósítása a várakozásoknak megfelelően halad, a csatlakozás politikai felté-teleit az ország továbbra is teljesíti, az országról a végleges jelentést jövő tavasszal készítik el, addig tart a megfigyelése annak, hogyan felel meg Zágráb a csatlakozás előtt még teljesítendő követelményeknek.
Montenegró kapcsán a biztos megjegyezte, hogy az ország az elvárható mértékben teljesít a politikai feltételek területén, és folyamatosan halad a működő piacgazdaság megteremtése felé. A montenegrói és az uniós joganyag átvilágítása és összevetése jövő nyáron érhet véget.
Macedónia, vagyis hivatalos nevén a Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság a politikai feltételek terén nem mutat lemaradást, az Európai Bizottság immár negyedszer indítványozza, hogy az EU kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Szkopjéval, az Európai Tanács viszont erről mind ez idáig nem hozott döntést. Görögország ugyanis történelmi okokra hivatkozva nem hajlandó hivatalos nevén elismerni a Macedón Köztársaságot, ezért az az ENSZ-nek is Macedón Volt Jugoszláv Köztársaságként válhatott csak a tagjává.
A bővítési biztos Szerbia és Koszovó kapcsán is kiemelte, hogy a két ország viszonyát normalizálni kell. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Szerbia nem ismer el, Koszovót továbbra is az ország részének tekinti.
Albániának a tagjelölti státus megadását javasolja az Európai Bizottság, s ennek kapcsán Stefan Füle elégedetten nyugtázta, hogy megindult a párbeszéd az ellenzék és a kormány között. A biztos lényegi reformokat vél tapasztalni Albániában, de további lépéseket sürget a jogállamiság javítása, a közigazgatás átalakítása és a törvényhozás működésének felülvizsgálata terén.
Bosznia-Hercegoviná-ban „korlátozott fejlődést” tapasztalt az Európai Bizottság, az úgynevezett magas szintű párbeszéd eredményei elmaradnak a várakozásoktól.
Törökországról a biztos azt mondta, kulcsfontosságú, hogy a reformok számára továbbra is az EU legyen a mérvadó, egyúttal sürgette, hogy a csatlakozási folyamat kapjon új lendületet, a csatlakozási tárgyalások induljanak el újra azokban a kérdésekben, amelyekben az uniós tagállamok közötti nézetkülönbségek miatt rekedtek meg.
