Az európai kontinensen 170 éve adták ki az első bélyeget
Százhetven éve, 1843. március 1-jén bocsátották ki a zürichi kantonban a kontinentális Európa első postabélyegét.
Százhetven éve, 1843. március 1-jén bocsátották ki a zürichi kantonban a kontinentális Európa első postabélyegét.
A vörös és fekete kőnyomatú, perforálatlan kettős bélyeget az Orell, Fuessli és Társa cég nyomtatta ki 100 ívben. A 4 és 6 rappenes címletek tetején a Zürich felirat, közepén egy nagy 4-es, illetve 6-os számjegy, az alján pedig a Local taxe, illetve a Cantonal taxe felirat látható. A 4 rappenes bélyeggel a helyben küldött leveleket bérmentesítették, míg a 6 rappenest a kantonon belüli levelezésre használták. A zürichiek példáját hamarosan Genf és Bázel kanton is követte, a bázeliek által 1845-ben kiadott egyetlen bélyeg, a 2 és fél rappenes Bázeli galamb a világ első háromszínű bélyegeként került kibocsátásra, fekete, karmazsin és kék színű nyomatban. E bélyegeket a külországi levelek bérmentesítésére nem lehetett használni, erre csak az új szövetségi alkotmány életbelépése után, 1850-től bevezetett, svájci kereszttel ellátott, egységes helvéciai bélyegek voltak alkalmasak.
A svájciak Anglia példáját követték, ahol 1840. május 1-jén bocsátották ki a világ első levélbélyegeit, a május 6-án forgalomba került fekete színű egypennysek a fiatal Viktória királynőt ábrázolták.
A kézbesítési díjak lerovásának e módja gyorsan elterjedt az egész világon: Brazília 1843-ban, Oroszország 1845-ben, az Egyesült Államok 1847-ben, Franciaország, Belgium és Bajorország 1849-ben, Spanyolország, Szászország és Ausztria 1850-ben adta ki első bélyegeit.
A postabélyegek Magyarországon 1850. június 1-jén jelentek meg, a leveleket – mivel az ország a vesztes szabadságharc után a Habsburg Monarchia része volt – az osztrák posta által kiadott bélyegekkel kellett bérmentesíteni. Az első magyar bélyegsorozatot csak a kiegyezés után, 1867. június 1-jén adhatták ki, az íveket technikai feltételek hiánya miatt Bécsben nyomtatták. Az első igazán magyar, otthon tervezett és nyomtatott bélyeg 1871. május 1-jén került kibocsátásra.
A kezdetben csak a gyerekek szórakozásául szolgáló bélyeggyűjtés igen hamar a felnőttek szenvedélyévé vált, a filatelisták hatalmas összeget is hajlandóak egy-egy különleges darabra áldozni. A világ jelenleg legértékesebb bélyegei az egy és két penny címletű vörös és kék Mauritiusok, amelyeket 1847. szeptember 21-én adtak ki a brit gyarmat Mauritiuson. E bélyeg különlegességét az a vésnök által elkövetett tévedés adja, hogy az első sorozatra a Post paid (bérmentesítve) felirat helyett a Post office (postahivatal) felirat került. Az összesen ezer darabos nyomatból mára mindössze 27 bélyeg maradt fenn, egy-egy darab értékét 1 millió angol fontra becsülik. A kék Mauritius V. György angol királyt is elbűvölte, aki egy 1904-es aukción 1450 (mai áron mintegy 137 500) angol fontot adott érte. Egyik titkára állítólag így kommentálta az árverést:
„valami istenverte bolond rengeteg pénzt adott egy bélyegért”, mire Őfelsége azt felelte: „én voltam az."
A bélyegkiadás a jeles évfordulókra való emlékezés révén itthon és külföldön egyaránt a kultúrtörténeti hagyományápolás részévé vált. Az idei év újdonsága a Magyar Posta által márciusban kibocsátandó „hangos” bélyeg lesz, amelyet a nagy zeneszerzők, Richard Wagner és Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója tiszteletére adnak ki. Magyar postabélyegen most első alkalommal jelenik meg úgynevezett QR-kód: a kód és egy okostelefon segítségével a Magyar Állami Operaház honlapján található, hangzó és olvasható bicentenáriumi információkat tudják majd elérni a bélyeg- és zenerajongók.
